Vizuál

Az arisztokrata, a celebfotós és a kortársak

2012.08.16. 16:26
Ajánlom
A Kaposfeszten az igényes kamarazene mellett kamaratárlatokban sincs hiány. Nyakamba vettem hát a város nemrégiben nyílt kiállításait: egy kaposvári születésű, világkarriert befutott fotóművész retrospektívjét és egy kortárs művészetet népszerűsítő beavató tárlatot.

A fesztivál második napján megnyitott Kortársak címet viselő tárlat azon művészetkedvelők számára készült, akikre a középiskolai rajztankönyvekből ugyan ráragadt a képzőművészetek zenetörténeti aspektusai iránti vonzalom, kortárs alkotásokat komplexitásuk vagy éppen talajtalanságuk miatt viszont már félve vagy egyáltalán nem néznék meg szívesen. A koncepció azon alapszik, hogy a tárlaton ne érezzék magukat elveszve az izmusok és festészeti technikákban járatlan átlagérdeklődők.

Ehhez jeles képzőművészeket, valamint pályázat útján fiatal pályakezdőket kértek fel arra, hogy a könnyebb érthetőség jegyében kompozíciójuk mondanivalóját - ha egyáltalán van ilyen - írásos formában is rögzítsék. Az így létrejött tárlatnak mindenképp előnyére vált, hogy az összeállítás során színes merítésből válogattak a szervezők, így a betévedt látogató nemcsak a kortárs festészet divatos irányzataival ismerkedhet meg (így például az absztrakt festészettel, a hiperreállal vagy a gesztusfestészettel) hanem képet kaptak azokról a témákról is (ilyenek voltak például a város, az időtlenség, a jövő és az elmúlás) melyek manapság a leginkább foglalkoztatják a magyar képzőművészeket.

Egy másik tárlat is csábítja a Kaposvárra érkezőket. Gyenes János (külföldön Juan Gyenes néven szerzett hírnevet) retrospektív kiállításának a fotóművész születésének 100. évfordulója adta az apropóját. Gyenes zenészcsaládban született, de amikor tizennégy éves korában rádöbbent, hogy nem érhet fel profi hegedűs apjához, a fényképezéshez fordult. A szakmát színházi fotóriporterként kezdte, így Bécs és Budapest között ingázva már fiatalon lencsevégre kapta a kor legnagyobb művészeit, többek között Bartókot, Kodályt, Furtwänglert, Prokofjevet és Toscaninit. A "fél szívvel mediterrán, fél szívvel magyar" fotográfus ezt követően Európa nagyvárosaiban próbálta ki magát, de a New York Times tudósítójaként Kairóban is megfordult.

Huszonnyolc évesen Madridban telepedett le, fotóstúdiójába Dalí, Picasso, Karajan és Chaplin is bejáratos volt. Gyenest szoros barátság fűzte a spanyol királyi családhoz, miután elsőként készített képet az akkor tizennégy éves János Károlyról, hivatalosan is a fotósuk lett, nem egy fényképe spanyol bélyegekre és pénzekre is felkerült. Gyenes életművét a kaposvári tárlat nem kronologikusan, hanem műfajokra lebontva rekonstruálta. Az előbbi talán nem is lett volna megvalósítható, a fotókhoz tartozó dátumok ugyanis számomra érthetetlen okokból a legtöbb helyen hiányoztak.

Az összeállítás legizgalmasabb képei közé a 20. századi halhatatlan előadóművészeiről készült személyes portrésorozatok (melyek között olyan színészóriásokat is megtalálhatunk, mint Omar Schariff vagy Ingrid Bergman, de még a fiatal Domingóról és a tizenéves Vásáryról is láthatunk képeket) és zenetörténet nagyjairól készült életképek tartoztak. Cziffra György vezénylés közben vagy épp mallorcai útján és a halhatatlan Toscanini kávézás közben, amint Nathan Milsteinnel beszélget egy osztrák étterem teraszán. A kaposvári Robert Capa tárlatának tőszomszédságában (pontosabban a Vaszary Képtár első emeletén) látogatásomkor épp egy más stílustörténetű és műfajú, ugyanakkor a műértő és a laikus szemeknek is egyaránt izgalmasnak ígérkező tárlat utolsó munkálatai zajlottak.

A másnap nyíló kiállítás képeit a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának osztályvezetője, dr. Ember Judit a város újjászületésének 300. alkalmából a raktárukon lévő Esterházy-gyűjteményből válogatta össze. A török pusztítást követően - amit a feljegyzések szerint mindössze kilenc család élt túl - a kihaló félben lévő várost ugyanis a zeneszerző-művészetkedvelő mecénás gróf Esterházy Pál karolta fel és élesztette újjá. (Az Esterházyak a valaha Magyarországon élt egyik legnagyobb művészeti gyűjteménnyel rendelkező arisztokrata család közé tartoztak, gyűjteményeik a mai napig meghatározzák a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának arculatát.)

A tárlaton, mely a kurátori munkának köszönhetően az Esterházy-család ízlését is hűen visszaadja, az itáliai és a németalföldi festészet remekműveit állítottak ki. Miután tehát már megértettük kortársainkat a Kossuth téren található Rippl Rónai teremben, ha teljesebb kor és stílustörténeti áttekintésre vágyunk, megéri a klasszikusabb vonalat képviselő Vaszary Képtár felé venni az irányt. Az időbeosztásra viszont mindenképp figyeljünk oda, a három kiállítás együtt bőven kitesz egy napszakot, a késő délután érkezés pedig már nagyban veszélyezteti ülőhelyünket az esti koncerten, ahova, ahogyan azt már megírtuk, érdemes időben érkezni. A kamaratárlatokhoz dukál egy kis esti kamarazene, ezért annak, aki teheti, napi fogyasztásban ajánlanám az összművészetet!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Klasszikus

Ők most a legjobb fiatal kamarazenészek Vásáry Tamás zsűrije szerint

A Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa) és Devich Gergely (cselló) alkotta együttes nyerte a Weiner Leó Országos Kamarazenei Verseny vonósnégyes kategóriáját, mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.
Vizuál galéria

Történeteket keresnek a talált képekhez – Fortepan

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállításon szereplő képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Mindegyikhez tartozik, tartozott történet, ezeknek azonban csak egy részét ismerjük.
Vizuál Film

Ma este látható először a digitálisan restaurált Jób lázadása

Április 16-án, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján vetíti az M5 csatorna Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-as filmjének 4K felbontású, teljeskörűen restaurált változatát. A film szín- és fényvilágát az operatőr, Szabó Gábor vezetésével rekonstruálták.