Vizuál

Az egyik legnehezebben beskatulyázható filmrendezőnk – Török Ferenc

2018.11.26. 09:15
Ajánlom
1945 című filmjét a nagy visszatérésként könyvelte el az a kritikus közeg, amely előző moziját, a Senki szigetét teljes bukásnak ítélte. Török Ferenc KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Senki nem csinálhat folyamatosan ugyanolyan súlyú és hatású filmeket. Ráadásul senki nem tudja, mi lesz tíz év múlva. A sikeres film hamar eltűnhet, a sikertelen pedig újra felbukkanhat. (…) A művészet, és így a film is teljesen kiszámíthatatlan”

– saját életművét sem jellemezhette volna jobban Török Ferenc a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Legfrissebb, 1945 című filmjét a nagy visszatérésként könyvelte el az a kritikus közeg, amely korábban teljes bukásnak ítélte előző moziját, a Senki szigetét.

Török Ferenc filmográfiája a rendszerváltás utáni magyar filmtörténet egyik legnehezebben beskatulyázható szelete. A többek között Hajdu Szabolcs és Pálfi György fémjelezte Simó-osztályból érkező, egy klasszikus, generációs életérzéssel (Moszkva tér) debütáló rendező sohasem csinált két ugyanolyan filmet. Ennek tudatában is

meglepő váltást jelentett a Berlini Filmfesztiválon bemutatott 1945, amely szikárságával, a görög drámákra jellemző tagolásával, feszességével teljesen új hangvételt jelentett Török életművében.

1945-werk

Az 1945 című film forgatása (Fotó/Forrás: Szilagyi Lenke / Katapult Film)

A II. világháború utáni bizonytalan időszakban, egy apró faluban játszódó, mindössze két óra történetét elmesélő film rendre elhozta a közönségdíjakat a külföldi fesztiválokról is, a Los Angeles Times kritikusa pedig egyszerű és erőteljes fogalmazásmódjáért, valamint a magas színvonalú technikai megvalósításért emelte ki a magyar alkotást. Való igaz, az 1945-ben mindenki odatette magát: Rudolf Péter például teljesen átszellemült a falu kiskirályának szerepében, a legendás operatőr, Ragályi Elemér pedig szinte lubickolt a fekete-fehér beállításokban. De Szemző Tibor minimalista, népi és zsidó elemekből felépített filmzenéjét is kiemelkedő munkaként fogják emlegetni még évtizedekkel később is.

De kellett a végeredményhez a hosszú évekig gyúrt forgatókönyv is, amit Török Szántó T. Gábor novellájából alakított filmre vihető történetté.

Szántó T. Gábor tízoldalas novellájában már benne volt a film gerince. (…) Ha a tíz oldalban már van egy ilyen erős történet, akkor tulajdonképpen már kész a forgatókönyv, akkor már csak patikamérlegen kell adagolni hozzá a többit, meg idő kell hozzá, és sok vitatkozás.” (Filmkultúra)

1945-werk

Jelenet az 1945 című filmből (Fotó/Forrás: Katapult Film)

A számos díj, a kedvező amerikai fogadtatás hatására valójában a magyar Oscar-nevezésről szóló bizottság számára is csak az 1945 merülhetett fel a Testről és lélekről egyetlen lehetséges „kihívójaként”. Végül a bizottság Enyedi alkotásának szavazott bizalmat, de Török így is elégedett lehetett filmje sorsával. Saját bevallása szerint is ez az első olyan műve, amely külföldön is jól futott, szerette és értette a nem magyar nyelvű közönség is. Utólag visszatekintve ez a film azért lehet fontos állomás Török karrierjében, mert egy ponton úgy tűnt, a rendező akár el is tűnhet a magyar filmgyártásból. Még az is felmerült, hogy végleg Amerikába költözik.

Ha pedig eddigi életművet nézzük, az 1945 felől egészen más színben tűnnek fel a bemutatójukkor széttartónak, befejezetlennek titulált alkotásai, a balatoni idénymunkát végző fiatalok kilátástalanságát körbejáró Szezon, a tőzsdevilágot belülről bemutató Overnight vagy a női sorsot a középpontba helyező Isztambul. Hiszen ezeket a filmeket a közönség és a kritika is az első sikerhez, a könnyed hangvételű Moszkva térhez mérte, miközben már jól látszik, hogy

Törököt az adott történet igazsága érdekli igazán, ezt pedig képes a legkülönbözőbb zsánerekben keresni. Ez a hozzáállás az 1945 letisztult formavilágában lett igazán szembetűnő.

Ehhez Török ihletett meríthetett az elmúlt évek két, egyaránt Oscar-díjjal jutalmazott, szigorú szabályok és erős vízió mentén rendezett filmjéből, a Saul fiából és a lengyel, szintén fekete-fehér Idából. „Nemes Jeles László filmje kegyetlenül praktikus alkotás, főként a szigora miatt tetszett. Megerősített szándékomban, ahogy az Ida című lengyel film is. A szemléletük hasonló, a ki nem mondott igazságokkal és az álszent hazugságokkal egyszerre foglalkoznak.” (Vasárnapi Hírek)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Török Ferenc (Fotó: Kállai Márton)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A Kult50 több szereplőjét is elismerték.
Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Könyv

80 éves a verebek, a lóverseny, a plüssmacik és a gombfoci megszállottja

Tandori Dezsőt köszöntjük születésnapja alkalmából. Az író, költő, műfordító és intermediális grafikus művész irodalmi próbálkozásait Nemes Nagy Ágnes bátorította, rajta keresztül került szoros kapcsolatba többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Tavasztól újra mozikban a felújított Vízipók-csodapók

A rovarokról szóló sorozat sikerében eleinte nem bíztak a készítők, ennek ellenére több mint 40 országba jutott el a széria. Most az egész estés verzió tér vissza a vászonra.
Vizuál karácsony

Ezeket nézze meg a gyerekkel decemberben!

Mutatjuk milyen gyerekfilmek érkeznek a magyar mozikba decemberben, akár az ünnepekre készülésként, akár arra, hogy lekösse a kicsiket az iskolai szünetben.
Vizuál galéria

Filmes relikviákkal és Mijazaki-kiállítással nyit a Los Angeles-i Filmmúzeum

Az Oscar-díjat is odaítélő Amerikai Filmakadémia múzeuma 2019 végétől várja a látogatókat mozis ritkaságokkal és a Chihiro szellemországban rendezőjének munkásságát felölelő időszaki tárlattal.
Vizuál oscar-díj

Egymással is versenyeznek magyar filmek az Oscar-díj előszobájában

Rekordszámú kategóriában versenyeznek magyar filmek idén az Oscar díjakért folyó versenyben. Január 22-én érkezik a jelöltek listája, addig is mutatjuk, hogy melyik magyar filmekért izgulhatunk.
Vizuál videó

Mi történik a bezárt Néprajzi Múzeumban?

Kiállítás híján a zárt ajtók mögé enged betekintést a múzeum videója. A kulisszák mögött nagyságrendileg 215 ezres tárgyállomány, valamint az archívumi adattárban őrzött dokumentum, fénykép és negatív megmozdítását készítik elő.