Vizuál

Az Antal-Lusztig gyűjteménnyel nyitott az újra strukturált MODEM

2015.07.12. 10:04
Ajánlom
Kiállítás nyílt Újratervezés címmel az Antal-Lusztig gyűjteményből július 10-én a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban, a csaknem 500 képzőművészeti alkotás 2016 január végéig lesz látható a képtár három szintjén.

Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy 2006 őszén az Antal-Lusztig-gyűjteményből származó válogatással nyílt meg a MODEM, most pedig az új struktúrában - a Déri Múzeum égisze alatt - működő MODEM első nagyszabású kiállítása - ahogy a címe is sugallja -, új szemszögből szeretné bemutatni a legnagyobb magyar magángyűjteményt, illetve annak egy részét.

Az elmúlt kilenc évben számos művészettörténész, kurátor válogathatott a több ezer alkotás közül. Itthon és külföldön, a MODEM falain belül és kívül, harmincnál is több kiállítást rendeztek a kollekcióban őrzött művekből - tette hozzá az alpolgármester. Komolay Szabolcs szerint 2009 óta nem volt olyan léptékű kiállítás a MODEM-ben, mint a mostani.

Antal Péter műgyűjtő, a gyűjtemény tulajdonosa a kiállítás címére utalva örömének adott hangot, hogy nemcsak a gyűjteményt láthatja új szemszögből a közönség, de immár a MODEM jövőjét is lehet tervezni. Maga ugyanis úgy látta: a Déri Múzeumhoz kerülve átalakulhat a képtár jellege, de ez nem így történt. Angi János, a Déri Múzeum igazgatója hozzátette: a MODEM átvétele óta mindössze három hónapuk volt arra, hogy a mostani nagyszabású tárlatot megrendezzék Közép-Európa egyik legjobb kiállítótermében.

Az Újratervezés című kiállítást nagyszámú érdeklődő előtt Monica Wucher hamburgi művészettörténész nyitotta meg, majd Nagy T. Katalin kurátor tartott tárlatvezetést. Az épület földszintjén egy arcképcsarnokkal kezdődik a kiállítás, amely hatásában az egykori főúri galériákra emlékeztetheti a látogatót. A gyűjteményben számos portré található, köszönhetően annak, hogy a XX. század első fele - amikor a műfaj egyik virágkorát élte - rendkívül gazdagon reprezentált a gyűjteményben. Az arcképcsarnokban híres költők, festők, tudósok, ismert vagy ismeretlen barátok és rokonok arcképei mellett helyet kapnak az egyszerű emberek portréi is.

A második emeleten a művek három fő témakörbe sorolhatók. A legnagyobb szekció azt mutatja be, hogyan jelennek meg a XX-XXI. századi művészetben az olyan nagy kulturális tradíciók, mint a zsidó-keresztény kultúra, a szélesebb értelemben vett környezet. A gyűjteményben hangsúlyosan vannak jelen a zsidó hagyományokat feldolgozó, és a keresztény ikonográfiát követő alkotások. Ezen művek egy része szakrálisnak mondható, más részük a tradicionális jelképrendszerek elemeiből építkezik. A tradíciók témaköréhez tartoznak "a hely arcát" (Hamvas Béla) megjelenítő művek, amelyek részben tájképek (a puszta ábrázolásai), részben a magyar építészeti örökségből villantanak fel példákat - magyarázta a kurátor.

A tradíciók szekcióját két elvontabb témakör fogja közre: az egyikben az idő, a másikban a tér fogalomkörébe vonható művek láthatók. Az idő szekció fő motívuma, s egyben szimbóluma az óra. Az órát ábrázoló alkotások mellett a múló időt idéző művek is megjelennek, amelyek gyakran temető-ábrázolások vagy éppen sírsztélékre emlékeztető tárgyak. A tér képei olyan alkotások, amelyeket világmodellként, a világot interpretáló művekként is értelmezhetünk - tette hozzá Nagy T. Katalin.

Míg a földszinti válogatás egy műfajból, az arcképből indul ki, a második emeleti szekciók pedig tematikai szempontokat követnek, addig a harmadik emelet az ábrázolás egyik huszadik századi nagy kalandját idézi meg: a figurativitástól való elszakadást reprezentatív magyar és nemzetközi alkotásokon keresztül tanulmányozhatjuk - mutatott rá.

A mintegy 400 műből álló tárlatot a hagyományos képzőművészeti műfajok mellett (festmények, grafikák, plasztikák) installációk és videóművek színesítik, ezen kívül népművészeti tárgyak felsorakoztatása árnyalja tovább a vizuális kultúra gazdag rétegeit és a gyűjtői magatartást. A látogatók számára interaktív technikai eszközök, a gyerekeknek elkülönített múzeumpedagógiai részleg segíti a művek megismerését és befogadását.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.
Klasszikus

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!
Tánc

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Könyv

Kötött sapka – Tandori Dezső emlékére

A 80 éves korában elhunyt költőre Fáy Miklós emlékezik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Megvannak a Berlinale idei nyertesei

François Ozon Ezüst Medvével távozhat, a legjobb női és férfi színész díjazottja pedig ugyanabból a filmből került ki és a független díjak között egy magyar győzelemnek is örülhetünk.
Vizuál gyász

Elhunyt Bruno Ganz, aki játszott angyalt, vámpírt és Hitlert is

A Bukás című filmben Adolf Hitlert alakító színész 77 éves volt.
Vizuál ajánló

A monoton, mégis változó világ zenei lenyomata – Changing Grey Live a Ludwigban

A Changing Grey, azaz Zságer Balázs-Žagar és Genser András elektronikus zenei duója február 16-án, szombaton, 18.30-tól különleges helyszínen, a Ludwig Múzeum kiállítóterében ad koncertet, amelyet az improvizált látványvilág tesz még izgalmasabbá.
Vizuál magazin

Párhuzamos univerzumok a Berlinalén

Teltházas vetítések előtt zajlott Buda Flóra Anna és Tóth Luca filmjeinek világpremierje a Berlinale rövidfilmes szekciójában, csakúgy, mint Mészáros Márta 1975-ös Arany Medve-díjas filmjének vetítése, amin mi is ott voltunk. Beszámoló a fesztivál magyar vonatkozású programjairól.
Vizuál videó

Világszerte Bucsi Réka szerelmes filmjével kezdődik a Valentin nap

Két évvel ezelőtt a Berlinale versenyprogramjában mutatkozott be Bucsi Réka LOVE című animációs filmje, amelyet a Vimeo szerkesztői Valentin napi meglepetésként mától szabadon hozzáférhetővé tettek.