A művész Mauthner Olga néven született 1879-ben Szigetváron, asszimilálódott zsidó polgári családban. Nevét később változtatta meg Máté Olgára. Azon szerencsések közé tartozott, akinek családja támogatta fotóművészi ambícióit. Jómódú iparos-kereskedő szülei nemcsak neki, hanem másik hat testvérének is biztosították a tanulást, az egyéni törekvések megvalósítását. Mela nevű testvére például gyógytornászként kereste a kenyerét és mozgásművészeti kurzusokat tartott nőknek. A 19. század vége felé, a polgárság körében egyébként is egyre több fiatal nő számára vált elérhetővé a fotózás, a női emancipáció folyamatának köszönhetően.
A nők már nemcsak múzsaként, hanem alkotóként is megmutathatták magukat.
Kapcsolódó
Férfiak árnyékában – öt tehetséges női művész, akiket életükben inkább múzsaként ismertek
„Nem hiszem, hogy egy férfi valaha is egyenrangú félként kezelt volna egy nőt, pedig nőként ez minden, amit szeretnék" – írta jegyzetfüzetébe Berthe Morisot festőművész, aki jó barátságot ápolt Manet-val, Monet-val, Degas-val és Renoirral. Cikkünkben olyan női alkotókat gyűjtöttünk össze, akiket sokáig vagy még mindig csak múzsaként tartanak számon, pedig kiváló művészek is voltak.
Arról nem maradt fenn információ, hogy Máté Olga pontosan hol, kinél tanult fotózni, az azonban tény, hogy már rendkívül fiatalon, húszévesen Budapesten, a Fő utca 21. szám alatt lévő fotóműteremben dolgozott. Kevés nő mondhatta el ezt magáról akkoriban.
Portraits réalisés par la première femme photographe hongroise, Olga Maté (1878-1961) (et également suffragette de la première heure) pic.twitter.com/bQ4XqVAfvI
— Maritro (@marietropique) January 5, 2017
Néhány év alatt sikerült „bedolgoznia” magát a szakmába és a portréfotózás egyik legkiemelkedőbb képviselőjévé válnia, közben hazai fotókiállításokon is megmutatta munkáit.
Dührkoop: Máté Olga portréja, 1908 (Fotó/Forrás: Magyar Fotógráfiai Múzeum / Wikipedia)
1911-ben már nemzetközileg is ismert művésznek számított.
Még ebben az évben díjat nyert Londonban a The London Salon of Photographyn, rá egy évre pedig Stuttgartban. 1914-ben munkája elismeréseként megkapta a New York-i Professional Photographers Society díszoklevelét.
„A század elején indult fotós generáció legtehetségesebb nőtagja volt… Korának vérbeli haladó asszonya, álmai, vágyai Kaffka Margit hőseihez, magához az írónőhöz teszik hasonlóvá. Anya, független asszony, művész akart lenni, az élet teljességét e három együttes megvalósulásában kereste. Ahhoz, hogy élete sikeresnek nevezhető, sokban hozzájárult választott hivatása, a fényképészmesterség” – írta róla E. Csorba Csilla A kísérletezéstől az önmegvalósításig. Magyar fotográfusok a századfordulón. című könyvében.
1912-ben férjhez ment Zalai Béla filozófushoz, és megnyitotta műtermét a Veres Pálné utcában. Lakásukban gyakran tartottak összejöveteleket, rendszeresen megfordult náluk Lukács György, Balázs Béla, Czigány Dezső, Mannheim Károly és Rippl-Rónai József is. Személyesen ismerte Babits Mihályt, ő készítette a költőről az egyik legismertebb portrét 1914-ben.
Az egyik kedvenc modellje Kaffka Margit volt, akit számtalanszor megörökített fényképezőgépével.
Nemcsak hozzá fűzte barátság, hanem kora meghatározó alakjaihoz, például a magyar feminista mozgalom vezetőjéhez, Bédy-Schwimmer Rózsához, a kiváló írónőhöz, Erdős Renée-hez és Ferenczy Noémi goblein- és festőművészhez, akik mind-mind részt vettek a nőmozgalomban. Gyűléseiket Máté Olga örökítette meg, a Nemzetközi Szüfrazsett Szövetség VII. kongresszusáról készült felvételei pedig bejárták a sajtót. Noha légies, különlegesen megvilágított portréképei tették ismertté, csendéleteket és reklámfotókat, sőt akt- és mozdulatfelvételeket is készített.
Munkássága úttörőnek számított a női akt ábrázolásában: elsőként fotózott nőket meztelenül a női test szépségét, esztétikumát állítva a középpontba.
Olga Mate 1920 pic.twitter.com/rFvZ5f5v0g
— Mitch68 (@Mitch6813) May 14, 2021
Maga Rippl-Rónai József is őt kérte fel, hogy kedvenc múzsájáról, Fennelláról készítsen aktfelvételeket, amelyek legismertebb fényképeivé váltak. Rippl-Rónai többek között a Park aktokkal, a Három akt és a Modelljeim kaposvári kertemben című képei megfestéséhez használta fel Máté Olga felvételeit, sőt inspirálódott a fotóművész lírai hangvételű, festői stílusú fényképei által.
József Rippl-Rónai: Park con Nudes pic.twitter.com/sUuCcgXA1a
— Luis Pablo de Torres (@lpdetorres) May 24, 2022
Máté Olga szakmai és magánéleti szempontból is boldog időszakának az első világháború kitörése vetett véget: férjét, Zalai Bélát elvitték katonának, egy orosz hadifogolytáborban vesztette életét 1915-ben, tífuszban. A megözvegyült nő egyedül nevelte férje két árváját, Zoltánt és Ágnest. Az 1919-es Tanácsköztársaság bukása utáni megtorlások alatt mások mellett Lukács Györgyöt és Hamburger Jenő politikust bújtatta padlásukon, így mentve meg életüket.
Emiatt egy rövid időre le is tartóztatták, vallatták, és rendőri megfigyelés alatt tartották.
Az élete gyökeresen felfordult, ahogy Tőry Klára írja A fényképezés nagy alkotói című könyvében,
az újságokban méltatlan hangú támadások jelentek meg ellene, teljes kiszolgáltatottságban élt, egy időre műtermét is be kellett zárnia”.
Barátai nagy része emigrációba kényszerült, így az egykor pezsgő szellemi és művészeti közeg egyszerűen megszűnt létezni körülötte. Ő azonban itthon maradt, és bár nehéz körülmények között, de megpróbálta folytatni munkáját. Ismét kiállított hazai és nemzetközi tárlatokon, díjat is nyert, sőt a Studio nevű angol szakmai folyóirat Modern fényképezés című különszámában a legjobb magyar fotográfusok között mutatták be munkáit. A 20-as évek végétől stílusa és képeinek tárgya is megváltozott.
Olga Mate pic.twitter.com/kRHs0A16Cq
— Penny Sparkes (@SparkesPenny) September 2, 2021
Felhagyott a portréfotózással, mert nem akarta kiszolgálni az új közönség új igényeit,
azaz a valóságnál szebbnek bemutatni modelljeit. (Ez az áramlat akkoriban kezdett szárnyra kapni, egyre nagyobb igény mutatkozott a sablonos portrék iránt.) Stílusváltása magával vonta a fizikai helyváltoztatást is: kilépett műterméből, és a környezetét próbálta megörökíteni gépével. Épületeket, dolgozó munkásokat, hajókat és hídszerkezeteket rögzített, 1931-ben már városképeit állították ki Londonban, a Salon of Photographyn.
¡Buen martes!
— veredes (@veredes) June 26, 2018
Hungarian villa designed in 1933 by József Fischer photograph by Olga Mate pic.twitter.com/RGRQV9Oqfa
Olyannyira profilt váltott, hogy reklám- és építészetfotózásból tartotta fenn magát, azonban a 30-as évek világválsága miatt kénytelen volt feladni műtermét, amelyet tanítványának, Haár Ferencnek adott tovább. (A műterem egy leválasztott részében azonban még 1938-ig dolgozott.) Testévérétől, Melától örökölt egy kisebb telket Rózsavölgyben, ahol barátja, Kozma Lajos építész tervei alapján próbált építtetni egy kis házat. A második világháború azonban közbeszólt, tervei meghiúsultak. Ezután az Üllői út 89/B-be költözött. A háborút hamis papírokkal vészelte át: egy nyilas razzia során elfogták, de sikerült megszöknie.
Élete utolsó húsz évét betegen, szegénységben szenvedte végig, látása is erősen megromlott.
Noha korábban jelentős hírnévre tett szert, 1965. április 5-én magányosan, elfeledve halt meg.
Halála után több mint húsz évvel fedezték fel ismét képeit: 1987-ben egy Rómában rendezett kiállításon negyvenhárom fotóját mutatták be, másik tizenhét magyar fotográfusnő munkáival együtt. Újrafelfedezéséhez hozzájárult E. Csorba Csilla 1977-ben kiadott monográfiája is. A szerző 2006-ban Máté Olga fotóművész. „Nagy asszonyi dokumentum" címmel jelentette meg róla szóló könyvét. Hagyatéka egy részének közgyűjteménybe juttatásáról maga a művész gondoskodott. Képei egy részét a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiben őrzik. A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban 2007-ben rendezték meg a Máté Olga (1878-1961) életmű című kiállítást, ahol a legtöbb általa készített felvétel található.
Forrás: E. Csorba Csilla: Máté Olga fotóművész. „Nagy asszonyi dokumentum” (Budapest, 2006), Máté Olga (1878-1961) élete és ritkán látott felvételei – Tőry Klára írása a Mai Manó Ház blogján.
Fejléckép: Máté Olga portréja, (részlet) 1908. (Fotó/Forrás: Rudolf Dührkopf / Magyar Fotógráfiai Múzeum / Wikipedia)
hírlevél
