Vizuál

Az egyik legnehezebben beskatulyázható filmrendezőnk – Török Ferenc

2018.11.26. 09:15
Ajánlom
1945 című filmjét a nagy visszatérésként könyvelte el az a kritikus közeg, amely előző moziját, a Senki szigetét teljes bukásnak ítélte. Török Ferenc KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Senki nem csinálhat folyamatosan ugyanolyan súlyú és hatású filmeket. Ráadásul senki nem tudja, mi lesz tíz év múlva. A sikeres film hamar eltűnhet, a sikertelen pedig újra felbukkanhat. (…) A művészet, és így a film is teljesen kiszámíthatatlan”

– saját életművét sem jellemezhette volna jobban Török Ferenc a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Legfrissebb, 1945 című filmjét a nagy visszatérésként könyvelte el az a kritikus közeg, amely korábban teljes bukásnak ítélte előző moziját, a Senki szigetét.

Török Ferenc filmográfiája a rendszerváltás utáni magyar filmtörténet egyik legnehezebben beskatulyázható szelete. A többek között Hajdu Szabolcs és Pálfi György fémjelezte Simó-osztályból érkező, egy klasszikus, generációs életérzéssel (Moszkva tér) debütáló rendező sohasem csinált két ugyanolyan filmet. Ennek tudatában is

meglepő váltást jelentett a Berlini Filmfesztiválon bemutatott 1945, amely szikárságával, a görög drámákra jellemző tagolásával, feszességével teljesen új hangvételt jelentett Török életművében.

1945-werk

Az 1945 című film forgatása (Fotó/Forrás: Szilagyi Lenke / Katapult Film)

A II. világháború utáni bizonytalan időszakban, egy apró faluban játszódó, mindössze két óra történetét elmesélő film rendre elhozta a közönségdíjakat a külföldi fesztiválokról is, a Los Angeles Times kritikusa pedig egyszerű és erőteljes fogalmazásmódjáért, valamint a magas színvonalú technikai megvalósításért emelte ki a magyar alkotást. Való igaz, az 1945-ben mindenki odatette magát: Rudolf Péter például teljesen átszellemült a falu kiskirályának szerepében, a legendás operatőr, Ragályi Elemér pedig szinte lubickolt a fekete-fehér beállításokban. De Szemző Tibor minimalista, népi és zsidó elemekből felépített filmzenéjét is kiemelkedő munkaként fogják emlegetni még évtizedekkel később is.

De kellett a végeredményhez a hosszú évekig gyúrt forgatókönyv is, amit Török Szántó T. Gábor novellájából alakított filmre vihető történetté.

Szántó T. Gábor tízoldalas novellájában már benne volt a film gerince. (…) Ha a tíz oldalban már van egy ilyen erős történet, akkor tulajdonképpen már kész a forgatókönyv, akkor már csak patikamérlegen kell adagolni hozzá a többit, meg idő kell hozzá, és sok vitatkozás.” (Filmkultúra)

1945-werk

Jelenet az 1945 című filmből (Fotó/Forrás: Katapult Film)

A számos díj, a kedvező amerikai fogadtatás hatására valójában a magyar Oscar-nevezésről szóló bizottság számára is csak az 1945 merülhetett fel a Testről és lélekről egyetlen lehetséges „kihívójaként”. Végül a bizottság Enyedi alkotásának szavazott bizalmat, de Török így is elégedett lehetett filmje sorsával. Saját bevallása szerint is ez az első olyan műve, amely külföldön is jól futott, szerette és értette a nem magyar nyelvű közönség is. Utólag visszatekintve ez a film azért lehet fontos állomás Török karrierjében, mert egy ponton úgy tűnt, a rendező akár el is tűnhet a magyar filmgyártásból. Még az is felmerült, hogy végleg Amerikába költözik.

Ha pedig eddigi életművet nézzük, az 1945 felől egészen más színben tűnnek fel a bemutatójukkor széttartónak, befejezetlennek titulált alkotásai, a balatoni idénymunkát végző fiatalok kilátástalanságát körbejáró Szezon, a tőzsdevilágot belülről bemutató Overnight vagy a női sorsot a középpontba helyező Isztambul. Hiszen ezeket a filmeket a közönség és a kritika is az első sikerhez, a könnyed hangvételű Moszkva térhez mérte, miközben már jól látszik, hogy

Törököt az adott történet igazsága érdekli igazán, ezt pedig képes a legkülönbözőbb zsánerekben keresni. Ez a hozzáállás az 1945 letisztult formavilágában lett igazán szembetűnő.

Ehhez Török ihletett meríthetett az elmúlt évek két, egyaránt Oscar-díjjal jutalmazott, szigorú szabályok és erős vízió mentén rendezett filmjéből, a Saul fiából és a lengyel, szintén fekete-fehér Idából. „Nemes Jeles László filmje kegyetlenül praktikus alkotás, főként a szigora miatt tetszett. Megerősített szándékomban, ahogy az Ida című lengyel film is. A szemléletük hasonló, a ki nem mondott igazságokkal és az álszent hazugságokkal egyszerre foglalkoznak.” (Vasárnapi Hírek)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Török Ferenc (Fotó: Kállai Márton)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Franz Kafka életéről készített filmet Agnieszka Holland

Az Oscar-jelölt lengyel rendező Franz című filmjének előzetesét a napokban zajló Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be először. Cikkünkben megtekinthető a videó!
Színház

15 sor színház: Sirály

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás az Apertúra Sirály című előadásáról szól. Sirály kritika. 15 sor színház.
Plusz

Az élmények harmóniája – jön a 34. Zempléni Fesztivál

A sokszínűség és a kulturális turizmus eseménysorozata idén immár 34. alkalommal várja közönségét augusztus 8–17. között. A fesztivál célja, hogy sokszínű programjaival felhívja a figyelmet a régió történelmi és kulturális értékeire.
Tánc

Eltáncolt szenvedélytörténet – A skarlát betű a Városmajorban

A Győri Balett hosszú évek óta szinte sorozatban foglalkozik női sorsokkal a színpadon. A Városmajor közönsége augusztus 8-án a világirodalom egyik legismertebb házasságtörő asszonyának sorsával ismerkedhet meg – a tánc nyelvén.
Zenés színház

„A humort is őszintén kell játszani” – beszélgetés Peller Annával és Peller Károllyal

Július 14-én a Benczúr Kert ad otthont A bagoly és a cicababa című kétszereplős komédiának, amely májusban nagy sikerrel debütált a 6SZÍNben a Propeller Team produkciójaként.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Egy hétvégére Balatonfüred lesz a művészet fővárosa

Idén nyáron is Balatonfüredre költözik a művészeti világ krémje: július 18. és 20. között rendezik meg a Füred Art Weeket, amelyen 23 galéria és aukciósház vesz részt, és számos egyéb kísérőprogram várja a látogatókat.
Vizuál ajánló

Franz Kafka életéről készített filmet Agnieszka Holland

Az Oscar-jelölt lengyel rendező Franz című filmjének előzetesét a napokban zajló Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be először. Cikkünkben megtekinthető a videó!
Vizuál hír

Locarnóban mutatják be Sophy Romvari első nagyjátékfilmjét

Augusztusban a Locarnói Filmfesztivál programjában kerül sor a Blue Heron című film világpremierjére. Az alkotás kanadai-magyar koprodukcióban készült, rendezője a legendás díszlettervező, Romvári József unokája, Sophy Romvari, akit a kritikusok mások mellett Agnès Vardához is hasonlítottak már. 
Vizuál hír

Időskori felnövéstörténet a budapesti éjszakában – abszurd humorú film készül Dióssi Gábor főszereplésével

Szabó Márton első nagyjátékfilmjében egy, a rég elvesztett fiatalságához ragaszkodó, hetvenes éveiben járó DJ kénytelen szembenézni azzal, hogy hamarosan meg fog süketülni.
Vizuál ajánló

6+1 film, amit nagyon várunk 2025-ben

Az év második felében sem maradunk jó filmek nélkül, a számos izgalmas premier közül összegyűjtöttük azokat, amelyeket mi semmiképp sem fogunk kihagyni.