Vizuál

Az ember, akiről korszakot neveztek el

2016.03.01. 09:03
Ajánlom
Újabb csemegével folytatódik a 2015-ben elindított nagyszabású kiállítássorozat a balmazújvárosi Semsey Kastélyban. A tavalyi Picasso-kiállítás, majd a Chagall, Dalí, Dix, Dürer és Schongauer bibliai illusztrációiból rendezett válogatást követően idén tavasszal az Európa-szerte nagy sikert aratott, több mint 270 rézkarcot felvonultató Rembrandt-gyűjteményt mutatják be a kastélymúzeumban.

1606-ban Leidenben sírt fel egy Rembrandt Harmenszoon van Rijn névű, a későbbiekben nagy hírnévre szert tevő emberke. Ám ekkor még csupán vörös volt és pucér, és erősen sivalkodott. Amikor nem visított, evett, amikor nem evett, aludt. Nagycsaládba született, és viszonylagos jómódba. Elvégezte a latin iskolát, majd elindult a tudósi pályán. Nem kedvelte ezt az irányt, ezért szerencsére megállt, és a művészet irányába fordult. Még nagyobb a szerencse, hogy ebbe apja is beletörődött.

Selbstbildnis mit aufgerissenen Augen

Selbstbildnis mit aufgerissenen Augen (Fotó/Forrás: Pap Zsuzsa / Semsey Kastély)

Abban a korban élt és alkotott, amit ma az „arany évszázadnak”, vagy a „Holland aranykor”-nak, vagy egyszerűen „Rembrandt korának” nevezünk. Azon túl, hogy bámulatos virtuozitással kezelte az ecsetet, és korának stílusát messze maga mögött tudva, saját stílust alakított ki, aminek előzménye kevés, inkább a követők, és utánzók száma a nagy, igencsak elsajátította a rézlemez karcolás tudományát. Olyannyira, hogy - és ezt hozzáértők mondják - szinte 'a la prima, közvetlenül a rézlemezre karcolta a képeit.

Die Windmühle

Die Windmühle (Fotó/Forrás: Pap Zsuzsa / Semsey Kastély)

Rembrandt, egyes vélekedések szerint, nem is szánta önálló műveknek ezeket a képeket, talán csak ujjgyakorlatnak, skicceknek, vázlatoknak készültek. Könnyedség, elegancia, és emellett esetlegesség és kísérletezés árad róluk. Néhol szinte befejezetlenséget sugallnak, máshol a legaprólékosabban kidolgozottak. Önarcképein a különböző mimikai játékokat, érzelmi kifejezéseket próbálta visszaadni, és ezekből aztán van épp elég. No, nem azért, mert ennyire öntelt lett volna – persze szorult bele épp elég pimasz önérzet –, hanem a praktika okán. Végül is mindig kéznél volt a képe. Gyakran ábrázolta az utca emberét, a nyomorúságot, a koldusokat, de bőven akadnak utcaképei, tájképei is.

A látogatókat meglepheti, hogy ezek a képek aprócskák. Ennek több oka is van, de elsősorban technológiai okokra vezethető vissza, mint ahogy ma sem egyszerű, és olcsó egy méretes réztáblát előteremteni. Alapvetően azonban azért voltak ekkorák, mert így elég könnyen lehetett vinni őket, akár a szabadba is, és elég tartós, reprodukálható vázlatokat lehetett készíteni. A papír ekkoriban még elég drága mulatságnak számított.

A rézkarc technikája

A rézkarc lényege elég könnyen megfogható: veszünk egy simára polírozott rézlemezt, és egy megfelelő szerszámmal, ebben az esetben karcoló tűvel elkészítjük a kívánt kép vonalas rajzát. Ellentétben a rézmetszettel, amit egy véső segítségével elég nagy fizikai ráhatással hozunk létre szaggatott, erőteljes vonalakat, a metsző tű szalad az anyagon, könnyed, hajlékony, festői stílusra alkalmas, finom árnyalatok visszaadását is lehetővé teszi. Ezt tetőzték még a kísérletező kedvű iparosok azzal, hogy a karcolatokat különböző maratási technikákkal mélyítették, így hozva létre egy nyomtató „sablont”.

Landschaft mit drei Giebelhütten an einer Straße

Landschaft mit drei Giebelhütten an einer Straße (Fotó/Forrás: Pap Zsuzsa / Semsey Kastély)

Ezen a sablonon minden tükörképként jelenik meg, így azért némi kifinomult látásmódot megkövetelt a komoly művelőitől. Igazán magas szintre és világhírre Albrecht Dürer keze fejlesztette, a Szent Jeromost ábrázoló képe az első ismert dátummal is ellátott rézkarc. Aztán jött Rembrandt és az ő bohém, laza stílusa felszabadította, önálló alkotói stílussá tette a karcot a metszettel szemben.

Rembrandt élete a képeihez hasonlóan szintén nem volt hétköznapi. Megtapasztalta a hatalmas sikert és elismertséget, aztán – meglehetősen költekező életstílusának köszönhetően –szegénységbe zuhant. De itt sem adta fel lelkileg, alkotott és küzdött. Élete alkonya már szinte a nyomorban telt, de elismertsége még élt és ragyogott.

Halbbekleidete Frau, beim Ofen sitzend

Halbbekleidete Frau, beim Ofen sitzend (Fotó/Forrás: Pap Zsuzsa / Semsey Kastély)

A kiállítást a Szépművészeti Múzeum restaurátora, Mózer Erzsébet nyitotta meg a Semsey Kastélyban, a műveket február 11. és április 24. között tekinthetik meg az érdeklődők. Ugyanitt, a kastély földszintjén a látogatók megtekinthetik Ritók Lajos képeit is.

Akiben a magyar Rembrandtot látják

A Semsey Kastély földszintjén a láthatók a tehetséges és fiatal Ritók Lajos képei is, aki mostanában sikert sikerre halmoz: nemrég járt Párizsban, képei láthatóak volta a Louvre-ban, vannak, akik a magyar Rembrandtot látják benne (nem alaptalanul). Azonban a tehetség nem minden: Lajos kényszert érzett, hogy a tehetsége egyéniséggé váljon, és ehhez megvolt a kitartása is. Hosszú évek alatt eljutott egy első nézésre fura szintézishez, a fotó realisztikus, emberi arcábrázolással egybekötött absztrakcióhoz.

Ritók Lajos

Ritók Lajos (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Első pillantásra emberábrázolása maga a tökéletes valóság visszaadása, tüzetesebb vizsgálata az okuláré alatt azonban megmutatja, hogy Ő a „lélek tükrének” festője. Arcai bármilyen élethűek, maszkszerűvé merevedett pillanatok, de a szemek élnek, és a meséből sosem fogynak ki. Nem foglalkozik többel, csak az arc gipszbörtönébe zárt szemek mondanivalójával. Az emberből, a környezetből más nem mozgatja.

Ritók Lajos: Titok 22

Ritók Lajos: Titok 22 (Fotó/Forrás: Fátrai László)

A szegénység, a nyomorúság, az elhagyatottság, a reménytelenség leordít a vásznakról, miközben csendes anyókák, és apókák néznek szembe velünk. Békesség tündököl a tekintetükben, mégis rémülettel tölti el a szemlélőt. Szinte kidugják a fejüket a sűrű homályból, szuggesztív tekintetük szegez a padlóhoz, még, ha tán ránk se néznek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Klasszikus

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.