Vizuál

Az ikon, amelyik vérezni kezdett

2016.03.12. 11:04
Ajánlom
Ikonokról szóló sorozatunk második részében az Ivironi Istenszülő ikon különös történetét mutatjuk be.

Ennek a híres ikonnak ünnepnapja február 12. Az ikon a csak férfi zarándokok által látogatható Áthoszon, a Szent Hegyen található, az Ivironi kolostorban. Legendájával ellentétben valószínű, hogy 11. századi alkotás, gazdagon díszített fém borítója pedig a 16. században készült.

Legendája a bizánci képrombolás (726-843) korába nyúlik vissza. Ekkor egy ikonromboló katona az ikonba döfte a lándzsáját, s az Istenszülő arcából vér fakadt. Jámbor emberek, hogy megmentsék az ikont, a tengerbe dobták, így az a Szent Áthosz hegyig úszott. Itt, 999-ben az ivironi kolostor egyik szerzetese kiemelte, és egy parton álló kis kápolnában helyezte el.

Reggelre a kolostor kapuja fölött, a falon találták meg. Az egyik szerzetessel az álmában közölte a Szűzanya, hogy ikonja kapuőrző ikon, és az egész kolostort kívánja őrizni, oltalmába venni. Így a szerzetesek külön kápolnát építettek a kapu mellé neki. A hagyomány szerint ez az ősi ikon mind a mai napig ebben a kápolnában látható, ám valószínűbb, hogy ennek egy 11. századi másolatát őrzik itt.

Az ivironi ikonográfiai típus az Istenanyát baljában az egész alakban ábrázolt gyermek Jézussal jeleníti meg. Az Istenanya állán gyakran vérző seb látható emlékeztetve az ikonromboló katona lándzsadöfésére. 

Tudjon meg még többet az ikonokról, és olvassa el sorozatunk első részét ide kattintva!

Az ikonról a 17. század közepétől kezdve számos orosz másolat készült. Egyik nevezetes másolata a moszkvai Szokolnyiki parkban álló Feltámadás templomban van, egy másikat pedig egy budapesti magángyűjteményben láthatjuk.  Ez a kisméretű ikon az 1880-as években Moszkvában készült, gazdagon díszitett ezüsttel borították be.   

Ivironi Istenszülő ikon, Moszkva, 1880-as évek. Ezüst borítója: Szelivesztr Geraszimovics Volkov

Ivironi Istenszülő ikon, Moszkva, 1880-as évek. Ezüst borítója: Szelivesztr Geraszimovics Volkov (Fotó/Forrás: Spitzer Fruzsina)

Az ötvösmester nevét is ismerjük: Szelivesztr Geraszimovics Volkov, aki 1880 és 1897 ezüstműves műhely tulajdonosa volt. Egy szépen domborított ikonborítóját a moszkvai Vörös téren álló Történeti Múzeum őrzi.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.
Vizuál galéria

Történeteket keresnek a talált képekhez – Fortepan

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállításon szereplő képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Mindegyikhez tartozik, tartozott történet, ezeknek azonban csak egy részét ismerjük.
Vizuál Film

Ma este látható először a digitálisan restaurált Jób lázadása

Április 16-án, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján vetíti az M5 csatorna Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-as filmjének 4K felbontású, teljeskörűen restaurált változatát. A film szín- és fényvilágát az operatőr, Szabó Gábor vezetésével rekonstruálták.