A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:
Senki nem csinálhat folyamatosan ugyanolyan súlyú és hatású filmeket. Ráadásul senki nem tudja, mi lesz tíz év múlva. A sikeres film hamar eltűnhet, a sikertelen pedig újra felbukkanhat. (…) A művészet, és így a film is teljesen kiszámíthatatlan”
– saját életművét sem jellemezhette volna jobban Török Ferenc a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Legfrissebb, 1945 című filmjét a nagy visszatérésként könyvelte el az a kritikus közeg, amely korábban teljes bukásnak ítélte előző moziját, a Senki szigetét.
Török Ferenc filmográfiája a rendszerváltás utáni magyar filmtörténet egyik legnehezebben beskatulyázható szelete. A többek között Hajdu Szabolcs és Pálfi György fémjelezte Simó-osztályból érkező, egy klasszikus, generációs életérzéssel (Moszkva tér) debütáló rendező sohasem csinált két ugyanolyan filmet. Ennek tudatában is
meglepő váltást jelentett a Berlini Filmfesztiválon bemutatott 1945, amely szikárságával, a görög drámákra jellemző tagolásával, feszességével teljesen új hangvételt jelentett Török életművében.
Az 1945 című film forgatása (Fotó/Forrás: Szilagyi Lenke / Katapult Film)
A II. világháború utáni bizonytalan időszakban, egy apró faluban játszódó, mindössze két óra történetét elmesélő film rendre elhozta a közönségdíjakat a külföldi fesztiválokról is, a Los Angeles Times kritikusa pedig egyszerű és erőteljes fogalmazásmódjáért, valamint a magas színvonalú technikai megvalósításért emelte ki a magyar alkotást. Való igaz, az 1945-ben mindenki odatette magát: Rudolf Péter például teljesen átszellemült a falu kiskirályának szerepében, a legendás operatőr, Ragályi Elemér pedig szinte lubickolt a fekete-fehér beállításokban. De Szemző Tibor minimalista, népi és zsidó elemekből felépített filmzenéjét is kiemelkedő munkaként fogják emlegetni még évtizedekkel később is.
De kellett a végeredményhez a hosszú évekig gyúrt forgatókönyv is, amit Török Szántó T. Gábor novellájából alakított filmre vihető történetté.
Szántó T. Gábor tízoldalas novellájában már benne volt a film gerince. (…) Ha a tíz oldalban már van egy ilyen erős történet, akkor tulajdonképpen már kész a forgatókönyv, akkor már csak patikamérlegen kell adagolni hozzá a többit, meg idő kell hozzá, és sok vitatkozás.” (Filmkultúra)
Jelenet az 1945 című filmből (Fotó/Forrás: Katapult Film)
A számos díj, a kedvező amerikai fogadtatás hatására valójában a magyar Oscar-nevezésről szóló bizottság számára is csak az 1945 merülhetett fel a Testről és lélekről egyetlen lehetséges „kihívójaként”. Végül a bizottság Enyedi alkotásának szavazott bizalmat, de Török így is elégedett lehetett filmje sorsával. Saját bevallása szerint is ez az első olyan műve, amely külföldön is jól futott, szerette és értette a nem magyar nyelvű közönség is. Utólag visszatekintve ez a film azért lehet fontos állomás Török karrierjében, mert egy ponton úgy tűnt, a rendező akár el is tűnhet a magyar filmgyártásból. Még az is felmerült, hogy végleg Amerikába költözik.
Ha pedig eddigi életművet nézzük, az 1945 felől egészen más színben tűnnek fel a bemutatójukkor széttartónak, befejezetlennek titulált alkotásai, a balatoni idénymunkát végző fiatalok kilátástalanságát körbejáró Szezon, a tőzsdevilágot belülről bemutató Overnight vagy a női sorsot a középpontba helyező Isztambul. Hiszen ezeket a filmeket a közönség és a kritika is az első sikerhez, a könnyed hangvételű Moszkva térhez mérte, miközben már jól látszik, hogy
Törököt az adott történet igazsága érdekli igazán, ezt pedig képes a legkülönbözőbb zsánerekben keresni. Ez a hozzáállás az 1945 letisztult formavilágában lett igazán szembetűnő.
Ehhez Török ihletett meríthetett az elmúlt évek két, egyaránt Oscar-díjjal jutalmazott, szigorú szabályok és erős vízió mentén rendezett filmjéből, a Saul fiából és a lengyel, szintén fekete-fehér Idából. „Nemes Jeles László filmje kegyetlenül praktikus alkotás, főként a szigora miatt tetszett. Megerősített szándékomban, ahogy az Ida című lengyel film is. A szemléletük hasonló, a ki nem mondott igazságokkal és az álszent hazugságokkal egyszerre foglalkoznak.” (Vasárnapi Hírek)
Mi ez a sorozat?
Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.
Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>
Fejléckép: Török Ferenc (Fotó: Kállai Márton)
-093612.jpg/1920)
hírlevél
