Vizuál

Az ikon, amitől leszáradt a rabló keze

2016.03.20. 10:12
Ajánlom
Ikonokról szóló sorozatunk harmadik részében a Madonna Częstochowai ikonjának egy 18. századi másolatát vesszük szemügyre, amelyet a Pálosok Gellért-hegyi Sziklakolostorában őriznek. A legenda szerint ez az ikon csodákat tett, de ha kellett, gyilkolni is tudott.

A Gellért-hegy déli oldalán található pálos sziklatemplom és a hozzá kapcsolódó kolostor csodálatos, ámde nem eléggé ismert egyházművészeti kincseket őriz. A hegy mélyén megbúvó, 370 kiállított tárgyat tartalmazó orosz fémikon múzeuma jelentős, és már önmagában is igen figyelemre méltó a 18. századi ikonmásolat is, amelyet most bemutatunk.

Először azonban ismerjük meg az ősi, eredeti ikont, vagyis a Częstochowai Fekete Madonnát,pontosabban szólva a Madonna Częstochowai ikonját. Ez az ikon valószínű, hogy a 9 -14. században készült, és többször átfestették. A bizánci, az orosz, a cseh, a magyar és az itáliai művészettel, illetve történelemmel is kapcsolatba hozható. Egy régi Jasna Góra-i irat szerint az ikon 1382 augusztusában került jelenlegi helyére, a Jasna Góra-i kolostorba. Ugyanebben az évben kapta birtokul Jasna Górát, vagyis a Fényes Hegyet a magyar alapítású pálos rend (Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OSPPE). Valószínű, hogy ekkor - tehát 1382-ben - hozták ide az ikont Magyarországról, az I. (Nagy) Lajos király, által 1352-ben alapított márianosztrai pálos kolostorból a szerzetesek.

A 15. század elején a kolostort kirabolták. Lehet, hogy ekkor került Mária arcára a két ferde kardvágás nyoma. A legenda szerint az ikont is el akarták szállítani, ám a lovakat valamilyen láthatatlan erő visszatartotta. Az egyik rabló dühében a földhöz csapta, a másik pedig kardjával ráütött. A büntetés azonnal elérte őket: az egyik azonnal meghalt, a másiknak pedig leszáradt a keze. A Częstochowai Fekete Madonna ikonjának legismertebb csodája az 1655-ös svéd invázió (lengyelül Potop) idején történt, amikor néhány lengyel egy egész támadó hadsereg ellen védte meg a kolostort.

1717-ben ünnepélyesen díszes koronát kapott az ősi ikon, amelyet XI. Kelemen pápa küldött. Ezt a koronát 1909-ben egy éjszaka ellopták, ezért 1910-ben X. Szent Pius pápa egy újabb koronát küldött az ikonnak.

A Madonna Częstochowai ikonját a katolikusok és a pravoszlávok egyaránt tisztelik: a katolikusok augusztus 26-án ünneplik az ikont, míg a pravoszlávok március 6-án. Magyarországon rendkívül sok, értékes, híres másolat készült róla, az 1717-es megkoronázása után az ikon különösen ismertté vált.

A bemutatásra kerülő częstochowai ikonmásolat 2014-ben jutott – ajándékozás során - a pálosok tulajdonába. Az ikon nem sokkal ez előtt árverésen volt. Érdekes, hogy az aukciós katalógus meglepően a Máriapócsi kegykép másolatának nevezte, és a 19. század második feléhez kötötte készítésének idejét.

A Częstochowai Madonna - 18. sz. vége, Pálos Sziklakolostor, Budapest

A Częstochowai Madonna - 18. sz. vége, Pálos Sziklakolostor, Budapest (Fotó/Forrás: Spitzer Fruzsina)

Ezen az ikonmásolaton Mária a baljában tartja az egészalakban ábrázolt kis Jézust. Mindkettőjük fején korona. A Kis Jézus jobbjával áldást oszt, bal kezében az evangéliumos könyvet tartja. (Tehát nem virágot, miként azt a Máriapócsi ikonon láthatjuk.) A Madonna arcán könnyen észrevehető a kardvágások nyoma. Az ikontábla felső szélein rokoko jellegű dísz helyezkedik el. Lent a Madonna védőerejére utaló lengyel nyelvű felirat: „POD TWOJA OBRONE UCIEKAMY SIE” ("Oltalmad alatt menedékre találunk.")

Az arcok és a kezek egyszerű, „népies” megfestése, továbbá az enyhén domború felületek az Északkelet-Kárpátok lengyelek lakta tágabb vidékét valószínűsítik az ikon megfestésének helyeként. Megfestésének idejére van egy határozott „terminus post quem” (vagy, ahogy újabban szeretik mondogatni „limit after which”). Miután koronás ábrázolásról van szó, biztos, hogy az eredeti kegykép 1717-es koronázása utáni időben készült. A stílusjegyek és a technika alapján – nagy óvatossággal – a 18. század végére datálhatjuk e műremeket.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Vizuál ajánló

NÉGY-SZÖG: Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely kiállítása

Negyven műalkotás, üvegszobrok, festmények, grafikai munkák a geometria jegyében – megnyílt a NÉGY-SZÖG, Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely közös kiállítása a Veszprémi Művészetek Házában. Az alkotások 2022. szeptember 11-ig várják az érdeklődőket.
Vizuál ajánló

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Vizuál ajánló

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.  
Vizuál magazin

KÉP-regény: A trombitavirág

A Fidelio sorozatában hétről hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, akinek ezúttal egy falból előbukkanó váratlan vendégről az emberiség múltja, jelene és jövője jutott eszébe.