Vizuál

Az ikonok sok szabályt követnek, mégis szárnyalni engednek

2016.03.03. 09:14
Ajánlom
Húsvét közeledtével négyrészes sorozatot indítunk az ikonokról, ezekről a különleges, néhol pedig egészen elképesztő legendákat gerjesztő műalkotásokról, amelyek közül elsőként Szent Feodoszijét ismerheti meg. Ő egy olyan szerzetes volt, aki korántsem élt visszavonultan, még gyereke is volt.

Az ikon szónak igen sok jelentése van. A görög eikona szó képet jelent. Használjuk ezt a szót a számítógépen megjelenő képecskék megnevezésére, de gyakran ezzel jelöljük egy-egy terület kiemelkedő személyiségét is nagyjából a korábbi sztár szó helyett. Azonban e szónak van egy régebbi, ma már talán sokaknak számára kevéssé ismert jelentése is: ez pedig egy különleges táblakép, mely a keleti kereszténység, más szóval az ortodox, pravoszláv kereszténység szentképe. Nagy Szent Baszileosz (†379) egyházatya rövid meghatározása szerint az ikon lényege:

Amit a szentbeszéd mond a fülnek, azt mutatja meg csendben az ikon.

Nagy Szent Baszileiosz

Nagy Szent Baszileiosz (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Az ikon tehát csendes elmélkedésre, jámbor cselekedetekre buzdít. Ezeket az erősen hagyományőrző és nagyon sok kánont, szabályt követő műalkotásokat sokan a művészettől távol álló műveknek tekintik. A 19. század közepén A. Didron francia történész az ikonfestőt egyenesen a sok szabályt előíró teológus „rabszolgájának” tartotta. Mintha csak neki válaszolt volna Makszimilian Volosin - Magyarországon kevéssé ismert - orosz költő és festő „Mire tanítanak az ikonok?” című, még 1914-ben megjelent írásában, ahol az ikonfestő kánontiszteletét a költőnek a versformák iránti természetes vonzódásával hasonlítja össze.

"Vajon nem ugyan ezt teszi-e a költő, amikor valamely szigorúan meghatározott formához, például a szonetthez nyúl, és ebbe az előre kimunkált ritmikai és logikai alakzatba önti lelkének lírai állapotát?”

Eszerint az ikon-kánonok, ezek az előre kimunkált, hagyományok által csiszolódott alakzatok és szabályaik valójában nem akadályozzák, hanem inkább elősegítik a lélek szárnyalását. És ha nem feledkezünk el a középkori jámbor remetékről, akik szerint az ikon az eviláginak és a túlviláginak találkozási pontja, akkor talán megint egy kicsit közelebb juthatunk az ikonok megértéséhez.

Magyarországon több ikonmúzeum is található, mint például a szentendrei, a miskolci és nem utolsó sorban a budapesti, pontosabban a Gellért-hegyi Pálos sziklatemplomban, a hegy mélyében rejtőzködő fémikon múzeum, ahol 370 műremeket csodálhatunk meg.

A szent, akinek gyermeke is volt

Első ikonunk, amelyet bemutatunk, egy Totymai Szent Feodoszijt ábrázoló ikon. A szent emléknapja január 28-án van. Már az életrajza is érdekes, mert megcáfolja azt az előítéletet, amely szerint a szerzetesek teljesen visszavonultan éltnek. Ez csak részben igaz: sokan igen aktívan vettek részt a termelő munkában, arra törekedve, hogy jó munkájukkal példát mutassanak, jó közösséget teremtsenek.

Az ikonokon Totymai Szent Feodoszijt szerzetesi ruhában epitrakhélionnal (a latin egyházban ehhez hasonló a stóla) és szakállal ábrázolják fent az Istenszülő Totymai Csodatévő ikonjával, a háttérben pedig az általa alapított totymai kolostor látható. Egyszerű és megkapóan naiv megfestésű ikonunkon is mindez jó megfigyelhető.

Totymai Szent Feodoszij ikonja

Totymai Szent Feodoszij ikonja (Fotó/Forrás: Spitzer Fruzsina)

Totymai Szent Feodoszij már fiatalkorában megházasodott, és leánygyermeke született. Szüleinek és feleségének halála után úgy érezte, hogy képtelen egyedül gondoskodni gyermekéről, ezért minden vagyonát a rokonainak adta, hogy leányát fölneveljék, ő pedig a vologdai Megváltó Szineváltozása kolostorba vonult, ahol imádságos, engedelmes és buzgó lélekkel végezte el a legnehezebb munkákat is: a favágó, a pék és a molnár munkáját is.

Az igumennek, vagyis a kolostor vezetőjének megbízásából Totyma városába ment, hogy ott a kolostor sólepárló üzemeivel foglalkozzon. A munkásokkal igen jó viszonyban volt, gondoskodott róluk, szelíd és kegyes volt velük, s az üzemek igen eredményesen működtek. Itt kolostort építtetett, és kolostora számára a Prilucki kolostortól egy Istenszülő ikont kapott, mely később mint az Istenszülő Totymai Csodatévő ikonja vált ismertté, és amely az általunk bemutatott ikonon is jól látható.

A Feodoszij által alapított kolostor Totymában

A Feodoszij által alapított kolostor Totymában (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Fontosnak tartotta a szerzetesek műveltségét,  így a kolostorban nagy könyvtárat is létesített. Békességben halt meg 1568. január 28-án, lelki végrendeletében hangsúlyozta az elhunytakért szóló templomi ima fontosságát.  1798-ban kanonizálták.

A szerző művészettörténész, professor emeritus, az MTA doktora

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

A Kossuth-díjas karmester szeretné, hogy az Operaház órabérben foglalkoztatott korrepetitorai nagyobb megbecsülést kapjanak.
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Jazz/World

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Gazdag kínálattal jön az Antik and Art Budapest – Galéria!

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői képviseltetik magukat a tíz év kihagyás után újjáéledő, vásárral egybekötött kiállításon március 21-24. között, a Millenárison.
Vizuál interjú

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Vizuál fényképTár

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.
Vizuál Március 15.

Ingyenesen nézhető klasszikus magyar filmek a Filmarchívum videócsatornáján

A nemzeti ünnep alkalmából a reformkort és az 1848-as forradalmat felidéző, felújított klasszikus magyar filmeket ingyenesen lehet megtekinteni a Filmarchívum videómegosztó csatornáján péntektől vasárnapig, ahol egy 13 perces montázsfilm is tiszteleg a forradalom évfordulója előtt.
Vizuál ludwig múzeum

Less be a Louvre ablakán David Hockney festményén!

David Hockney Ellenfény francia stílusban című festménye is látható a Ludwig 30 kiállítássorozat Megosztás című tárlatán. Hockney művét 2017-ben és 2018-ban a világ legjelentősebb múzeumai állították ki.