- Mire számíthat az, aki az Iszlám művészet című kiállítást készül meglátogatni?
- A kiállítás a múzeum gyűjteményéből mutat be válogatást a 9. és a 19. század közötti, Marokkótól Nyugat-Indiáig terjedő területről származó tárgyi emlékekből. Nem az iszlám történetéről kíván összefogó képet nyújtani, hanem bemutatja a múzeum tulajdonában lévő gyűjteményt: textíliákat, kerámiákat és ötvösmunkákat.
iszlám kiállítás (Fotó/Forrás: Áment Gellért / Iparművészeti Múzeum)
- Amikor 2013-ban megnyílt a kiállítás, gondoltak arra, hogy az iszlám egyre forróbb téma lesz Európában?
- Három éve még nem érték el ilyen számban a menekültek Magyarországot, de be akartuk mutatni, hogy az iszlám esztétikailag értékes kincsekkel rendelkezik, és több annál, mint amennyit a híradásokból megtudunk róla. Az iszlám kultúra jobban hatott az európaira, mint gondolnánk: a 16–17. századi Magyarországon a törökök, a 19. századi Európában pedig a divat révén. A hódoltság idején a főurak gyakran kaptak diplomáciai ajándékokat, ezekkel a díszes nyergekkel, lótakarókkal, szablyákkal főúri tekintélyüket és pompás megjelenésüket erősítették. Az erdélyi és a magyarországi nemesség jelentős mennyiségű török szőnyeggel rendelkezett, amelyeket asztalterítőként, templomi kárpitként vagy esküvőkön használtak. Bethlen Gábor vagy az Esterházyak az ünnepi alkalmakon a töröktől ajándékba kapott felszerelésekkel díszítették fel a lovaikat és a hintót.
Az erdélyi fejedelmek követeket bíztak meg, hogy vásároljanak Isztambulban értékes tárgyakat, kiállításunkban egy ilyen, arannyal és ezüsttel átszőtt nyeregtakaró is látható.
Tehát a magyarok nem egyszerűen átvették a török tárgyakat, hanem a saját igényeik szerint alkalmazták őket.
A kaftánokat dolmánnyá, gyerekviseletté alakították, a perzsaszőnyegekből díszes főúri férfiruhák készültek. A kiállításban még egy miseruha is látható, amelynek bélését egy kaftánból alakították át.
Szafavida falkárpit (Fotó/Forrás: Iparművészeti Múzeum)
- Sokkal több tárgy van a birtokukban, mint amennyit kiállítottak belőle. Mi alapján válogattak?
- Szeretjük manapság a számokat: jól hangzik, hogy háromezer darabos a gyűjtemény, de egy-egy különlegesség többet ér, mint tucatnyi más. Egy 16. századi perzsa kárpit jóval nagyobb értéket képvisel, mint a török darabok. A kiállítás összeállításában fő szempont volt, hogy mindenből mutassunk valamit. Bár a török anyag nagyobb szerepet kapott, láthatók kincsek Iránból, Irakból, Egyiptomból. Nagy becsben tartjuk például azokat az egyiptomi szövettöredékeket, amelyeket Herz Miksa, a kairói Arab Múzeum (ma Iszlám Művészeti Múzeum) igazgatója adományozott nekünk 1900-ban.
Tudja, mi a szőnyegek Mona Lisája? Kattintson!
- Úgy tudom, eddig nem utazott a kiállítás. Tervezik, hogy elviszik más országokba is?
- Tavaly Isztambulban a Török és Iszlám Művészetek Múzeumával közös kiállítást rendeztünk az oszmán-török szőnyegeinkből, de a teljes kiállítás eddig csak itthon volt látható. Érdeklődtek már Kuvaitból és Sardzsából is, és lehetséges, hogy a múzeum felújítása közben, a megnyitás előtt el is fogadjuk a meghívásukat.
hírlevél
