Vizuál

Az elpusztíthatatlan dada

2014.07.27. 07:00
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Galéria hazai tárlaton korábban még nem látott teljességben mutatja be a 20. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatát, a dadaizmust és a szürrealizmust. Kumin Mónika kurátorral a hétköznapi tárgyak műtárggyá avatásáról beszélgettünk. INTERJÚ

- Mi hívta életre a két irányzatot?

- A dadaizmus az 1910-es években jelentkezett Zürichben, és az első világháború traumája, kortársi tapasztalata hívta életre. A történelem és a különböző társadalmi és politikai viharok eredményeképpen a művészek - Tristan Tzara, Hugo Ball vagy Hans Arp neve kiemelendő - úgy érezték, hogy a hagyományos kereteket művészeti szempontból is feszegetni kell. A különböző dadaista események, performansz-jellegű előadások tehát mind-mind a konvenciók megkérdőjelezésére irányultak. Ezt követően, az 1920-as években a szürrealista művészek ezt továbbvitték, a maguk képére formálták. Ők némiképp a gondolkodásunkat próbálták provokálni, erősen hatott rájuk Freud és a pszichoanalízis, a tudat alatt rejtőző érzelmek, indulatok, vágyak felszabadítása és kreatív alkotói energiává alakítása. A kiállításon számos olyan művésztől láthatunk alkotásokat, akik különböző technikákkal igyekeztek felszabadítani a belső energiákat.

- Milyen hatással volt a művészetről való gondolkodásra a dada és a szürrealizmus?

- Mindkét irányzat meghatározó volt a 20. századi művészet későbbi fejleményei szempontjából, elég itt akár a konceptuális művészetre, a pop-artra vagy a minimalizmusra gondolnunk. Marcel Duchamp emblematikus figurája ezeknek az irányzatoknak, akitől a kiállításon számos ready-made-et találunk, amelyekkel Duchamp radikálisan megújította a művészetről való beszédet. Egyszerű használati tárgyakat emelt ki az eredeti kontextusukból, hogy azokat kvázi művészetté avassa, ezzel pedig megkérdőjelezte a műalkotás eredetiségét, a művészi kéz, az alkotói szellem egyedülálló mivoltának bevett hagyományait.

- Az alkotóknak meg kellett küzdeniük akkor az elfogadásukért? Volt ellenállás a múzeumok részéről?

- El kellett telnie valamennyi időnek, mire ezek a tárgyak múzeumi tárgyakká válhattak. Az 1910-es években ezek nagyon radikális gesztusoknak számítottak, és volt egy bizonyos társadalmi ellenállás. A kiállításon szerepel Man Ray egyik objektje, a címe Elpusztíthatatlan tárgy, ami egy kis metronóm. Ennek egy korábbi verziója az Elpusztítandó tárgy címet viselte, amelyhez a művész egy olyan használati útmutatót is mellékelt a közönség számára, hogy ha lehet, próbálják meg egyetlen, jól irányzott kalapácsütéssel megsemmisíteni azt. Az 1950-es években egy kiállításon, a közönség néhány tagja valóban komolyan vette ezt a felszólítást: a földre dobták és megtaposták a műtárgyat. Ám amikor megkérdezték Man Ray-t, kíván-e valamilyen intézkedést tenni az ügyben, ő azt felelte, hogy nem teheti, hiszen az ő korukban ő is hasonlóképpen reagált volna. Később Man Ray újra elkészítette a művet, melynek ezúttal az Elpusztíthatatlan tárgy címet adta. Ez a történet nagyon jól mutatja azt a fajta ellentmondásos és érdekes folyamatot, ahogy ezek a tárgyak valamilyen módon mégiscsak az egyetemes kultúrkincs részévé válnak.

- Milyen példákat láthatunk a technikai kísérletezésre?

- Sokféle mediális kísérlettel találkozhatunk: montázsok, kollázsok, különböző tárgy-összeállítások, asszamblázsok szerepelnek a tárlaton, amelyek nagyon jellemzőek voltak a dadaizmusra. Ezeken össze nem tartozó elemeket, furcsa együttállásokat látunk, és az ezekből adódó pluszjelentések azok, amelyek érdekessé teszik az alkotásokat. A szürrealizmus esetében a különböző automatikus technikáknak láthatjuk néhány szép példáját, mint a frottázs, vagy a grattázs, de vannak fotogram-kísérletek is, például a Moholy-Nagy Lászlótól.

- A hazai alkotók közül kik kapcsolódtak az irányzatokhoz?

- Tételes magyar dadaizmusról és szürrealizmusról nem beszélhetünk, csak egyfajta, „fáziskéséssel" megjelenő magyarországi recepcióról. A Gergely Mariannal, Kolozsváry Mariannal és Százados Lászlóval közösen válogatott és rendezett magyar kiállításrész az 1920-as évektől a jelenig mutat be különböző közelítésmódokat a két irányzathoz. Egyfajta vizuális, illetve fogalmi párbeszédet próbáltunk létesíteni a vendéganyaggal. A legkorábbi művek Kassák Lajos és a MA című folyóirat körétől származnak, itt is számos montázs, kollázs jelenik meg, illetve egy kis áttekintést kaphatunk abból a nemzetközi avantgárd kontextusból, amelyet főleg folyóiratok jelenítenek meg a kiállításon.

- Kik voltak nagy hatással a magyar alkotókra?

- A kiállításban elsősorban a Tudatfelszabadító hadműveletek szekcióban láthatunk szép példákat Duchamp magyarországi befogadására, az 1970-as évektől napjainkig. A művészetre való radikális rákérdezés, ironikus, felforgató-jellegű tárgyösszeállítások a magyar alkotók esetében Altorjai Sándornál, Szentjóby Tamásnál, Szalay Péternél, Attalai Gábornál, Halász Károlynál figyelhetők meg, akik többek közt sajátos léthelyzetekre, az adott kor kulturális-politikai valóságára reflektáltak így. Attalai Gábor Red-y-made-sorozatát emelném ki, ahol már a címadás is egyfajta, Duchamp szellemében fogant, szójáték. Az emblematikus színre, pirosra festett kalács, bélyegző és a háttérben szereplő grafikai lapok a kor aktuális tapasztalata felől írják újra a duchampi hagyományokat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Száz film száll versenybe a Bujtor István Filmfesztiválon

Minden eddiginél nagyszabásúbbnak ígérkezik a XI. Bujtor István Filmfesztivál. A filmes versenyprogram mellett koncertek, színházi előadások, hajózás, veterán autós felvonulás, kiállítások és gasztro-programok is várják a mozi rajongókat Balatonszemesen augusztus 17. és 21. között, majd augusztus 22-én a Bujtor István vitorlás Emlékverseny Kenesén, Aligán és Almádiban.
Vizuál Film

Elárverezik Katharine Hepburn Howard Hughesnak írott szerelmesleveleit

Hughes és Hepburn romantikus kapcsolata másfél évig tartott. Nem házasodtak össze, de szerelmi történetük nagy port kavart annak idején Hollywoodban, és a 2004-ben bemutatott Aviátor című filmben is megörökítették.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.