Vizuál

Az egyetlen dolog, amit nem lehet eladni női mellel

2016.10.01. 08:19
Ajánlom
A reklámoktól a középkori Mária-ábrázolásokig számtalan helyen látható a női mell, mégis a szoptatás az, ami a legtöbb embernél kiüti a biztosítékot. Az UNICEF, a WHO és az On the Spot stábja utcára vitte a kérdést: a Madách téren rendeztek szabadtéri kiállítást gyermeküket szoptató anyák fényképeiből.

"Azt gondoljuk, hogy egyre elfogadóbb, liberálisabb közösség ez a zsidó-keresztény kultúrkör, amiben élünk, pedig ennek tulajdonképpen az ellenkezője igaz" – vezette be a kiállítás témáját Oltai Kata művészettörténész. "A női mellel, az anyatejjel és a szoptatással kapcsolatban sokkal retrográdabb a kultúránk, mint azt elsőre gondolnánk."

Példaként pedig egy, a III. századtól megjelenő Mária-ábrázolástípust, a Szoptató Madonnát vagy Maria lactanst hozta fel. Ez Szűz Mária nyers, direkt ábrázolása, ahogy fedetlen mellel szoptatja Jézust. A pestisjárványok és éhínségek idején különösen népszerű szentképnek védelmező- és gyógyítóerőt tulajdonítottak.

A XII. századtól ehhez kapcsolódott egy szintén több képen is megjelenő legenda.

A Mária-szobor előtt imádkozó Szent Bernátnak az életre kelt szobor anyatejet csepegtetett a szájába.

Számos freskó, olajkép, táblakép maradt fenn, amin az idős, térdelő szentet lefröcsköli Mária az anyatejével. Ennek tulajdonították a bölcsességet és szónoki készségét, ami a szentté válásához és a tevékenységéhez kapcsolódott.

"A középkorban létezett egy közvetlen és direkt ábrázolása az anyatejnek és a női mellnek még a keresztény kultúrkörben is. Majd betiltották ezt a képet. Ha ma megnézzük a hazai kultúrkörnyezetet, kevés szó esik arról, hogy a szoptatás vagy az anyaság mit jelent nemcsak a vizuális kultúrában, hanem társadalmilag. Ezért is fontos ez a kezdeményezés és az, hogy férfi és női fotósok is reagáltak rá korábbi, vagy direkt erre az alkalomra készített képeikkel" - foglalta össze Oltai.

A szabadtéri tárlaton tizenöt alkotó képeit láthatják a járókelők egész nap - éjszaka kivilágított light boxokban.

A fotók egészen eltérő értelmezésben és szituációkban mutatják be a szoptatást. Némelyik mintha a családi albumból került volna elő, mások akár egy női magazin címlapja is lehetnének. Akad meghitt, kettesben elkapott otthoni pillanat, ahol anya és gyermek bensőségessége megragadó. Ennek ellenpontja Manuel Rozental zapatista tüntetésen elkapott képe, ahol két símaszkos asszony a demonstráció közben szoptatta gyermekét.

Fábián Évi fotóján Kollek Ágnes úszóoktató a medence szélén, a vízbe lógó lábakkal szoptatja lányát, Lindát. Pirner Alma egy stúdió ablakában, egy reflektor társaságában teszi ugyanezt Nánási Pál felvételén. Révész Tamás egy a világtól elzárt ecuadori faluban készített felvételét küldte be az UNICEF felhívására.

Göbölyös Luca anyasággal foglalkozó sorozata egyik darabjával járult hozzá a kiállításhoz. A képen, amelynek háttérben a Duna és a Parlament látható maga a művész egy teljes testét eltakaró lepelben tartja fel kislányát: "A projekt azzal foglalkozik, hogyan változik meg az ember egész élethelyzete, besorolása, feladata, amikor anyává válik egy nagyon aktív, alkotó életből. Evidens volt, hogy ezt fogom elküldeni" – indokolta választását az alkotó.

A sorozattal a fotográfus a viktoriánus kori gyerekábrázolásra reflektál. Akkor csak úgy tudtak kisgyereket fényképezni, hogy az anyjukat letakarták egy drapériával és ő fogta az ölébe a csecsemőt. Olyan hosszú volt az expozíciós idő, hogy különben bemozdult volna a gyerek. Ezután kitakarták a nem kellő részeket egy ovális papírkerettel.

"Ezek nagyon szürreális képek. A saját munkáimon, amik digitális géppel készülnek, nem takarom ki a gyereket tartó felnőttet, hanem megmutatom az egészet. Ahova mentünk, ott csináltam egy ilyen fotót Almival, mintha a Facebookra posztolnánk. Én egyszerre vagyok a háttér része és a kislányomnak a háttér."

Cseke Eszter és S. Takács András az On the Spot forgatásán, utazás közben fotóztak, Eszter pedig a repülőtől a hegytetőig a világ minden táján szoptatta a gyereküket, más anyák társaságában is, ha úgy alakult.

A profi fényképeszek mellett a szervezők felhívására több száz kép érkezett édesanyáktól, akik magukat és gyereküket fényképezték le. A szervezők ezekből két montázsban válogatták össze a legjobbakat. 

Anyatejjel a világ körül

Az UNICEF Magyar Bizottság, a WHO Magyarország és az On The Spot csapatának közös kiállítása az Anyatejjel a világ körül október 12-ig tekinthető meg Budapesten a Madách téren. Ezt követően a képeket árverésre bocsátják az Ernst Galériában. Az ebből befolyt összeget az anyatejes táplálás népszerűsítésére fordítja az UNICEF.

A közreműködő fotóművészek: Almási J. Csaba, Baricz Kati, Benkő Imre, Eifert János, Emmer László, Fábián Évi, Gőbölyös Luca, Máté Bence, Nánási Pál, Révész Tamás, Sárosi Zoltán, Stiller Ákos, Szilágyi Lenke, Szombat Éva, Vékás Magdolna. Mellettük Cseke Eszter és S. Takács András fotói is láthatóak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Könyv

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.
Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.