Vizuál

„Az a művész, amelyik nem beszél angolul, az nem művész.”

2011.04.22. 13:31
Ajánlom
Tegnap este megnyílt Mladen Stilinović kiállítása a Ludwig Múzeumban. A tárlat koordinátorával, Székely Katalinnal beszélgettünk.

- Az elmúlt évben több különleges művészt is kiállított a Ludwig Múzeum. Stilinović-ra hogyan esett a választás?

- Az egyik érv nyilvánvalóan az volt, hogy Magyarországon nagyon kevesen ismerik Stilinović művészetét, pedig a közép-európai művészeti színtér legkiemelkedőbb teljesítményei közé tartozik. Olyan fontos nemzetközi kiállításokon szerepelt, mint a kasseli documenta, vagy az Isztambuli és Sydneyi Biennále. A másik, hogy a múzeum hangsúlyosan szeretné bemutatni a nemzetközileg elismert, de itthon ismeretlen, kelet-európai művészeket. Ebbe a kategóriába sorolható Braco Dimitrijević, Marina Abramović, Zofia Kulik és Stilinović is, de ennél talán még fontosabb szempont volt Stilinović kritikai művészetének hatása a fiatalabb generációkra. A Félreérthetetlen mondatok című gyűjteményi kiállításunkon számos olyan mű szerepel, amely a Stilinović által felvetett témákkal foglalkozik: a munka társadalmi megítélésével, a művész szerepével, vagy a kelet-európai avantgárd művészetének újraértelmezésével. Ezen érvek mellett fontosnak tartottuk, hogy a magyar közönség megismerhesse a Stilinović-ra jellemző kritikai látásmódot.

- Mire irányul ez a kritika?

- Stilinović például rávilágít arra, hogy az ideológia hogyan szivárog át a mindennapos nyelvhasználatba. Ezt a témát dolgozza fel Szlogeneknek nevezett műveiben, ahol újságokból vett szófordulatokat használ, olyanokat, amelyek a mindennapos nyelvhasználatban is megjelennek, de érződik rajtuk a politikai-ideológiai íz. Olyan kifejezésekre kell itt gondolni mint a „jelentős lépés", „magasabb célok", „szociális értékek", „tiszta és világos válaszok". Ezekben a hétköznapinak tűnő, és mindennaposan használt szófordulatokban, megjelenik a szocialista rezsim önigazoló és öntelt, felülről lefelé beszélő hangneme. Stilinović ezeket kiszakítja az eredeti környezetükből, néha pedig kifordítja eredeti jelentésüket, akár csak egy-egy betű megváltoztatásával. Például a „savez komunista"-ból, ami magyarul „szocialisták szövetségé"-t jelenti így lesz „savez komuništa", ami viszont már azt jelenti, hogy „közös semmi".

- Ki tudna emelni egy Stilinović-ra jellemző műfajt?

- Stilinović számtalan médiumban dolgozik: kollázsai, nagyméretű installáció, művészkönyvei és fényképei egyaránt fontosak az életműben. Jellemző egyébként, hogy amikor az Artforum című művészeti folyóirat megkeresett azzal, hogy szeretnének előzetesen hírt adni a kiállításról, többször feltették azt a kérdést, hogy hány mű lesz majd látható? Stilinović-tyal és a kurátorral, Branka Stipančić-tyal, majd egy napot töltöttünk el Zágrábban azzal, hogy megpróbáljunk értelmesen felelni erre a kérdésre. Egy-egy installáció ugyanis néha több mint száz részből áll, néha olyan darabokból, amelyek önállóan is kiállíthatóak lennének, és ugyanez igaz a kollázsokra vagy a fotósorozatokra is. Végül aztán maradtunk a nagyobb egységeknél, de még így is több mint száz mű volt a pontos válasz.

- Láthatóak lesznek kiemelten fontos alkotások is?

- Mivel ez lesz Stilinović első igazán nagy léptékű retrospektív kiállítása, megpróbáltuk az életművet legjobban bemutató műveket kiválogatni. Első ízben lesznek láthatóak a hetvenes években készült kísérleti filmjei, amelyeknek kiemelt jelentőséget ad, hogy kiállításon még egyáltalán nem, csak egy horvátországi vetítésen szerepeltek. Emellett látható lesz az eredetileg 1986-ban készült, de a 2007-es documentán kiállított A Halál Kizsákmányolása című installációja. Ebben a művében a letűnt művészeti jelenségek, a jelentésüket vesztett jelképek hétköznapi és művészi felhasználásáról szól. És kiállítjuk az egyik legismertebb művét, egy hímzett feliratot, amely szerint „Ha egy művész nem beszél angolul, az már nem is művész."

- Stilinović készül új alkotással a tárlatra? 

- Bár új mű nem készül a kiállításra, a művész maga állítja össze az installációkat, amelyeket az adott térhez igazítva saját maga is épít fel. Itt valójában arról van szó, hogy az új környezethez adaptálódnak a művek: a Money&Zeros című installáció esetében például mindig a helyi valuta lóg a plafonról, és az adott ország aprópénzei vannak szétszórva a padlón, tehát a Ludwig Múzeumban forint bankjegyeket és érméket fogunk használni.

- A múzeum korábban három művet is vásárolt a művésztől. Miért döntöttek a vétel mellett és miért pont ezeket az alkotásokat választották?

- A három mű a hetvenes évekből származik, olyan konceptuális fotómunkák (Művész munka közben, Kalapács, Kiemelve a tömegből), amelyek jól párhuzamba állíthatóak a korabeli magyar művekkel. Ezek közül talán a Művész munka közben című fotósorozat a legjelentősebb, melyen Stilinović részben a saját lustaságát mutatja meg, de valójában a művészi munka mibenlétét vizsgálja, azaz hogy mit is jelent a művészi vagy az intellektuális tevékenység egy olyan társadalomban, amelyben igazi munkaként csak a fizikai munkavégzést értékelik.

- Stilinović életművének van egy szakasza, amit a szocializmusra adott válaszként vagy reflexióként is tekinthetünk. Mit mondhatnak ezek a munkák azoknak, akik nem éltek a szocializmusban?

- Stilinović olyan közismert jelképeket használ, és értelmez, mint a vörös csillag vagy maga a vörös szín, tehát a fiatalabb generáció számára is nyilvánvaló lehet, hogy miről van szó, még akkor is, ha a kisebb, rejtettebb utalásokat esetleg nem értik. De mivel Stilinović a szocializmusnak éppen a hétköznapi arcát mutatja meg, az ideológia gondolkodásra, nyelvre való hatását, ezért ezek a művek segíthetnek a múlt megértésében is. Emellett a művész ugyanilyen kritikusan reflektál a kapitalista viszonyokra is. A pénzzel kapcsolatos munkái már az új rendszer szemléletét kritizálják, ahol minden a pénz körül forog.

A kiállítás alkalmából az egész életművet felölelő katalógus jelenik meg. 

Mladen Stilinović retrospektív kiállítása
Ludwig Múzeum ‒ Kortárs Művészeti Múzeum
Nyitva: április 22. ‒ július 03.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lemondott Lőrinczy György az NKA alelnöki posztjáról

Az Origo értesülései szerint Kásler Miklós miniszter elfogadta Lőrinczy György indokait a lemondást illetően.
Klasszikus

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Klasszikus

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.
Zenés színház

Kálmán Yvonne: Nem támogatom Kerényi Miklós Gábort

Közösségi oldalán jelentette be a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője, hogy megpályázza a Nagymező utcai teátrum főigazgatói székét. Bejegyzésében Kálmán Imre lányának öt évvel ezelőtti ajánlására hivatkozik, Kálmán Yvonne azonban visszautasítja, hogy támogatná a rendező pályázatát.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál robot

Mesterséges intelligencia alakíthatja át a mozit - akár már a közeljövőben

Az okostelefonok, okosotthonok és okoshűtők után itt vannak az okosfilmek is? A jövőben forradalmi technológiák segíthetnek a stúdióknak a megfelelő forgatókönyvek kiválasztásában, miközben a robotok akár a színészek helyét is átvehetik.
Vizuál magazin

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten

Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Vizuál ajánló

Csendes áramlat

Idén lenne 85 éves Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművész, akinek tiszteletére Csendes áramlat címmel rendezett emlékkiállítást a Pesti Vigadó galériája.
Vizuál banksy

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.