Vizuál

Az első magyar fotóalbum készítője kalandosabb életet élt, mint Verne hősei

2019.03.07. 15:00
Ajánlom
A szabadságharcos és utazó, Rosti Pál 160 éve ajándékozta a közép- és dél-amerikai útján készített, albumba kötött fotóit a Nemzeti Múzeumnak. Magának az albumnak a története önmagában is kalandos, a fényképész élete azonban szinte regénybe illő.

FényképTár

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben indul új sorozatunk a Fidelión. Mostantól minden héten megosztanak velünk egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Rosti Pál – a Nemzeti Múzeumban őrzött – albumának 47 képe elérhető a múzeum online adatbázisában. (Kulcsszó: Rosti)

Az eddigi kutatások főleg az albumokkal, illetve azok előkerülésével, leírásával foglalkoztak. A Nemzeti Múzeum február 25-én rendezett emlékülésén azonban Rosti Pál, a tudós, az utazó, a sportember és a fotográfus élete került a középpontba.

A nemesi családból származó Rosti Pál (1830-1874) rendkívül sokszínű figura volt. Remekül zenélt, zongora és harmónium is volt otthonában. Nem csupán rajongott Wagnerért, hanem személyes kapcsolatban is állt a zeneszerzővel, ahogy Liszttel is. Nyüzsgő közéleti személyiség volt, számos alapítványt tett,

támogatta a képzőművészetet, a hajó- és evezős sportot. Barátjával, Birly Istvánnal egyszer Rotterdamtól Pestig evezett.

Felmenői között számos, közügyekben aktív személyiséget is találunk. Édesapja progresszív, vezető szerepet betöltő reformkori köznemes volt: országgyűlési képviselő, megyei alispán, aki önként mondott le arról a nemesi előjogáról, hogy mentesüljön az adófizetés alól. Rosti 17 éves volt, amikor édesapja elhunyt, három nővérével azonban élete végig szoros maradt a kapcsolata. Legidősebb nővére, Ágnes Eötvös József báró, Ilona Trefort Ágoston, a legfiatalabb, Anna pedig Amadei Rudolf gróf hitvese volt. Eötvös és Trefort nagy hatással voltak a fiú gondolkodására.

Rosti_Pal_portre_recto_600dpi_crop-112147.jpg

Rosti Pál portréja a Schrecker Ignác által készített Akadémiai albumban, 1865, (Fotó/Forrás: ©Magyar Nemzeti Múzeum)

Szinnyei József írók életéről szóló könyvének vonatkozó része szerint Rosti Pál a szabadságharc idején a Károly huszárezredben szolgált katonaként. A világosi fegyverletételt követően, 1849. szeptember elején sógorával, Trefort Ágostonnal, a későbbi kultuszminiszterrel Münchenbe távozott.

Ott vegyészetet, majd Párizsban fotográfiát tanult. 1856-ban hajóra szállt, és Észak-Amerikába, majd Kubába, Venezuelába és Mexikóba utazott.

Vállalkozását Alexander von Humboldt útja inspirálta, aki néhány évtizeddel korábban járta végig ugyanezt az útvonalat – a magyar utazó több esetben ugyanazokat a tájakat is fotózta.

Visszatérve a fotóiból egy albumot állított össze, amelyet Párizsban beköttetett és személyesen vitt el ajándékba Humboldtnak. Az album egy példányát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, egyet-egyet pedig nővéreinek. Ez utóbbiak közül Anna példánya 2008-ban műtárgycserével került át a Szépművészeti Múzeum könyvtárából a Történeti Fényképtárba.

Mások is fényképeztek már akkor a világban, Közép-Amerikában is járt már más utazó. Ennek az útnak az a különlegessége, hogy Rosti számára ez nem üzleti vállalkozás volt: a saját kíváncsisága, érdeklődése vezette.

Visszatérésekor a fotográfus bemutatta a munkát az őt tagjai között tisztelő Nemzeti Kaszinóban és a Nemzeti Múzeumban is tartott egy előadást. Annának ajándékozott albumát nővére otthonában is meg lehetett tekinteni – ahová azért valószínűleg nem zarándokoltak el túlságosan sokan. (Amadei Anna 1923-ban hunyt el, s jelenlegi ismereteink szerint eddig majdnem biztos, hogy nála volt.)

Rosti naplót is vezetett utazásai alatt. Ennek alapján írta meg az Úti emlékezetek Amerikából című beszámolóját, melyben részletesen leírta a helyi viseleteket, a földrajzi és társadalmi környezetet. Közben megmászta a híres Popocatépetl-hegycsúcsot is.

A hazatérésekor csupán 29 éves utazó később rózsákat is termesztett Dunapentelén. Rendszeresen lejárt a paksi birtokára – evezve. Pálhalma állítólag onnan kapta a nevét, hogy Rosti az egyik helyről elhordott egy óriási halom földet egy másik helyre és csinált belőle egy kisebb dombot – mindezt csupán azért, hogy kellően edzésben maradjon. Rosti Pál végül alig 44 évet élt, egy betegség miatt távozott ilyen fiatalon.

Az album nem pusztán a legkorábbiak közé sorolható dél-amerikai felvételei miatt számít különlegesnek: tudomásunk szerint a benne található fotográfiák voltak annak idején az első fényképek a Nemzeti Múzeum gyűjteményében.

A Rosti naplójából készült útibeszámoló illusztrációi közül 12 az albumban is szereplő fénykép alapján készült – 8 litográfiaként, 4 fametszetként szerepel az Úti emlékezetekben. Mivel akkor a fényképeket csak így tudták nyomtatásban közölni, ezért Keleti Gusztáv rajzolta át azokat fára a kor szokása szerint kissé átalakítva, emberalakokkal élettelivé téve. Rosti ezzel a munkával rendkívül elégedett volt, az egyikből olajfestményt is festetett. A könyvbe így utólag belekerülő alakok mind teljesen hitelesek, mert Keleti mexikói és kubai kiadványokból vette át őket és illesztette be a kiadványba.

Egy párizsi lapban a fotók közül megjelent hét reprodukciója a hozzá tartozó kis írásokkal. Az albumbéli fotográfiákon látható nyomok alapján – mint amilyenek a német nyelvű képaláírások – feltételezhető, hogy némelyiket korábban már kiállították.

Az 1850-es években nálunk is megkezdődött a kültéri fényképezés: főleg városi látképeket ismerünk ebből az időből, tájképeket nem nagyon. Ezekből a korai fotográfiákról is csak kevésről tudunk, hiszen sok határon kívüli és belüli gyűjtemény még feltáratlan.

forrás: Fisli Éva, Lengyel Beatrix, Tomsics Emőke, mnm.hu

A Magyar Nemzeti Múzeum aktuális programjairól ide kattintva tájékozódhat.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.
Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Vizuál hír

Tizenkettedik a Saul fia a száz legjobb film közül a Guardian szerint

A The Guardian kritikusai a 21. század legjobb filmjeinek listáját állították össze, ebben a százas gyűjtésben azonban csak a 2000 után született alkotásokat vették figyelembe. Nemes Jeles László Tarantinoval, Ang Lee-vel, Iñárritu-val és Almodóvar-ral egy mezőnyben!
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Elefánt kaland

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, mit tanult az afrikai szafariján az elefántokról..
Vizuál ajánló

Lesznai Anna élete talákozik Zoób Kati nagymamájával

Péntektől látogatható a Lesznai Anna életművéből és Zoób Kati divattervező száz évvel későbbi, az egykori író, költő és iparművész által is inspirált kollekciójából nyíló tárlat a kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén.
Vizuál Film

Menekülés az arisztokráciába

Végre ismét megpillanthatjuk a Downton Abbey ismerős sziluettjét, kószálhatunk a tökéletes angol gyepen, és már szélesvásznon csodálhatjuk a tökéletes szereplők tökéletes jelmezeit. Kérdés, hogy ez elég-e? Kérdés, hogy akarunk-e egyáltalán többet?