Vizuál

Az ikon, amitől leszáradt a rabló keze

2016.03.20. 10:12
Ajánlom
Ikonokról szóló sorozatunk harmadik részében a Madonna Częstochowai ikonjának egy 18. századi másolatát vesszük szemügyre, amelyet a Pálosok Gellért-hegyi Sziklakolostorában őriznek. A legenda szerint ez az ikon csodákat tett, de ha kellett, gyilkolni is tudott.

A Gellért-hegy déli oldalán található pálos sziklatemplom és a hozzá kapcsolódó kolostor csodálatos, ámde nem eléggé ismert egyházművészeti kincseket őriz. A hegy mélyén megbúvó, 370 kiállított tárgyat tartalmazó orosz fémikon múzeuma jelentős, és már önmagában is igen figyelemre méltó a 18. századi ikonmásolat is, amelyet most bemutatunk.

Először azonban ismerjük meg az ősi, eredeti ikont, vagyis a Częstochowai Fekete Madonnát,pontosabban szólva a Madonna Częstochowai ikonját. Ez az ikon valószínű, hogy a 9 -14. században készült, és többször átfestették. A bizánci, az orosz, a cseh, a magyar és az itáliai művészettel, illetve történelemmel is kapcsolatba hozható. Egy régi Jasna Góra-i irat szerint az ikon 1382 augusztusában került jelenlegi helyére, a Jasna Góra-i kolostorba. Ugyanebben az évben kapta birtokul Jasna Górát, vagyis a Fényes Hegyet a magyar alapítású pálos rend (Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OSPPE). Valószínű, hogy ekkor - tehát 1382-ben - hozták ide az ikont Magyarországról, az I. (Nagy) Lajos király, által 1352-ben alapított márianosztrai pálos kolostorból a szerzetesek.

A 15. század elején a kolostort kirabolták. Lehet, hogy ekkor került Mária arcára a két ferde kardvágás nyoma. A legenda szerint az ikont is el akarták szállítani, ám a lovakat valamilyen láthatatlan erő visszatartotta. Az egyik rabló dühében a földhöz csapta, a másik pedig kardjával ráütött. A büntetés azonnal elérte őket: az egyik azonnal meghalt, a másiknak pedig leszáradt a keze. A Częstochowai Fekete Madonna ikonjának legismertebb csodája az 1655-ös svéd invázió (lengyelül Potop) idején történt, amikor néhány lengyel egy egész támadó hadsereg ellen védte meg a kolostort.

1717-ben ünnepélyesen díszes koronát kapott az ősi ikon, amelyet XI. Kelemen pápa küldött. Ezt a koronát 1909-ben egy éjszaka ellopták, ezért 1910-ben X. Szent Pius pápa egy újabb koronát küldött az ikonnak.

A Madonna Częstochowai ikonját a katolikusok és a pravoszlávok egyaránt tisztelik: a katolikusok augusztus 26-án ünneplik az ikont, míg a pravoszlávok március 6-án. Magyarországon rendkívül sok, értékes, híres másolat készült róla, az 1717-es megkoronázása után az ikon különösen ismertté vált.

A bemutatásra kerülő częstochowai ikonmásolat 2014-ben jutott – ajándékozás során - a pálosok tulajdonába. Az ikon nem sokkal ez előtt árverésen volt. Érdekes, hogy az aukciós katalógus meglepően a Máriapócsi kegykép másolatának nevezte, és a 19. század második feléhez kötötte készítésének idejét.

A Częstochowai Madonna - 18. sz. vége, Pálos Sziklakolostor, Budapest

A Częstochowai Madonna - 18. sz. vége, Pálos Sziklakolostor, Budapest (Fotó/Forrás: Spitzer Fruzsina)

Ezen az ikonmásolaton Mária a baljában tartja az egészalakban ábrázolt kis Jézust. Mindkettőjük fején korona. A Kis Jézus jobbjával áldást oszt, bal kezében az evangéliumos könyvet tartja. (Tehát nem virágot, miként azt a Máriapócsi ikonon láthatjuk.) A Madonna arcán könnyen észrevehető a kardvágások nyoma. Az ikontábla felső szélein rokoko jellegű dísz helyezkedik el. Lent a Madonna védőerejére utaló lengyel nyelvű felirat: „POD TWOJA OBRONE UCIEKAMY SIE” ("Oltalmad alatt menedékre találunk.")

Az arcok és a kezek egyszerű, „népies” megfestése, továbbá az enyhén domború felületek az Északkelet-Kárpátok lengyelek lakta tágabb vidékét valószínűsítik az ikon megfestésének helyeként. Megfestésének idejére van egy határozott „terminus post quem” (vagy, ahogy újabban szeretik mondogatni „limit after which”). Miután koronás ábrázolásról van szó, biztos, hogy az eredeti kegykép 1717-es koronázása utáni időben készült. A stílusjegyek és a technika alapján – nagy óvatossággal – a 18. század végére datálhatjuk e műremeket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál berlinale

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.
Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.
Vizuál hír

Ezekért a magyar filmekért szoríthatunk a Berlinalén

Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című rövidfilmje is szerepel a februárban kezdődő Berlini Nemzetközi Filmfesztivál programjában.