Vizuál

Az egyik legnehezebben beskatulyázható filmrendezőnk – Török Ferenc

2018.11.26. 09:15
Ajánlom
1945 című filmjét a nagy visszatérésként könyvelte el az a kritikus közeg, amely előző moziját, a Senki szigetét teljes bukásnak ítélte. Török Ferenc KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Senki nem csinálhat folyamatosan ugyanolyan súlyú és hatású filmeket. Ráadásul senki nem tudja, mi lesz tíz év múlva. A sikeres film hamar eltűnhet, a sikertelen pedig újra felbukkanhat. (…) A művészet, és így a film is teljesen kiszámíthatatlan”

– saját életművét sem jellemezhette volna jobban Török Ferenc a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Legfrissebb, 1945 című filmjét a nagy visszatérésként könyvelte el az a kritikus közeg, amely korábban teljes bukásnak ítélte előző moziját, a Senki szigetét.

Török Ferenc filmográfiája a rendszerváltás utáni magyar filmtörténet egyik legnehezebben beskatulyázható szelete. A többek között Hajdu Szabolcs és Pálfi György fémjelezte Simó-osztályból érkező, egy klasszikus, generációs életérzéssel (Moszkva tér) debütáló rendező sohasem csinált két ugyanolyan filmet. Ennek tudatában is

meglepő váltást jelentett a Berlini Filmfesztiválon bemutatott 1945, amely szikárságával, a görög drámákra jellemző tagolásával, feszességével teljesen új hangvételt jelentett Török életművében.

1945-werk

Az 1945 című film forgatása (Fotó/Forrás: Szilagyi Lenke / Katapult Film)

A II. világháború utáni bizonytalan időszakban, egy apró faluban játszódó, mindössze két óra történetét elmesélő film rendre elhozta a közönségdíjakat a külföldi fesztiválokról is, a Los Angeles Times kritikusa pedig egyszerű és erőteljes fogalmazásmódjáért, valamint a magas színvonalú technikai megvalósításért emelte ki a magyar alkotást. Való igaz, az 1945-ben mindenki odatette magát: Rudolf Péter például teljesen átszellemült a falu kiskirályának szerepében, a legendás operatőr, Ragályi Elemér pedig szinte lubickolt a fekete-fehér beállításokban. De Szemző Tibor minimalista, népi és zsidó elemekből felépített filmzenéjét is kiemelkedő munkaként fogják emlegetni még évtizedekkel később is.

De kellett a végeredményhez a hosszú évekig gyúrt forgatókönyv is, amit Török Szántó T. Gábor novellájából alakított filmre vihető történetté.

Szántó T. Gábor tízoldalas novellájában már benne volt a film gerince. (…) Ha a tíz oldalban már van egy ilyen erős történet, akkor tulajdonképpen már kész a forgatókönyv, akkor már csak patikamérlegen kell adagolni hozzá a többit, meg idő kell hozzá, és sok vitatkozás.” (Filmkultúra)

1945-werk

Jelenet az 1945 című filmből (Fotó/Forrás: Katapult Film)

A számos díj, a kedvező amerikai fogadtatás hatására valójában a magyar Oscar-nevezésről szóló bizottság számára is csak az 1945 merülhetett fel a Testről és lélekről egyetlen lehetséges „kihívójaként”. Végül a bizottság Enyedi alkotásának szavazott bizalmat, de Török így is elégedett lehetett filmje sorsával. Saját bevallása szerint is ez az első olyan műve, amely külföldön is jól futott, szerette és értette a nem magyar nyelvű közönség is. Utólag visszatekintve ez a film azért lehet fontos állomás Török karrierjében, mert egy ponton úgy tűnt, a rendező akár el is tűnhet a magyar filmgyártásból. Még az is felmerült, hogy végleg Amerikába költözik.

Ha pedig eddigi életművet nézzük, az 1945 felől egészen más színben tűnnek fel a bemutatójukkor széttartónak, befejezetlennek titulált alkotásai, a balatoni idénymunkát végző fiatalok kilátástalanságát körbejáró Szezon, a tőzsdevilágot belülről bemutató Overnight vagy a női sorsot a középpontba helyező Isztambul. Hiszen ezeket a filmeket a közönség és a kritika is az első sikerhez, a könnyed hangvételű Moszkva térhez mérte, miközben már jól látszik, hogy

Törököt az adott történet igazsága érdekli igazán, ezt pedig képes a legkülönbözőbb zsánerekben keresni. Ez a hozzáállás az 1945 letisztult formavilágában lett igazán szembetűnő.

Ehhez Török ihletett meríthetett az elmúlt évek két, egyaránt Oscar-díjjal jutalmazott, szigorú szabályok és erős vízió mentén rendezett filmjéből, a Saul fiából és a lengyel, szintén fekete-fehér Idából. „Nemes Jeles László filmje kegyetlenül praktikus alkotás, főként a szigora miatt tetszett. Megerősített szándékomban, ahogy az Ida című lengyel film is. A szemléletük hasonló, a ki nem mondott igazságokkal és az álszent hazugságokkal egyszerre foglalkoznak.” (Vasárnapi Hírek)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Török Ferenc (Fotó: Kállai Márton)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Mégsem mutatja be a Pesti Színház Székely Csaba társadalmi megosztottságról szóló darabját

Sokan várták már nagy izgalommal a Pesti Színház őszre meghirdetett premierjét, amiben Székely Csaba legújabb darabját, a Kalandfilmet mutatták volna be, Kincses Réka rendezésében. CIKKÜNK FRISSÜLT!
Színház

Jelentős színházi társulatok szűnhetnek meg

A kulturális kormányzat nyilvánosságra hozta az előadó-művészeti szervezetek támogatására vonatkozó döntését. Több, a működési támogatások csökkentése miatt eleve nehéz helyzetbe került, akár évtizedes sikeres múlttal és figyelemre méltó jelennel rendelkező, közfeladatot ellátó társulat egyáltalán nem kap támogatást.
Színház

„Vállalom, hogy éltem, és azt, hogy majd meghalok ” – 110 éve született Gobbi Hilda

A legendás színésznő pályája során olyan emlékezetes szerepeket játszott el, mint a Csongor és Tünde Mirigyje, vagy a Hamlet Gertrúdja, az igazi népszerűséget azonban a Szabó család című rádiós családregény Szabó nénije hozta meg számára. 
Zenés színház

VeszprémFest 2023: jön Alvaro Soler, Mariza, Anna Netrebko, Joss Stone, Norah Jones és Rost Andrea

2023-ban 20 éves a VeszprémFest. A kétévtizedes prémium zenei fesztivál július 12. és 16. között a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt zenei rendezvényeként fennállásának egyik legváltozatosabb programjával ünnepel.
Tánc

„Könnyeken átívelő nevetés” – interjú Boris Eifmannal

Ritka és egyedülálló balett érkezik Budapestre június 10-től: a világhírű koreográfus, Boris Eifman 2019-es premierje, A Pygmalion-hatás. A művészt arról kérdeztük, mi a kötődése a komikumhoz, a groteszkhez, és milyen lesz a 21. század táncnyelve.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Százegy éves korában elhunyt Francoise Gilot festőművész

A művész hosszú ideje tüdő- és szívproblémákkal küzdött. Francoise Gilot-ra sokáig Pablo Picasso múzsájaként tekintettek csak, de idővel saját munkái révén is kivívta a világ figyelmét.
Vizuál hír

Retrospektív vetítéssorozattal tisztelegnek Tarr Béla előtt Los Angelesben

Június 6. és 10. között a Kossuth-díjas magyar rendező hét felejthetetlen alkotását láthatja az amerikai közönség, méghozzá felújított formában.
Vizuál hír

Ami a fa mögött szárazon marad – Fusz Mátyás a 2023-as Leopold Bloom Képzőművészeti Díj nyertese

Hetedik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy a kortárs magyar képzőművészeket támogassa és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti színtéren.
Vizuál gyász

Elhunyt a Petrocellit alakító Barry Newman

A 92 éves Newman május 11-én természetes halállal hunyt el egy New York-i kórházban – közölte a hírt a színész felesége a Hollywood Reporterrel, vette észre a HVG.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A punk mókamester

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Green Day együttes kissé őrült énekeséről nosztalgiázott, egy friss sztori kapcsán.