Vizuál

Az ikonok sok szabályt követnek, mégis szárnyalni engednek

2016.03.03. 09:14
Ajánlom
Húsvét közeledtével négyrészes sorozatot indítunk az ikonokról, ezekről a különleges, néhol pedig egészen elképesztő legendákat gerjesztő műalkotásokról, amelyek közül elsőként Szent Feodoszijét ismerheti meg. Ő egy olyan szerzetes volt, aki korántsem élt visszavonultan, még gyereke is volt.

Az ikon szónak igen sok jelentése van. A görög eikona szó képet jelent. Használjuk ezt a szót a számítógépen megjelenő képecskék megnevezésére, de gyakran ezzel jelöljük egy-egy terület kiemelkedő személyiségét is nagyjából a korábbi sztár szó helyett. Azonban e szónak van egy régebbi, ma már talán sokaknak számára kevéssé ismert jelentése is: ez pedig egy különleges táblakép, mely a keleti kereszténység, más szóval az ortodox, pravoszláv kereszténység szentképe. Nagy Szent Baszileosz (†379) egyházatya rövid meghatározása szerint az ikon lényege:

Amit a szentbeszéd mond a fülnek, azt mutatja meg csendben az ikon.

Nagy Szent Baszileiosz

Nagy Szent Baszileiosz (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Az ikon tehát csendes elmélkedésre, jámbor cselekedetekre buzdít. Ezeket az erősen hagyományőrző és nagyon sok kánont, szabályt követő műalkotásokat sokan a művészettől távol álló műveknek tekintik. A 19. század közepén A. Didron francia történész az ikonfestőt egyenesen a sok szabályt előíró teológus „rabszolgájának” tartotta. Mintha csak neki válaszolt volna Makszimilian Volosin - Magyarországon kevéssé ismert - orosz költő és festő „Mire tanítanak az ikonok?” című, még 1914-ben megjelent írásában, ahol az ikonfestő kánontiszteletét a költőnek a versformák iránti természetes vonzódásával hasonlítja össze.

"Vajon nem ugyan ezt teszi-e a költő, amikor valamely szigorúan meghatározott formához, például a szonetthez nyúl, és ebbe az előre kimunkált ritmikai és logikai alakzatba önti lelkének lírai állapotát?”

Eszerint az ikon-kánonok, ezek az előre kimunkált, hagyományok által csiszolódott alakzatok és szabályaik valójában nem akadályozzák, hanem inkább elősegítik a lélek szárnyalását. És ha nem feledkezünk el a középkori jámbor remetékről, akik szerint az ikon az eviláginak és a túlviláginak találkozási pontja, akkor talán megint egy kicsit közelebb juthatunk az ikonok megértéséhez.

Magyarországon több ikonmúzeum is található, mint például a szentendrei, a miskolci és nem utolsó sorban a budapesti, pontosabban a Gellért-hegyi Pálos sziklatemplomban, a hegy mélyében rejtőzködő fémikon múzeum, ahol 370 műremeket csodálhatunk meg.

A szent, akinek gyermeke is volt

Első ikonunk, amelyet bemutatunk, egy Totymai Szent Feodoszijt ábrázoló ikon. A szent emléknapja január 28-án van. Már az életrajza is érdekes, mert megcáfolja azt az előítéletet, amely szerint a szerzetesek teljesen visszavonultan éltnek. Ez csak részben igaz: sokan igen aktívan vettek részt a termelő munkában, arra törekedve, hogy jó munkájukkal példát mutassanak, jó közösséget teremtsenek.

Az ikonokon Totymai Szent Feodoszijt szerzetesi ruhában epitrakhélionnal (a latin egyházban ehhez hasonló a stóla) és szakállal ábrázolják fent az Istenszülő Totymai Csodatévő ikonjával, a háttérben pedig az általa alapított totymai kolostor látható. Egyszerű és megkapóan naiv megfestésű ikonunkon is mindez jó megfigyelhető.

Totymai Szent Feodoszij ikonja

Totymai Szent Feodoszij ikonja (Fotó/Forrás: Spitzer Fruzsina)

Totymai Szent Feodoszij már fiatalkorában megházasodott, és leánygyermeke született. Szüleinek és feleségének halála után úgy érezte, hogy képtelen egyedül gondoskodni gyermekéről, ezért minden vagyonát a rokonainak adta, hogy leányát fölneveljék, ő pedig a vologdai Megváltó Szineváltozása kolostorba vonult, ahol imádságos, engedelmes és buzgó lélekkel végezte el a legnehezebb munkákat is: a favágó, a pék és a molnár munkáját is.

Az igumennek, vagyis a kolostor vezetőjének megbízásából Totyma városába ment, hogy ott a kolostor sólepárló üzemeivel foglalkozzon. A munkásokkal igen jó viszonyban volt, gondoskodott róluk, szelíd és kegyes volt velük, s az üzemek igen eredményesen működtek. Itt kolostort építtetett, és kolostora számára a Prilucki kolostortól egy Istenszülő ikont kapott, mely később mint az Istenszülő Totymai Csodatévő ikonja vált ismertté, és amely az általunk bemutatott ikonon is jól látható.

A Feodoszij által alapított kolostor Totymában

A Feodoszij által alapított kolostor Totymában (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Fontosnak tartotta a szerzetesek műveltségét,  így a kolostorban nagy könyvtárat is létesített. Békességben halt meg 1568. január 28-án, lelki végrendeletében hangsúlyozta az elhunytakért szóló templomi ima fontosságát.  1798-ban kanonizálták.

A szerző művészettörténész, professor emeritus, az MTA doktora

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Vizuál ajánló

NÉGY-SZÖG: Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely kiállítása

Negyven műalkotás, üvegszobrok, festmények, grafikai munkák a geometria jegyében – megnyílt a NÉGY-SZÖG, Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely közös kiállítása a Veszprémi Művészetek Házában. Az alkotások 2022. szeptember 11-ig várják az érdeklődőket.
Vizuál ajánló

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Vizuál ajánló

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.  
Vizuál magazin

KÉP-regény: A trombitavirág

A Fidelio sorozatában hétről hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, akinek ezúttal egy falból előbukkanó váratlan vendégről az emberiség múltja, jelene és jövője jutott eszébe.