Influenszer, poszt, komment, lájk, lájkcunami, bullying, sharel, beteggel, social media, profil… és még folytathatnánk a sort. De vajon akkor ez most angolul van? Vagy magyarul? Esetleg olaszul?
Ezt a kérdést járta körbe az Olasz Kultúrintézet a XXII. Olasz Nyelv Hetén, aminek a témája az olasz nyelv és a fiatalok kapcsolata volt. Az Intézet innovatív módon közelítette meg az úgynevezett itanglianót, ami az angol kifejezések térnyerését jelenti az olasz nyelvkörnyezetben, aminek eredményeképpen
a fiatalabb generációk olyan kifejezéseket használnak, amit nagyszüleik vagy akár szüleik sem értenek.
Néha pedig nemcsak a szavakat, hanem a szokásokat sem értjük meg. Erről szól a Genitori vs Influencer (Szülők vs. Influenszerek) című film is, amelyet az Olasz Nyelv Hetén mutattak be. Az eseményre a film rendezője, Michela Andreozzi és egyik szereplője, Massimiliano Vado is ellátogatott.
„Ez egy olyan film, amin lehet mosolyogni, és jól érezzük magunkat, de ugyanakkor el is gondolkodtat. Ez egybevág a hagyományos Comedia Italianával, azaz az olasz komédia koncepciójával. Hiszen ez a vígjáték pont ilyen: szórakoztató, de emellett a szereplők játékán keresztül a néző bejár egy hosszú utat egészen a katarzisig” – vezette fel a vetítést követő beszélgetést Gabriele La Posta, az Olasz Kultúrintézet igazgatója.
Michela Andreozzi erre reagálva arról beszélt, hogy egy vígjátékban vagy egy témát vagy egy emberi életutat járunk végig egyfajta iróniával, és ez ebben a filmben sem volt másképp. „Elég sok történetet meséltem el eddig nőkről, ezért most egy férfit szerettem volna megmutatni, ezen belül is az apa-lánya viszonyt kidomborítva. Így egy apa-lánya történetet meséltünk el, egy csonka családét” – mondta. A rendező szerint fontos felismernünk, hogy
hiába telik az idő, egy apa-lánya kapcsolat nem változik, ahogy az sem, hogy két generáció között mindig van konfliktus.
Michela Andreozzi és Massimiliano Vado a XXII. Olasz Nyelv Hetén (Fotó/Forrás: A Budapesti Olasz Kultúrintézet Facebook-oldala)
Példaként azt mondta, az ő idejében még az volt a vita tárgya, hogy hadd mehessen el diszkóba, ma pedig a telefon robbantja ki a veszekedéseket. „Fabio Bonifaccival, aki a forgatókönyvet írta, arra jutottunk, hogy ez a téma ennél mélyebb és komplexebb, és igyekeztünk azt megmutatni, hogy vajon mi, érettebb felnőttek hogyan látjuk a közösségi médiát. Hiszen mi nem születtünk bele a digitalizmusba, mint a gyerekeink. És hát ez a téma nagyon jó táptalaja egy vígjátéknak. A főszereplőnk, az édesapa, aki teljesen social medián kívüli, aztán utána annyira social medián belüli lesz, hogy ki sem lát belőle, remekül hozza a komédiára jellemző jegyeket” – avatta be a közönséget.
Ezt követően Massimiliano Vadóhoz kerül a mikrofon, akit a nyelvezetről és annak változásairól faggatunk, hiszen a cselekmény sokat játszik a két világ szóhasználatával, illetve az arra épülő helyzetkomikumokkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon mennyire nehéz vagy távoli egy színházi színésznek – aki beszédtechnikát tanult és az önkifejezés nyelvbevetettségét intenzíven megéli – ezt a fejlődő itanglianót beszélni, ezzel együtt élni. „Már amikor a forgatókönyvet olvastam, azon gondolkodtam, hogy
mi, színészek az elsők között voltunk, akiknek volt telefonja, még ha aktatáska méretű is, mert hiszen mindig vártuk, hogy hívjanak minket munkákra. Sőt, a jelenbe ugorva, mind a mai napig a közösségi médiát legtöbbet használók között vagyunk, mivel a munkánkhoz tartozik. Nem beszélve a színházi színészekről, akik olyan hashtageket is használnak, mint #szerelmesshakespeare vagy #mindentchecovrol. Úgyhogy nem mi vagyunk a legelvetemültebbek” – fejtette ki Vado. Elmesélte azt is, hogy amikor édesanyja, aki már elmúlt nyolcvan éves, először látta a filmet, egy szót sem értett belőle. „Megnéztük még párszor, és addigra már azt is értette, hogy mit jelent az, hogy goodvibes.
Úgyhogy, ha azt érjük el a filmmel, mint amit a történetben is láttunk, hogy apák és lányok elkezdenek egymással, egymás világáról dialogizálni, akkor már megérte
– magyarázta a színész.
És ha már hozadék, Andreozzi kitért arra, miért volt jelentős kérdés az, hogy mikor mutassák be az alkotást. „A film a Covid idején készült. A forgalmazó megkérdezte, hogy a premiert a lezárások idejére vagy utána lenne-e szerencsésebb időzíteni. Én a lezárások idejére szavaztam, hogy a családok otthon meg tudják nézni akár együtt is. És mivel online is elérhetővé tettük a filmet, sok fiatalhoz eljutottunk, hiszen a fiatal generációk ezeken a felületeken informálódnak” – mondta.
Filmvetítés a Budapesti Olasz Kultúrintézetben (Fotó/Forrás: A Budapesti Olasz Kultúrintézet Facebook-oldala)
Érdekes szempontra hívta fel a figyelmet Michela Andreozzi a film időszerűségével kapcsolatban is. Mint mondta, a Szülők vs. Influenszerek a közösségi média és a generációk témájával olyan korképet jelenít meg, ami a mai gyorsan alakuló világunkban betekintést ad a jövőnek, hogy mit gondoltunk erről 2020-2021-ben. Hozzátette, annyira gyorsan változik ez a világ, hogy
a film egyes részei, elemei, amelyek akkor még jövőképnek tűntek, azok már a jelen részét képezik, a mindennapok részei lettek.
A főhősünk például tanárként a szakmát is megjeleníti a közösségi hálón. A film megjelenésekor még nem volt ennyire látványos, de ma rengeteg szakma megjelenik a TikTokon, például fogorvosok, szerelők vagy ügyvédek is.
Ezek a változások a nyelvben éppúgy megjelennek, ahogy az információfogyasztásban és -megosztásban is. Erre tért ki Gabriele La Posta, elárulva, hogy azért ezt a filmet választották az Olasz Nyelv Hete alkalmából, mert tökéletesnek tűnt számunkra a téma és annak feldolgozása, mert megmutatta azt a hatást, amit az új kifejezések magukban hordoznak. „Ezek a kifejezések lényegében egy szubkultúrának a kifejező eszközei, ami feltételez egy távolságot, határt a kultúrák, felfogások között. A film pedig pont ezt hivatott áthidalni, azt a generációs és felfogásbeli szakadékot, amit a social media terjedése idéz elő” – fogalmazott.
Szerző: Rétfalvi Flóra
Fejléckép: Jelenet a Szülők vs. Influenszerek című filmből (Fotó/Forrás: Sky Cinema)
hírlevél
