Vizuál

Az 1800-as évek aktív újságolvasói

Valóság és fikció határán
2019.08.17. 12:55
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal arról az időszakról mesélnek, amikor az újságok az önkéntes vidéki "tudósítók" jóvoltából értesültek a helyi hírekről. Sőt, a lelkes amatőr fotósok képeket is küldtek, hiszen önmagában a megjelenés is dicsőség volt.

Egy múzeum raktára a sokszorosát őrzi a kiállításon szereplő tárgyaknak. Egyesek gyakrabban, mások ritkábban kerülnek a látogatók elé, s vannak olyanok melyek évtizedekig várják, hogy megmutassák magukat. Ám e hibernált tárgyak is állandóan ott vannak a muzeológus látóterében, arra várva, hogy információkkal gazdagodva magukra öltsék a láthatósági mellényt, vagy más tárgyak mellé helyezve az azokra vonatkozó tudást gazdagítsák, esetleg új perspektívát teremtve lehetőséget adjanak a történelem végtelenül gazdag színskálájának érzékeltetésére, új szempontok felfedezésére, új történetek elmesélésére. A szálakat nemcsak a tudás, de a fantázia is szövi, s az ötletekből, feltevésekből a hiteles források révén formálunk történelmet.

A Vasárnapi Ujság 1868. szeptember 20-i számában megjelent egy fametszet, mely az alig két hónapja elhunyt költő, Tompa Mihály feketehegyfürdői tartózkodásának állított emléket ábrázolja.

Vasarnapi_Ujsag__1868_38_szam__453-151304.jpg

Tompa Mihály emléke FeketehegyenRusz Károly fametszete Foltényi Béla fényképe után Vasárnapi Ujság, 1868. 38. szám, 453. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A szabadságharc tábori lelkésze, aki az abszolutizmus éveiben allegorikus verseivel tartotta a lelket honfitársaiban, 1866 nyarán az akkori Szepes vármegyei Igló közelében lévő Merény (ma Nálepkovo) falu mellett 1847 óta működő feketehegyi fürdőn, az ország első klimatikus sósvízű fürdőjében és vízgyógyintézetében keresett reménytelenül orvoslást súlyos szívbetegségére. A néhány hét alatt elkészült emlék – hisz tervezői sem a költő emlékművének, csak ottléte emlékének szánták – mindössze egy hatalmas szikla, körülötte padokkal, melyeken Magyarország népszerű és első illusztrált családi hetilapjának képén egy család hallgatja a szemmel láthatóan magyarázó, a költői iránti tiszteletből levett kalappal álló magyar ruhás alakot, aki minden bizonnyal a fürdő nagy vendégével való találkozásáról mesél.

A következő évben egyébként egy mellszobrot is emeltek, melynek költségeit szintén a fürdőző közönség teremtette elő.

A kép alatti felirat szerint a fametsző, Rusz Károly, Foltényi Béla felvétele után dolgozott. A kor fényképészeti technikájának lehetőségeit és lapjainak illusztrációalkotási szokásai ismerve a kis hazafias érzelmeket árasztó jelenetet a rajzoló kanyarította az emlékmű köré. A fürdőről, a költőről és az emlékmű felállításának történetéről szóló rövid cikket Komáromy Lajos jegyezte.

A Történeti Fényképtár őriz egy akkortájt készült, kis vizitkártya felvételt, melyen ugyanez az emlékmű látható, mellette egy papi galléros, magyar csizmát viselő fiatalember, aki kezében tiszteletteljesen levett kalapjával, öntudatos komolysággal tekint a fényképezőgép lencséjébe.

1031-1952-160222.jpg

A feketehegyi Tompa-emlék, 1868.Vizitkártya, albuminLtsz. 1031-1952 (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Találunk-e vajon kapcsolatot a két ábrázolás között, vagy képünk mindössze egy fürdői emlék?

Kiderül-e mi volt készítésének oka? A sziklán látható koszorúk és virágok arra engednek következtetni, a felvétel az avatást követően készülhetett. Fel tudjuk-e esetleg névvel ruházni az emlékműnek támaszkodó fiatalembert? Ehhez nem árt pár dolgot tudni a korabeli sajtó működéséről.

A lapok nem tartottak saját tudósítói hálózatot, viszont bizton számíthattak olvasóik tevékeny közreműködésére.

A hazafias érzés és a lokálpatriotizmus sok előfizetőt inspirált arra, hogy illusztráció céljára beküldjön egyet-egyet a birtokában lévő fényképek – elsősorban portrék – közül. Az aktuális honi illusztrációkat a lapok saját rajzolói készítették, de az 1850-es végétől a vidéki fényképészek – egyrészt lakóhelyük iránti szeretetből, másrészt a sajtóban történő megjelenés reklámértékét is felismerve – már elláttak egyfajta, nem hivatalos „kihelyezett tudósítói” szolgálatot.

Az 1860-as évektől szokássá vált, hogy egy-egy helybéli értelmiségi és fotográfus összefogásának köszönhetően fénykép után készült illusztrációval kísért apró tudósítások jelentek meg, melyek az adott település fontos történéseivel ismertették meg az olvasót, szoborleleplezésekről, épületavatásokról, „dalárünnepélyekről”, stb. tájékoztattak. A lap következő számában is találunk példát helybeli fotográfus és a helyszínen tartózkodó ifjú értelmiségi együttműködésére: az aradi várbörtönben meghalt honvédtábornok, Lenkey János síremlékének felavatásáról tudósító képes közleményt.

Vasarnapi_Ujsag__1868_39_szam__465-160222.jpg

Lenkey honvédtábornok sírmlékének leleplezés AradonRusz Károly fametszete Auerbach Miksa felvétele után Vasárnapi Ujság, 1868. 39. szám, 465. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A cikket Szépfaludi jegyzi, aki minden bizonnyal Szépfaludi Ö. (családi nevén Örlősy) Ferenc, későbbi hírlapíró és szerkesztő, akkoriban 23 éves ügyvédbojtár a városban, a felvételt pedig a Vasárnapi Ujság számára később is több illusztrációt biztosító, Aradon 1860-tól a század végéig műteremmel bíró Auerbach Miksa készítette. A fametszet előzményéül szolgáló fotográfiát szintén a Történeti Fényképtár őrzi.

76105-160222.jpg

Lenkey honvédtábornok síremlékének leleplezése Aradon1868. szept. 7.Auerbach Miksa felvételeAlbuminLtsz. 76.105 (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Richard Leach Maddox 1871-ben közzé tett találmányának – a száraz lemeznek –, melyet az 1880-as évek elejétől készen is meg lehetett vásárolni, s a könnyebben kezelhető és olcsóbb kameráknak, az 1888-ban megjelent

Kodaknak köszönhetően a század utolsó évtizedében tűnik majd fel új „képszolgáltató”, s teszi magát nehezen nélkülözhetetlenné: az amatőr fotográfus.

Kép és szöveg ekkortól egyre gyakrabban ugyanattól a kéztől, egy fényképező masinát ragadott helybéli értelmiségitől, tisztviselőtől származott.

Az 1868-ban fametszet formájában megjelent feketehegyi fénykép hivatásos, a közeli Kassa és Lőcse környékén működő fotográfus felvétele, aki a városi műtermében végzett munka mellett az üdülőszezonban a környékbeli fürdőhelyre is kijárt fényképezni. Hogy a Tompa-emlék megörökítése az ő ötlete volt-e, nem tudjuk, innentől kezdve feltételezésekre vagyunk utalva. A cikket jegyző szerző

Komáromy Lajos azonban gyaníthatón azonos a tanárképzés és a középiskolai oktatás későbbi jelentős alakjával, az akkor mindössze huszonöt éves, papi szigorlatra készülő irodalmárral, Arany János egykori nagykőrösi diákjával,

aki ekkor Vizsolyi Gusztáv tolna megyei alispán családjában nevelősködött. Tán a család pihent az akkor egyre népszerűbbé váló fürdőhelyen, ott ismerkedett össze a nevelő a fotográfussal, s született meg közös produktumként a Vasárnapi Ujság illusztrált tudósítása.

A Tompa-emléket megörökítő kis fényképet 1952-ben vásárolta a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka a grafikus, író és néprajzkutató Tichy Kálmántól, a rozsnyói múzeum egykori, 1948-ban Magyarországra kitelepített igazgatójától, aki számos egyéb irodalmi vonatkozású munkája mellett feldolgozta a Vasárnapi Ujság alapító főszerkesztőjének, Pákh Albertnek levéltári hagyatékát. Lehet, hogy a kép a Pákh-családtól került hozzá, s épp e kis fotográfia után rajzolta és metszette a lap jól ismert xilográfusa az illusztrációt, Komáromy alakja helyett kis életképet álmodva a szikla köré.

Ha a feltételes módot forrásoknak – pl. egy Komáromyról készült portrénak – köszönhetően kijelentő módra válthatjuk, az „egész ünnepélyességgel a fürdői vendégek jelenlétében leleplezett” emlékművet bemutató írás és fénykép nem csak fotótörténeti és irodalomtörténeti jelentőséggel bír majd, de

a sajtótörténet részévé is válik, illusztrálva az olvasóknak a képes magazinokkal szembeni aktivitását, betekintést engedve képet és szöveget egyaránt szállító önkéntes vidéki „tudósítói” hálózatának működésébe.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Marton László

A Vígszínház egykori igazgatóját hosszú, méltósággal viselt betegség után érte a halál. 76 éves volt.
Zenés színház

Gyerekszereplők mesélnek a távozó Billy Elliot musicalről

Az évek során több gyerek is játszott a musicalben, amelyre szeptember 22-én lejár az Operaház szerződése. Búcsúzóul nézd meg, milyen volt a darabban játszani.
Klasszikus

Ők a Bartók Világverseny finalistái

Balogh Ádám, Peter Klimo és Szokolay Ádám jutott be a Zeneakadémia által szervezett Bartók Világverseny szombati nagyzenekari döntőjébe.
Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Vizuál hír

Tizenkettedik a Saul fia a száz legjobb film közül a Guardian szerint

A The Guardian kritikusai a 21. század legjobb filmjeinek listáját állították össze, ebben a százas gyűjtésben azonban csak a 2000 után született alkotásokat vették figyelembe. Nemes Jeles László Tarantinoval, Ang Lee-vel, Iñárritu-val és Almodóvar-ral egy mezőnyben!
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Elefánt kaland

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, mit tanult az afrikai szafariján az elefántokról..
Vizuál ajánló

Lesznai Anna élete talákozik Zoób Kati nagymamájával

Péntektől látogatható a Lesznai Anna életművéből és Zoób Kati divattervező száz évvel későbbi, az egykori író, költő és iparművész által is inspirált kollekciójából nyíló tárlat a kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén.
Vizuál Film

Menekülés az arisztokráciába

Végre ismét megpillanthatjuk a Downton Abbey ismerős sziluettjét, kószálhatunk a tökéletes angol gyepen, és már szélesvásznon csodálhatjuk a tökéletes szereplők tökéletes jelmezeit. Kérdés, hogy ez elég-e? Kérdés, hogy akarunk-e egyáltalán többet?