Vizuál

Az első magyar fotóalbum készítője kalandosabb életet élt, mint Verne hősei

2019.03.07. 15:00
Ajánlom
A szabadságharcos és utazó, Rosti Pál 160 éve ajándékozta a közép- és dél-amerikai útján készített, albumba kötött fotóit a Nemzeti Múzeumnak. Magának az albumnak a története önmagában is kalandos, a fényképész élete azonban szinte regénybe illő.

FényképTár

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben indul új sorozatunk a Fidelión. Mostantól minden héten megosztanak velünk egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Rosti Pál – a Nemzeti Múzeumban őrzött – albumának 47 képe elérhető a múzeum online adatbázisában. (Kulcsszó: Rosti)

Az eddigi kutatások főleg az albumokkal, illetve azok előkerülésével, leírásával foglalkoztak. A Nemzeti Múzeum február 25-én rendezett emlékülésén azonban Rosti Pál, a tudós, az utazó, a sportember és a fotográfus élete került a középpontba.

A nemesi családból származó Rosti Pál (1830-1874) rendkívül sokszínű figura volt. Remekül zenélt, zongora és harmónium is volt otthonában. Nem csupán rajongott Wagnerért, hanem személyes kapcsolatban is állt a zeneszerzővel, ahogy Liszttel is. Nyüzsgő közéleti személyiség volt, számos alapítványt tett,

támogatta a képzőművészetet, a hajó- és evezős sportot. Barátjával, Birly Istvánnal egyszer Rotterdamtól Pestig evezett.

Felmenői között számos, közügyekben aktív személyiséget is találunk. Édesapja progresszív, vezető szerepet betöltő reformkori köznemes volt: országgyűlési képviselő, megyei alispán, aki önként mondott le arról a nemesi előjogáról, hogy mentesüljön az adófizetés alól. Rosti 17 éves volt, amikor édesapja elhunyt, három nővérével azonban élete végig szoros maradt a kapcsolata. Legidősebb nővére, Ágnes Eötvös József báró, Ilona Trefort Ágoston, a legfiatalabb, Anna pedig Amadei Rudolf gróf hitvese volt. Eötvös és Trefort nagy hatással voltak a fiú gondolkodására.

Rosti_Pal_portre_recto_600dpi_crop-112147.jpg

Rosti Pál portréja a Schrecker Ignác által készített Akadémiai albumban, 1865, (Fotó/Forrás: ©Magyar Nemzeti Múzeum)

Szinnyei József írók életéről szóló könyvének vonatkozó része szerint Rosti Pál a szabadságharc idején a Károly huszárezredben szolgált katonaként. A világosi fegyverletételt követően, 1849. szeptember elején sógorával, Trefort Ágostonnal, a későbbi kultuszminiszterrel Münchenbe távozott.

Ott vegyészetet, majd Párizsban fotográfiát tanult. 1856-ban hajóra szállt, és Észak-Amerikába, majd Kubába, Venezuelába és Mexikóba utazott.

Vállalkozását Alexander von Humboldt útja inspirálta, aki néhány évtizeddel korábban járta végig ugyanezt az útvonalat – a magyar utazó több esetben ugyanazokat a tájakat is fotózta.

Visszatérve a fotóiból egy albumot állított össze, amelyet Párizsban beköttetett és személyesen vitt el ajándékba Humboldtnak. Az album egy példányát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, egyet-egyet pedig nővéreinek. Ez utóbbiak közül Anna példánya 2008-ban műtárgycserével került át a Szépművészeti Múzeum könyvtárából a Történeti Fényképtárba.

Mások is fényképeztek már akkor a világban, Közép-Amerikában is járt már más utazó. Ennek az útnak az a különlegessége, hogy Rosti számára ez nem üzleti vállalkozás volt: a saját kíváncsisága, érdeklődése vezette.

Visszatérésekor a fotográfus bemutatta a munkát az őt tagjai között tisztelő Nemzeti Kaszinóban és a Nemzeti Múzeumban is tartott egy előadást. Annának ajándékozott albumát nővére otthonában is meg lehetett tekinteni – ahová azért valószínűleg nem zarándokoltak el túlságosan sokan. (Amadei Anna 1923-ban hunyt el, s jelenlegi ismereteink szerint eddig majdnem biztos, hogy nála volt.)

Rosti naplót is vezetett utazásai alatt. Ennek alapján írta meg az Úti emlékezetek Amerikából című beszámolóját, melyben részletesen leírta a helyi viseleteket, a földrajzi és társadalmi környezetet. Közben megmászta a híres Popocatépetl-hegycsúcsot is.

A hazatérésekor csupán 29 éves utazó később rózsákat is termesztett Dunapentelén. Rendszeresen lejárt a paksi birtokára – evezve. Pálhalma állítólag onnan kapta a nevét, hogy Rosti az egyik helyről elhordott egy óriási halom földet egy másik helyre és csinált belőle egy kisebb dombot – mindezt csupán azért, hogy kellően edzésben maradjon. Rosti Pál végül alig 44 évet élt, egy betegség miatt távozott ilyen fiatalon.

Az album nem pusztán a legkorábbiak közé sorolható dél-amerikai felvételei miatt számít különlegesnek: tudomásunk szerint a benne található fotográfiák voltak annak idején az első fényképek a Nemzeti Múzeum gyűjteményében.

A Rosti naplójából készült útibeszámoló illusztrációi közül 12 az albumban is szereplő fénykép alapján készült – 8 litográfiaként, 4 fametszetként szerepel az Úti emlékezetekben. Mivel akkor a fényképeket csak így tudták nyomtatásban közölni, ezért Keleti Gusztáv rajzolta át azokat fára a kor szokása szerint kissé átalakítva, emberalakokkal élettelivé téve. Rosti ezzel a munkával rendkívül elégedett volt, az egyikből olajfestményt is festetett. A könyvbe így utólag belekerülő alakok mind teljesen hitelesek, mert Keleti mexikói és kubai kiadványokból vette át őket és illesztette be a kiadványba.

Egy párizsi lapban a fotók közül megjelent hét reprodukciója a hozzá tartozó kis írásokkal. Az albumbéli fotográfiákon látható nyomok alapján – mint amilyenek a német nyelvű képaláírások – feltételezhető, hogy némelyiket korábban már kiállították.

Az 1850-es években nálunk is megkezdődött a kültéri fényképezés: főleg városi látképeket ismerünk ebből az időből, tájképeket nem nagyon. Ezekből a korai fotográfiákról is csak kevésről tudunk, hiszen sok határon kívüli és belüli gyűjtemény még feltáratlan.

forrás: Fisli Éva, Lengyel Beatrix, Tomsics Emőke, mnm.hu

A Magyar Nemzeti Múzeum aktuális programjairól ide kattintva tájékozódhat.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Claude Lanzmann monumentális Shoah filmje is látható a holokauszt nemzetközi emléknapján

75 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Izraeli Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetítéssorozataiból ajánlunk.
Vizuál BIDF

„Nincs izgalmasabb, mint ott lenni és látni"

Müller Péter Sziámi, a BIDF zsűritagjaként a valóságéhség és a filmezés összefüggéseiről, a dokumentumfilm fontosságáról beszél, a K polgártárs, a Bukjon minden! és Az underground kórház című filmek kapcsán. 
Vizuál vincent van gogh

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Vizuál buszmegálló

Kortárs festményekkel találkozhat a buszmegállókban

Az irodalom már meghódította a tömegközlekedést a megállókban olvasható novellákkal és a könyvautomatákkal, most a képzőművészeten a sor!
Vizuál gyász

Elhunyt A kockásfülű nyúl alkotója

Televíziós sorozatok, egész estés tévé- és mozifilmek, gyermeknek készülő produkciók egész sora kötődik nevéhez. Generációk nőttek fel az általa készített A kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi kalandjain. Richly Zsolt rajzfilmrendező 79 éves volt.