Vizuál

Az erdő építőmesterei a Lakompaki-kastélyban

2015.05.11. 12:09
Ajánlom
Játsszon a Fidelióval és látogasson el Ön is a Lakompaki-kastély különleges kiállítására.

A táj ökológiai egyensúlyának fenntartásában oly fontos szerepet játszó fakopáncsokra hívja fel a figyelmet az Esterházy Magánalapítvány szervezésében a Lakompaki kastélyban látható Harkályok Ausztriában című kiállítása. A kópházai határátkelőhelytől mindössze 19 km-re található reneszánsz kastélyépületben csodás, erdőkkel körülvett környezetben tekinthető meg többek között a 2014-es év madara, a zöld küllő vagy a háromujjú hőcsik is.

A Lakompaki-kastély valószínűleg azért épülhetett, hogy az Esterházy családnak legyen egy otthonos és kényelmes lakhelye is a lánzséri vár mellett. A reneszánsz kastély, az Esterházy család egyik legrégebbi kastélya, mely napjainkban múzeumként működik és  egy arborétum is tartozik hozzá, így a friss levegőn is lehetőség nyílik a természettel kapcsolatos ismeretek elmélyítésére. A közelgő Pünkösdi hétvégére kitűnő programlehetőség a környék akár kerékpárral akár autóval történő felfedezése. A kópházai átkelőhelytől útunk végig szőlőültetvények mellett vezet, minden faluban borospincék illetve az úgynevezett Heurigerek tárt kapukkal várják a finom nedűk kedvelőit.

A kastélyba ellátogató vendégek megtudhatják, hogy a világon létező mintegy 200 harkályfaj közül 10 féle található meg Ausztriában. Minden egyes faj külön-külön igazodik az életteréhez: míg a zöld küllő a talajon kutat táplálék után, addig a magashegységekben előforduló háromujjú hőcsik a rovarok mellett fák nedűjével is táplálkozik.

A harkályok hangszeres szólistái, mászóbajnokai és építőmesterei az erdőnek. Az Ausztriában fellelhető 10 faj - a balkáni fakopáncstól, aki a nagyon szellős kelet-ausztriai erdőkben él, a ritka fehérhátú fakopáncsig, aki az Alpok tölgyeseiben fordul elő - az országban is költ.

Az időszaki kiállításon megismerkedhetünk a harkályok elhagyott odúit használó állatokkal (például: szalakóta, gatyáskuvik, nagy pele), illetve a harkályokra vadászó ragadozókkal (nyuszt, héja) is. Térképen követhetjük a madarak élőhelyét és a megkülönböztető jegyek segítségével lehetőségünk lesz meghatározni az egyes alfajokat is. Megismerkedhetünk a fekete harkály argentin rokonával - mindez jól szemlélteti, hogy a különböző kontinensen milyen hasonlóan fejlődtek a fajok.

A Lakompaki kastély „A természet nyomában" mottójú természettudományi élménymúzeumnak is helyet ad: az erdők, mezők, folyók és tavak mentén kialakult élettereket interaktív kiállítás formájában tekinthetik meg a látogatók. Megújuló energiák és már környezetvédelmet érintő témák is előtérbe kerülnek, azonban a fókuszban a vadászat áll, különös tekintettel az Esterházy család vadászati hagyományaira.

Kérdésünk: Melyik fakopáncs lett az év madara tavaly?

A helyesen válaszolók közül egyvalaki partnerével ellátogathat a Lakompaki-kastélyba a Harkályok Ausztriában kiállításra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Vizuál hír

Filmes hiányszakmák képzését támogatja a Filmintézet

Most először lehet pályázni sminkes és fodrász kisegítő, jelmezkivitelező, mikrofonos és öltöztető képzések programjával is. Március 2-ig várja a Filmintézet a szakmai képzéseket szervező intézmények pályázatait összesen 12 szakterületre. 
Vizuál Film

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Vizuál magazin

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál iparművészeti múzeum

Drágakőre készült festményre bukkantak a múzeumi raktárban

Hamarosan a közönség is megtekintheti a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását. Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag kőlap mindkét oldalán egy ószövetségi jelenet látható.