Vizuál

Az ikonfestészet lexikona

2015.05.18. 13:06
Ajánlom
Ruzsa György Az ikonfestészet lexikona című kötete a Corvina kiadó gondozásában megjelent hiánypótló szakmunka, amelyben részletesen megtalálhatjuk az ikonokkal kapcsolatos orosz és görög alapfogalmak magyarázatát.

A szerző művében arra törekszik, hogy lexikonja ne legyen száraz és unalmas olvasmány, ugyanakkor a szakszerűség kívánalmainak is megfeleljen. Magát az ikont így definiálja: Tágabb értelemben bizánci jellegű szentkép, szűkebb értelemben a keleti kereszténység táblaképe, vagyis olyan kép, amelyet elsősorban fatáblára festettek. Teológiai szerepére is kitér, így például hangsúlyozza, hogy az ikon az emberi test feltámadás utáni, megdicsőült állapotát elővételezi, és a szentek arcát és alakját lelkies finomsággal mutatja be. A lexikon szócikkei között egy-egy hosszabb tanulmányt is találunk, amely például azt tárgyalja, hogyan inspirálta az ikon a 19. és 20. századi prózaírókat, köztük Makszim Gorkijt, aki Inasévek című művében egy ikonfestő műhelyt is bemutat.

A szerző szomorú érdekességként arról is ír, hogy a kommunizmus éveiben kiadott Kis szovjet enciklopédia miként definiálta az ikont: A keresztény istenek (sic!) és szentek ábrázolásának egyházi megnevezése, amely zavarja a dolgozók elmaradott rétegeit a szocializmus építésében. Ez alapján érthető, miért várt a sztálini terror időszakában az ikonokkal foglalkozó tudósokra, köztük papokra szomorú sors, szibériai rabság és kivégzés.

Közülük többről hosszabb tanulmányt találhatunk a kötetben, de jó néhány jelentős ikonfestő (Andrej Rubljov, Feofan Grek, Gyionyiszij stb.) munkásságáról is; részletes elemzés olvasható például Andrej Rubljov Ószövetségi Szentháromság-ikonjáról, amelynek láttán a mártírhalált halt Pavel Florenszkij atya, teológus így kiáltott fel: Rubljov Szentháromsága létezik, tehát létezik Isten! A kötetet mintegy 180 színes fotó teszi szemléletessé.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Vizuál galéria

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.