Vizuál

Az elmondhatatlan

2013.11.26. 06:58
Ajánlom
Szász János Kristály Glóbusszal kitüntetett alkotása, A nagy füzet Agota Kristof kisregénye alapján készült. A filmben megjelenő napló Szöllősi Géza munkája, akivel a "special art designer" feladatáról és a Tolnai Világlapjáról is beszélgettünk. INTERJÚ

- Ez sokadik közös munkád Szász Jánossal. Egy 2007-ben nyílt tárlatodon ő nyitotta meg a kiállítást, és ugyanebben az évben készült az Ópium című filmje, amelyben te is közreműködtél. Honnan ered az együttgondolkodásotok?

- Az Ópium volt az első olyan munka, ahová hívott, és azóta, ha olyan jellegű filmet vagy színházi előadást készít, amelyben az én munkámra is szükség lehet, akkor felkér. Voltunk Oslóban, ahol videót készítettem neki, Gyulán színházi díszletet, most pedig a Pesti Színházban készült előadásban megint (Az álomkommandó, Szász János rendezése - a szerk.) dolgoztam vele. Ha a film vagy darab hangvételéből adódóan szükség van a látásmódomra, akkor rendszerint gondol rám.

- Szász János a Taxidermia megtekintése után kért fel téged az Ópiumba, ahol egészen speciális minőségben, „special art designerként" vettél részt a munkában. Mit jelent ez pontosan?

- A filmes kreditrendszerben ez egy nem létező titulus, amit én találtam ki. Nagyjából arra tudnám lefordítani, hogy én vagyok az a figura, aki a díszlettervezőn túl mond és tervez dolgokat, ami aztán belekerül a filmbe, vagy nem. Képzőművészként is tevékenykedem, ami segítségemre van, ha a rendezők egy vizuális elemnél a szokásos „designoskodáson" túl összetettebb jelentéstartalmat szeretnének láttatni.

- Ez intenzív együttgondolkodást feltételez, hogy te is jelen legyél és megoszd a felmerülő ötleteidet a rendezővel. Így van?

- Szász Jánossal nem szoktunk hosszasan megbeszélni, megbízik bennem. A nagy füzetben szerepel ez a bizonyos napló (maga a nagy füzet). Amit kézzel készítettem, montázsok újságkivágásokból, bogarakból, növényekből (kalligráfia: Szász-Benzúr Zsuzsa). Az alapanyag egy része a Tolnai Világlapjából származik, tehát korhű. Ez az, ami a film valóságában is körülvehette a gyerekeket. János csak annyit kért, hogy olvassam el a könyvet és a forgatókönyvet, és készítsem el állóképekben azt, ami nem elmondható. Az eredeti Agota Kristof-könyv nagyon száraz, szikár, érzelemmentes szöveg. A film is ilyen hangvételű, de a naplóban megjelenhettek a szélsőséges érzelmek kivetülései, és ily módon megmutathatóvá válik, hogy valójában mi kavarog az ikrek lelkében.

- Hasonlított ez a feladat a korábbi munkáidhoz?

- A Taxidermia és az Ópium is más jellegű munka volt. Ezekben tárgyiasítani kellett egyes jelentéseket díszletelemek formájában, amelyek aztán önmagukon túlmutatva többet mondtak el, mint az alapfunkciójuk. A nagy füzetnél ez egy grafikai feladat. A filmben ritkán jelenik meg a napló, de amikor mégis, akkor másfajta vizuális nyelvet hoz működésbe, amely igen hatásos tud lenni adott dramaturgiai helyzetben. A rendezők általában félnek ilyesmihez nyúlni, ez ugyanis nem a filmes kommunikációs nyelv, mert ezek úgynevezett állóképek. De János nem ez a típus. Közösen felmértük, meddig lehet elmenni, és ő eszerint választotta ki az elkészült alkotások közül, hogy mi kerüljön bele a filmbe.

- A képek a gyermekek lelkében okozott traumák kivetülései. A háború borzalmaiból táplálkoznak, ám - akárcsak a filmben - ezek a szörnyűségek nem jelennek meg egy az egyben.

- Úgy dolgoztam, mint egy színész, csak én nem a testemmel vagy a hangommal fejeztem ki magam, hanem a film valóságában bújtam bele az ikrek bőrébe. Így állítottam össze a teljes naplót, amit a film és a könyv fikciójában ők maguk készítenek el. Szempont volt, hogy olyan legyen a végeredmény, amire egy gyerek is képes lehet - persze mindezt művészi megformálással. Az Ópium című filmnél például Moravcsik főorvos szerepét vettem át, ahol azon a tárgyegyüttesen dolgoztam, ami őt körülveszi, hogyan kísérletezik, mivel vizsgálja az elmebetegeket stb. Ezeket a motívumokat erősítettük fel vizuálisan az orvosi szettekben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Nagy oratóriumokat játszik a Zeneakadémián a Haydneum

Meghirdette 2024/25-ös évadát a Magyar Régizenei Központ, a jövőre különösen nagyszabású Zeneakadémia Bérlet mellett továbbra is lesz Őszi, illetve Egyházzenei Fesztivál, és a fortepianót a középpontba állító sorozatukat is folytatják.
Könyv

„A gyermeknevelésnél is fontosabb lesz a szülőnevelés” – Steigervald Krisztián a Lírástudók vendége

Közgazdászként fordult a figyelme a pszichológia felé, az utóbbi hónapokban pedig a bestsellerlistára is felkúszott Generációk harca a figyelemért című könyvével. Podcastunkban Steigervald Krisztiánnal beszélgetett Grisnik Petra.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Könyv

All You Need Is Love – új könyv jelent meg a Beatlesről

A kötetben korábban nem publikált interjúkon keresztül ismerhetjük meg egyebek közt a banda feloszlásának okait is. Ötven évvel mozis bemutatása után májustól egy streaming szolgáltáson ismét látható lesz az együttesről készült Let It Be című dokumentumfilm.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál hír

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Vizuál hír

Tiszteletbeli Arany Pálmát kap Cannes-ban Hajao Mijazaki animációs filmstúdiója

A világ legrangosabb szemléjének tiszteletbeli elismerését első alkalommal ítélik oda kollektíven. A legendássá vált Ghibli Stúdió nevéhez 1985-ös megalakulása óta számos felejthetetlen animációs film fűződik.
Vizuál ajánló

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Vizuál ajánló

Hamarosan megnyílik az Esterházy Art Dating díjazottjainak kiállítása

Kádár Emese képzőművész és Sárai Vanda kurátor sikeres együttműködésének lenyomata a hamarosan nyíló NOT_FOUND című kiállítás, melynek középpontjában az a gondolat áll: miként befolyásolja a digitalizáció az elmúlásról alkotott képzeteinket.