Vizuál

Az ikonok sok szabályt követnek, mégis szárnyalni engednek

2016.03.03. 09:14
Ajánlom
Húsvét közeledtével négyrészes sorozatot indítunk az ikonokról, ezekről a különleges, néhol pedig egészen elképesztő legendákat gerjesztő műalkotásokról, amelyek közül elsőként Szent Feodoszijét ismerheti meg. Ő egy olyan szerzetes volt, aki korántsem élt visszavonultan, még gyereke is volt.

Az ikon szónak igen sok jelentése van. A görög eikona szó képet jelent. Használjuk ezt a szót a számítógépen megjelenő képecskék megnevezésére, de gyakran ezzel jelöljük egy-egy terület kiemelkedő személyiségét is nagyjából a korábbi sztár szó helyett. Azonban e szónak van egy régebbi, ma már talán sokaknak számára kevéssé ismert jelentése is: ez pedig egy különleges táblakép, mely a keleti kereszténység, más szóval az ortodox, pravoszláv kereszténység szentképe. Nagy Szent Baszileosz (†379) egyházatya rövid meghatározása szerint az ikon lényege:

Amit a szentbeszéd mond a fülnek, azt mutatja meg csendben az ikon.

Nagy Szent Baszileiosz

Nagy Szent Baszileiosz (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Az ikon tehát csendes elmélkedésre, jámbor cselekedetekre buzdít. Ezeket az erősen hagyományőrző és nagyon sok kánont, szabályt követő műalkotásokat sokan a művészettől távol álló műveknek tekintik. A 19. század közepén A. Didron francia történész az ikonfestőt egyenesen a sok szabályt előíró teológus „rabszolgájának” tartotta. Mintha csak neki válaszolt volna Makszimilian Volosin - Magyarországon kevéssé ismert - orosz költő és festő „Mire tanítanak az ikonok?” című, még 1914-ben megjelent írásában, ahol az ikonfestő kánontiszteletét a költőnek a versformák iránti természetes vonzódásával hasonlítja össze.

"Vajon nem ugyan ezt teszi-e a költő, amikor valamely szigorúan meghatározott formához, például a szonetthez nyúl, és ebbe az előre kimunkált ritmikai és logikai alakzatba önti lelkének lírai állapotát?”

Eszerint az ikon-kánonok, ezek az előre kimunkált, hagyományok által csiszolódott alakzatok és szabályaik valójában nem akadályozzák, hanem inkább elősegítik a lélek szárnyalását. És ha nem feledkezünk el a középkori jámbor remetékről, akik szerint az ikon az eviláginak és a túlviláginak találkozási pontja, akkor talán megint egy kicsit közelebb juthatunk az ikonok megértéséhez.

Magyarországon több ikonmúzeum is található, mint például a szentendrei, a miskolci és nem utolsó sorban a budapesti, pontosabban a Gellért-hegyi Pálos sziklatemplomban, a hegy mélyében rejtőzködő fémikon múzeum, ahol 370 műremeket csodálhatunk meg.

A szent, akinek gyermeke is volt

Első ikonunk, amelyet bemutatunk, egy Totymai Szent Feodoszijt ábrázoló ikon. A szent emléknapja január 28-án van. Már az életrajza is érdekes, mert megcáfolja azt az előítéletet, amely szerint a szerzetesek teljesen visszavonultan éltnek. Ez csak részben igaz: sokan igen aktívan vettek részt a termelő munkában, arra törekedve, hogy jó munkájukkal példát mutassanak, jó közösséget teremtsenek.

Az ikonokon Totymai Szent Feodoszijt szerzetesi ruhában epitrakhélionnal (a latin egyházban ehhez hasonló a stóla) és szakállal ábrázolják fent az Istenszülő Totymai Csodatévő ikonjával, a háttérben pedig az általa alapított totymai kolostor látható. Egyszerű és megkapóan naiv megfestésű ikonunkon is mindez jó megfigyelhető.

Totymai Szent Feodoszij ikonja

Totymai Szent Feodoszij ikonja (Fotó/Forrás: Spitzer Fruzsina)

Totymai Szent Feodoszij már fiatalkorában megházasodott, és leánygyermeke született. Szüleinek és feleségének halála után úgy érezte, hogy képtelen egyedül gondoskodni gyermekéről, ezért minden vagyonát a rokonainak adta, hogy leányát fölneveljék, ő pedig a vologdai Megváltó Szineváltozása kolostorba vonult, ahol imádságos, engedelmes és buzgó lélekkel végezte el a legnehezebb munkákat is: a favágó, a pék és a molnár munkáját is.

Az igumennek, vagyis a kolostor vezetőjének megbízásából Totyma városába ment, hogy ott a kolostor sólepárló üzemeivel foglalkozzon. A munkásokkal igen jó viszonyban volt, gondoskodott róluk, szelíd és kegyes volt velük, s az üzemek igen eredményesen működtek. Itt kolostort építtetett, és kolostora számára a Prilucki kolostortól egy Istenszülő ikont kapott, mely később mint az Istenszülő Totymai Csodatévő ikonja vált ismertté, és amely az általunk bemutatott ikonon is jól látható.

A Feodoszij által alapított kolostor Totymában

A Feodoszij által alapított kolostor Totymában (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Fontosnak tartotta a szerzetesek műveltségét,  így a kolostorban nagy könyvtárat is létesített. Békességben halt meg 1568. január 28-án, lelki végrendeletében hangsúlyozta az elhunytakért szóló templomi ima fontosságát.  1798-ban kanonizálták.

A szerző művészettörténész, professor emeritus, az MTA doktora

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Jazz/World

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.