A Gellért-hegy déli oldalán található pálos sziklatemplom és a hozzá kapcsolódó kolostor csodálatos, ámde nem eléggé ismert egyházművészeti kincseket őriz. A hegy mélyén megbúvó, 370 kiállított tárgyat tartalmazó orosz fémikon múzeuma jelentős, és már önmagában is igen figyelemre méltó a 18. századi ikonmásolat is, amelyet most bemutatunk.

Először azonban ismerjük meg az ősi, eredeti ikont, vagyis a Częstochowai Fekete Madonnát,pontosabban szólva a Madonna Częstochowai ikonját. Ez az ikon valószínű, hogy a 9 -14. században készült, és többször átfestették. A bizánci, az orosz, a cseh, a magyar és az itáliai művészettel, illetve történelemmel is kapcsolatba hozható. Egy régi Jasna Góra-i irat szerint az ikon 1382 augusztusában került jelenlegi helyére, a Jasna Góra-i kolostorba. Ugyanebben az évben kapta birtokul Jasna Górát, vagyis a Fényes Hegyet a magyar alapítású pálos rend (Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OSPPE). Valószínű, hogy ekkor - tehát 1382-ben - hozták ide az ikont Magyarországról, az I. (Nagy) Lajos király, által 1352-ben alapított márianosztrai pálos kolostorból a szerzetesek.

A 15. század elején a kolostort kirabolták. Lehet, hogy ekkor került Mária arcára a két ferde kardvágás nyoma. A legenda szerint az ikont is el akarták szállítani, ám a lovakat valamilyen láthatatlan erő visszatartotta. Az egyik rabló dühében a földhöz csapta, a másik pedig kardjával ráütött. A büntetés azonnal elérte őket: az egyik azonnal meghalt, a másiknak pedig leszáradt a keze. A Częstochowai Fekete Madonna ikonjának legismertebb csodája az 1655-ös svéd invázió (lengyelül Potop) idején történt, amikor néhány lengyel egy egész támadó hadsereg ellen védte meg a kolostort.

1717-ben ünnepélyesen díszes koronát kapott az ősi ikon, amelyet XI. Kelemen pápa küldött. Ezt a koronát 1909-ben egy éjszaka ellopták, ezért 1910-ben X. Szent Pius pápa egy újabb koronát küldött az ikonnak.

A Madonna Częstochowai ikonját a katolikusok és a pravoszlávok egyaránt tisztelik: a katolikusok augusztus 26-án ünneplik az ikont, míg a pravoszlávok március 6-án. Magyarországon rendkívül sok, értékes, híres másolat készült róla, az 1717-es megkoronázása után az ikon különösen ismertté vált.

A bemutatásra kerülő częstochowai ikonmásolat 2014-ben jutott – ajándékozás során - a pálosok tulajdonába. Az ikon nem sokkal ez előtt árverésen volt. Érdekes, hogy az aukciós katalógus meglepően a Máriapócsi kegykép másolatának nevezte, és a 19. század második feléhez kötötte készítésének idejét.

A Częstochowai Madonna - 18. sz. vége, Pálos Sziklakolostor, Budapest (Fotó/Forrás: Spitzer Fruzsina)

Ezen az ikonmásolaton Mária a baljában tartja az egészalakban ábrázolt kis Jézust. Mindkettőjük fején korona. A Kis Jézus jobbjával áldást oszt, bal kezében az evangéliumos könyvet tartja. (Tehát nem virágot, miként azt a Máriapócsi ikonon láthatjuk.) A Madonna arcán könnyen észrevehető a kardvágások nyoma. Az ikontábla felső szélein rokoko jellegű dísz helyezkedik el. Lent a Madonna védőerejére utaló lengyel nyelvű felirat: „POD TWOJA OBRONE UCIEKAMY SIE” ("Oltalmad alatt menedékre találunk.")

Az arcok és a kezek egyszerű, „népies” megfestése, továbbá az enyhén domború felületek az Északkelet-Kárpátok lengyelek lakta tágabb vidékét valószínűsítik az ikon megfestésének helyeként. Megfestésének idejére van egy határozott „terminus post quem” (vagy, ahogy újabban szeretik mondogatni „limit after which”). Miután koronás ábrázolásról van szó, biztos, hogy az eredeti kegykép 1717-es koronázása utáni időben készült. A stílusjegyek és a technika alapján – nagy óvatossággal – a 18. század végére datálhatjuk e műremeket.