Ez az első dokumentumfilm, amelynek forgatócsoportja különleges bejárási és forgatási engedélyt kapott a dél-spanyol városban, Granadában álló, világhírű, 1984 óta az UNESCO Világörökség listáján is szereplő erődpalotába,
még a nagyközönség elől elzárt épületrészekbe is.
„1340-et írunk. I. Juszuf szultán tudva, hogy Granada központú birodalmát hamarosan kiszorítja Európából a környező királyságok előrenyomulása, az Alhambra építtetésébe kezd, hogy fejlett civilizációjáról örök nyomot hagyjon. Ibn al-Hatib nagyvezír, aki egyben költő és korát jóval meghaladó polihisztor is, oroszlánrészt vállal a nagyratörő vállalkozás sikerre vitelében. Jelen dokumentumfilmünk fikciós elemekkel tarkítva ennek a, Naszrid-dinasztia által nagyra becsült,
1300 körül élt nagyvezírnek, filozófusnak, Ibn al-Hatibnak a mindennapjait kísérli meg rekonstruálni írásos történelmi emlékek nyomán.
Amikor azonban a szultánt fia váltja a trónon, és bevonja a nagyvezírt más alapokon nyugvó politikájába, Ibn al-Hatib két világ közt őrlődik. Fennmaradt, kézírásos krónikáiból szerezhetünk pontos ismereteket, milyen is volt a XIV. századi Granada, az iszlám Európa hattyúdala. A film hiteles történelmi dokumentumok alapján visszarepít bennünket a múltba, hogy a Granada központú birodalom – s az abban kulcsszerephez jutó hatalmi szimbólum, az Alhambra – létrejöttének szemtanúi lehessünk” – olvasható a film szinopszisában.
A granadai Alhambra megépítésével, az azon dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberek mesterségbeli tudásával foglalkozó dokumentumfilm a legújabb digitális technológiai megoldásokkal forgott. A Spanyol Televízió nyilatkozatában olvashatjuk, hogy CGI (számítógép vezérelte képalkotás) és
3D-s digitális technikával tudták az alkotók rekonstruálni a Naszrid-dinasztia korabeli Granadát.
„A sötét középkorban Andalúziát beragyogja egy fénypászma, a világ talán egyik legcsodálatosabb épületegyüttese, az Alhambra” – hangsúlyozzák a spanyol közszolgálatiak.
A film azoknak állít emléket, akik a tökéletes szépség elvont eszméjét kézzelfoghatóvá kívánták tenni.”
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg. Ez a film feloldja ezt a zsákutcát a középkori poétika és optika elhanyagolt, interdiszciplináris összefüggéseinek vizsgálatával, valamint az iszlám udvari szertartások tanulmányozásával. Mindez lehetővé teszi a mögöttes, integrált esztétika rekonstrukcióját, a különböző művészeti médiumok – építészet, költészet és textilművészet – harmonikus kölcsönhatására fókuszálva, ami
az Alhambra új megértését eredményezi.
„Ezt a csodálatos eredettörténetet végre el kellett, hogy mesélje valaki! Azt kívánom, hogy a nézők gondolkodjanak el rajta, kik vagyunk; és hogy a film igazolja Andalúzia súlyát az európai kultúrában” – nyilatkozta a rendező, Isabel Fernández.
Az Alhambra című egész estés, fikciós jelenetekkel életszerűbbé tett kultúrtörténeti ismeretterjesztő filmet a dokufilmjeiről méltán ismert Isabel Fernández rendezte. Ibn al-Hatib szerepét a francia–egyiptomi Amr Wakedre osztották, aki a Syriana, a Lazacfogás Jemenben, Wonder Woman 1984 és a Lucy című játékfilmek főszereplője volt, ez utóbbiban Scarlett Johanssen és Morgan Freeman oldalán.
A forgatókönyvet a rendező Margarita Melgarral együtt írta. Kettejük nagy támasza volt az Alhambra kutatókból álló kuratóriuma, a Granadai Egyetem és a CSIC Arabisztikai Iskola legjobb szakértői. A forgatókönyv példátlan művészeti-tudományos együttműködésben nyerte el végleges formáját.
A Pannonia Entertainment terjesztette A művészet templomai sorozat legújabb tagját, Az Alhambra címűt 2023. április 13-án mutatják be a hazai művészmozik.
Fejléckép/Forrás: Pannonia Entertainment