Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

2020.01.24. 16:15
Ajánlom
Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.

A festmény 1910 óta az oslói múzeum gyűjteményébe tartozik, de csak a hetvenes években kérdőjelezték meg eredetiségét.

Több szakértő felvetette, hogy fontos, a kép eredetét meghatározó részletek hiányoznak a műről.

Mások viszont arra hivatkoztak, hogy a stílusa és a mű színvilága egyértelműen Van Goghhoz köti az alkotást – ismertette a kutatást az artnet.com művészeti portál.

A szakértők megállapították, hogy elkészülte után Van Gogh két barátja, Joseph és Marie Gioux tulajdonába került az önarckép, akik Arles-ban éltek. Az azonban továbbra sem világos, hogy pontosan mikor kapták a művésztől a képet, és azt sem sikerült maradéktalanul tisztázni, hogy a festmény Arles-ban, Saint-Rémy-de-Provence-ban vagy Auvers-sur-Oise-ben készült.

A vizsgálat azonban egyértelműen igazolta, hogy a képet teljes bizonyossággal Van Gogh festette.

A kutatás során a mű születését Van Gogh egy bátyjának, Theónak címzett leveléhez kapcsolták, amelyet a művész 1889. szeptember 20-án írt. A levél egyúttal azt is bizonyítja, hogy az önarckép nagy jelentőséggel bírt Van Gogh számára, mivel első nagyobb pszichotikus rohamához és az azt követő szanatóriumi kezeléséhez fűződik. A levélben Van Gogh arról számol be fivérének, hogy az önarcképpel betegségét próbálta kifejezni.

Vincent_van_Gogh_-_Self-portrait_1889_Nasjonalmuseet_Oslo-153632.jpg

Önarckép 1889 (Fotó/Forrás: Nasjonalmuseet in Oslo)

 

Félt elismerni, hogy olyan elmeállapotban lenne, mint a körülötte lévő betegek, valószínűleg azért festette meg magát, hogy segítsen neki feldolgozni, mit lát a tükörben:

egy olyan embert, aki nem szeretne lenni – értelmezte az alkotást Louis van Tilborgh, az amszterdami Van Gogh Múzeum vezető kutatója, az Amszterdami Egyetem művészettörténésze. Hozzátette: „Részben ez teszi a festményt figyelemre méltóvá és akár terápiás jelentőségűvé.”

A szakértők szerint a kép augusztus 22-e után, de még szeptember előtt született, és megelőzte azt a két híres, 1889-es önarcképet, amely jelenleg a washingtoni Nemzeti Galéria és a párizsi Orsay Múzeum gyűjteményében látható. A festményt a Van Gogh Múzeumban lehet megtekinteni, és a múzeum február 21-én megnyíló új portrékiállításában is helyt kap. A májusban záró tárlat után visszakerül Oslóba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Badacsony magánélete

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a klímaváltozás miatt átalakuló badacsonyi látképről mesél.
Vizuál hír

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Vizuál ajánló

Így fotóznak a filmesek

Képekben gondolkodnak - Filmesek fotói címmel nyílt meg a Műcsarnok legújabb fotóművészeti tárlata, amely a virtuális forma mellett védettségi igazolvánnyal már személyesen is látogatható. 
Vizuál filmio

Életre kelnek a mesék

Felkerült a FILMIO kínálatába Visky Ábel látványos díszleteket, jelmezeket és animációt is szabadon alkalmazó dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából. Az élvonalbeli nemzetközi fesztiválokon szerepelt alkotás nemrég a BIDF legjobb magyar filmje lett.