Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

2020.01.24. 16:15
Ajánlom
Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.

A festmény 1910 óta az oslói múzeum gyűjteményébe tartozik, de csak a hetvenes években kérdőjelezték meg eredetiségét.

Több szakértő felvetette, hogy fontos, a kép eredetét meghatározó részletek hiányoznak a műről.

Mások viszont arra hivatkoztak, hogy a stílusa és a mű színvilága egyértelműen Van Goghhoz köti az alkotást – ismertette a kutatást az artnet.com művészeti portál.

A szakértők megállapították, hogy elkészülte után Van Gogh két barátja, Joseph és Marie Gioux tulajdonába került az önarckép, akik Arles-ban éltek. Az azonban továbbra sem világos, hogy pontosan mikor kapták a művésztől a képet, és azt sem sikerült maradéktalanul tisztázni, hogy a festmény Arles-ban, Saint-Rémy-de-Provence-ban vagy Auvers-sur-Oise-ben készült.

A vizsgálat azonban egyértelműen igazolta, hogy a képet teljes bizonyossággal Van Gogh festette.

A kutatás során a mű születését Van Gogh egy bátyjának, Theónak címzett leveléhez kapcsolták, amelyet a művész 1889. szeptember 20-án írt. A levél egyúttal azt is bizonyítja, hogy az önarckép nagy jelentőséggel bírt Van Gogh számára, mivel első nagyobb pszichotikus rohamához és az azt követő szanatóriumi kezeléséhez fűződik. A levélben Van Gogh arról számol be fivérének, hogy az önarcképpel betegségét próbálta kifejezni.

Vincent_van_Gogh_-_Self-portrait_1889_Nasjonalmuseet_Oslo-153632.jpg

Önarckép 1889 (Fotó/Forrás: Nasjonalmuseet in Oslo)

 

Félt elismerni, hogy olyan elmeállapotban lenne, mint a körülötte lévő betegek, valószínűleg azért festette meg magát, hogy segítsen neki feldolgozni, mit lát a tükörben:

egy olyan embert, aki nem szeretne lenni – értelmezte az alkotást Louis van Tilborgh, az amszterdami Van Gogh Múzeum vezető kutatója, az Amszterdami Egyetem művészettörténésze. Hozzátette: „Részben ez teszi a festményt figyelemre méltóvá és akár terápiás jelentőségűvé.”

A szakértők szerint a kép augusztus 22-e után, de még szeptember előtt született, és megelőzte azt a két híres, 1889-es önarcképet, amely jelenleg a washingtoni Nemzeti Galéria és a párizsi Orsay Múzeum gyűjteményében látható. A festményt a Van Gogh Múzeumban lehet megtekinteni, és a múzeum február 21-én megnyíló új portrékiállításában is helyt kap. A májusban záró tárlat után visszakerül Oslóba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ember Márk, Háy János, Gubik Petra és Szűcs Máté is díjat vehetett át március 15. alkalmából

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter állami kitüntetéseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket március 13-án vehették át a kulturális élet szereplői.
Plusz

Ők kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket 2026-ban

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadták a művészeti és a tudományos élet legrangosabb elismeréseit, a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
Klasszikus

Megrongálták Eötvös Péter síremlékét

A Farkasréti temetőben található síron eredetileg Fülöp Fruzsina egyedileg tervezett szobra állt, ám ismeretlen tettesek ellopták az alkotást – számolt be róla a művész özvegye.
Színház

Szűnni nem akaró taps az Ivánka bácsi budaörsi premierjén

Keresztes Tamás rendezése komoly csapatmunka eredménye, és egyszerre idézi meg a klasszikus színházi hagyományokat, miközben rólunk, mai emberekről beszél. Bemutatták az Ivánka bácsit a Latinovits Színházban.
Plusz

Cserhalmi György: „A művészeti díjaknak nem törésvonalakat kellene kijelölniük a szakmán belül”

Közzétette a Magyar Színházi Társaság azon alkotók névsorát, akiket a szervezet Elnöksége által felkért 12 Kossuth-díjas művész konszenzussal javasolt állami művészeti díjakra. Emellett tolmácsolták Bodor Johanna elnök és Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész szavait is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Az égő csipkebokor

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt a régi napot idézi fel, amikor egy országúti buszmegállóban egy pillanatra meghallotta Isten szavát.
Vizuál hír

Aragorn a Nemzeti Múzeumban: Viggo Mortensen váratlanul bukkant fel az Attila-kiállításon

A háromszoros Oscar-jelölt színész minden különösebb felhajtás nélkül érkezett, miközben a legtöbb látogató észre sem vette, ki áll mellettük a sorban. Egy múzeumi munkatárs azonban felismerte, rövid beszélgetésük után pedig egy igazán különleges dedikációval lett gazdagabb.
Vizuál hír

Ismét a világ legjobb mozijai közé választották a Puskint

A Time Out Magazine idén is közzétette a világ legjobb mozijait összegyűjtő listáját, amin újfent előkelő helyen szerepel a Puskin: a budapesti filmszínház a 21. helyen végzett. A lap ezúttal nem csupán a mozik szépségét vette figyelembe.
Vizuál hír

„A falig már eljutottunk” – Reisz Gábor a közönségtől kér segítséget új filmjéhez

Reisz Gábor és stábja hamarosan megkezdik új filmjük, az Ember végez forgatását. A 81 millió forintos költségvetésű produkció befejezéséhez 13 millió forint előteremtésére közösségi gyűjtést indítanak.
Vizuál kritika

Verőfényes brazil rémálom – kritika A titkosügynök című filmről

Kleber Mendonça Filho új filmje a hetvenes évek Brazíliájába kalauzol minket, feltárva egy diktatórikus rendszer rothadó valóságát. A négy Oscarra jelölt alkotás nem csupán történetet mesél, szinte tapinthatóvá teszi a félelmet. A titkosügynök kritika.