Vizuál

Az iszlám Európa hattyúdala – így épült fel az Alhambra palotaváros

2023.03.31. 11:30
Ajánlom
Április 13-án debütál a hazai művészmozikban a Művészet templomai sorozat legújabb része, az Alhambra, amely egy egész estés dokumentumfilm. A különleges film először mutatja be a Naszrid-dinasztia irányította, XIV. századi Andalúzia korát.

Ez az első dokumentumfilm, amelynek forgatócsoportja különleges bejárási és forgatási engedélyt kapott a dél-spanyol városban, Granadában álló, világhírű, 1984 óta az UNESCO Világörökség listáján is szereplő erődpalotába,

még a nagyközönség elől elzárt épületrészekbe is.

„1340-et írunk. I. Juszuf szultán tudva, hogy Granada központú birodalmát hamarosan kiszorítja Európából a környező királyságok előrenyomulása, az Alhambra építtetésébe kezd, hogy fejlett civilizációjáról örök nyomot hagyjon. Ibn al-Hatib nagyvezír, aki egyben költő és korát jóval meghaladó polihisztor is, oroszlánrészt vállal a nagyratörő vállalkozás sikerre vitelében. Jelen dokumentumfilmünk fikciós elemekkel tarkítva ennek a, Naszrid-dinasztia által nagyra becsült,

1300 körül élt nagyvezírnek, filozófusnak, Ibn al-Hatibnak a mindennapjait kísérli meg rekonstruálni írásos történelmi emlékek nyomán.

Amikor azonban a szultánt fia váltja a trónon, és bevonja a nagyvezírt más alapokon nyugvó politikájába, Ibn al-Hatib két világ közt őrlődik. Fennmaradt, kézírásos krónikáiból szerezhetünk pontos ismereteket, milyen is volt a XIV. századi Granada, az iszlám Európa hattyúdala. A film hiteles történelmi dokumentumok alapján visszarepít bennünket a múltba, hogy a Granada központú birodalom – s az abban kulcsszerephez jutó hatalmi szimbólum, az Alhambra – létrejöttének szemtanúi lehessünk” – olvasható a film szinopszisában.

19-105354.jpg

Alhambra (Fotó/Forrás: Pannonia Entertainment)

A granadai Alhambra megépítésével, az azon dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberek mesterségbeli tudásával foglalkozó dokumentumfilm a legújabb digitális technológiai megoldásokkal forgott. A Spanyol Televízió nyilatkozatában olvashatjuk, hogy CGI (számítógép vezérelte képalkotás) és

3D-s digitális technikával tudták az alkotók rekonstruálni a Naszrid-dinasztia korabeli Granadát.

„A sötét középkorban Andalúziát beragyogja egy fénypászma, a világ talán egyik legcsodálatosabb épületegyüttese, az Alhambra” – hangsúlyozzák a spanyol közszolgálatiak.

A film azoknak állít emléket, akik a tökéletes szépség elvont eszméjét kézzelfoghatóvá kívánták tenni.”

Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg. Ez a film feloldja ezt a zsákutcát a középkori poétika és optika elhanyagolt, interdiszciplináris összefüggéseinek vizsgálatával, valamint az iszlám udvari szertartások tanulmányozásával. Mindez lehetővé teszi a mögöttes, integrált esztétika rekonstrukcióját, a különböző művészeti médiumok – építészet, költészet és textilművészet – harmonikus kölcsönhatására fókuszálva, ami

az Alhambra új megértését eredményezi.

„Ezt a csodálatos eredettörténetet végre el kellett, hogy mesélje valaki! Azt kívánom, hogy a nézők gondolkodjanak el rajta, kik vagyunk; és hogy a film igazolja Andalúzia súlyát az európai kultúrában” – nyilatkozta a rendező, Isabel Fernández.

fotofijarodaje2-105355.jpg

Isabel Fernández (Fotó/Forrás: Pannonia Entertainment)

Az Alhambra című egész estés, fikciós jelenetekkel életszerűbbé tett kultúrtörténeti ismeretterjesztő filmet a dokufilmjeiről méltán ismert Isabel Fernández rendezte. Ibn al-Hatib szerepét a francia–egyiptomi Amr Wakedre osztották, aki a Syriana, a Lazacfogás Jemenben, Wonder Woman 1984 és a Lucy című játékfilmek főszereplője volt, ez utóbbiban Scarlett Johanssen és Morgan Freeman oldalán.

A forgatókönyvet a rendező Margarita Melgarral együtt írta. Kettejük nagy támasza volt az Alhambra kutatókból álló kuratóriuma, a Granadai Egyetem és a CSIC Arabisztikai Iskola legjobb szakértői. A forgatókönyv példátlan művészeti-tudományos együttműködésben nyerte el végleges formáját.

A Pannonia Entertainment terjesztette A művészet templomai sorozat legújabb tagját, Az Alhambra címűt 2023. április 13-án mutatják be a hazai művészmozik.

Fejléckép/Forrás: Pannonia Entertainment

 

Egy magányos ember a csöndben – megnéztük a Goya mesterművei című dokumentumfilmet

Kapcsolódó

Egy magányos ember a csöndben – megnéztük a Goya mesterművei című dokumentumfilmet

A Művészet templomai sorozat legújabb része, a Goya mesterművei című dokumentumfilm az Oscar-díjas forgatókönyvíró, Jean-Claude Carrière utolsó spanyolországi útját örökíti meg, ezen keresztül összefűzve az ő, Buñuel és Goya életútját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Az ellentmondásokban rejlő erő – Tulassay Ádám az Operaház új Requiem-produkciójáról

Verdi Requiemje egyházzenei alkotás vagy színpad nélküli opera? Mi áll a középpontjában, a halálfélelem vagy a bizakodás? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az OPERA új produkciója, melynek kapcsán a rendezővel, Tulassay Ádámmal beszélgettünk.
Jazz/World

Két koncertet ad Al Di Meola az Erkel Színházban

A Jazzfest Budapest által szervezett, november 9-i eseményen harminchat év után hallható újra Budapesten az Al Di Meola Electric Band, másnap pedig Mike Stern csatlakozik a gitárvirtuózhoz.
Vizuál

Európai Filmdíjak – Pedro Almodóvar, Ralph Fiennes és Tilda Swinton is a jelöltek közt

A legjobb európai film díjáért idén tizenöt produkció verseng majd. Az Európai Filmakadémia elismeréseit decemberben adják át Luzernben. Magyar alkotás ezúttal nincs a jelöltek közt. 
Klasszikus

Ősbemutatóval ünnepli születésnapját a Budapesti Filharmónia Társaság Zenekara

Ünnepi hangversennyel jubilál a 171 éves Budapesti Filharmóniai Társaság november 18-án a Zeneakadémián, Marco Comin olasz karmester vezényletével. A klasszikus kedvencek mellett egy kortárs magyar ősbemutató is helyet kap ezen az esten.
Könyv

Alföldi Róbert huszonnégy színészlegendával készült interjúja olvasható egy kötetben

November 25-én jelenik meg a 21. Század Kiadó gondozásában a Főszerepben című kötet, amelyben Alföldi Róbert huszonnégy lebilincselő beszélgetését olvashatjuk el mások mellett olyan művészekkel, mint Bálint András, Bánsági Ildikó vagy Cserhalmi György.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Dal Európáért

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arra emlékezik vissza, amikor 1995-ben Magyarországon járt Ennio Morricone.
Vizuál hír

Így utazott Debrecenből Budapestre az egyik leghíresebb magyar festmény

A debreceni Déri Múzeum kölcsönadta Munkácsy Mihály Golgotáját a Szépművészeti Múzeumnak, ahol hamarosan nagyszabású jubileumi tárlat nyílik a magyar művész munkásságából. Cikkünkben galéria is található.
Vizuál ajánló

Európa újra mozizni megy

November 17-én rendezik meg a 9. Európai Art Mozi Napot, amely során fesztiváldíjas produkciókkal és premier előtti vetítésekkel várják az art mozik az európai filmek szerelmeseit.
Vizuál hír

Európai Filmdíjak – Pedro Almodóvar, Ralph Fiennes és Tilda Swinton is a jelöltek közt

A legjobb európai film díjáért idén tizenöt produkció verseng majd. Az Európai Filmakadémia elismeréseit decemberben adják át Luzernben. Magyar alkotás ezúttal nincs a jelöltek közt. 
Vizuál kritika

A rabszolgaság költői hangja szólal meg Mati Diop Arany Medve-díjas dokumentumfilmjében

Három évvel ezelőtt a Benini Köztársaság visszakapott Franciaországtól huszonhat, a gyarmatosítás során elrabolt műkincset. Ennek a politikai gesztusnak az utóéletét követi nyomon a Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm. Az alkotást a 2024-es Verzió Filmfesztiválon is láthatjuk.