Vizuál

Az iszlám már régóta itt van Magyarországon

2016.05.15. 08:32
Ajánlom
Az Iparművészeti Múzeum oszmán-török szőnyeggyűjteményénél csak egyetlen múzeum kollekciója nagyobb: nem is csoda, az ugyanis Isztambulban van. A kiállítás kurátora, Pásztor Emese magyar–török együttélésről és a 19. századi orientalizmusról mesélt a tárgyak kapcsán, amelyek a múzeumépület felújítása után nagyobb kiállítótérbe költöznek majd.

- Mire számíthat az, aki az Iszlám művészet című kiállítást készül meglátogatni?

- A kiállítás a múzeum gyűjteményéből mutat be válogatást a 9. és a 19. század közötti, Marokkótól Nyugat-Indiáig terjedő területről származó tárgyi emlékekből. Nem az iszlám történetéről kíván összefogó képet nyújtani, hanem bemutatja a múzeum tulajdonában lévő gyűjteményt: textíliákat, kerámiákat és ötvösmunkákat.

iszlám kiállítás

iszlám kiállítás (Fotó/Forrás: Áment Gellért / Iparművészeti Múzeum)

- Amikor 2013-ban megnyílt a kiállítás, gondoltak arra, hogy az iszlám egyre forróbb téma lesz Európában?

- Három éve még nem érték el ilyen számban a menekültek Magyarországot, de be akartuk mutatni, hogy az iszlám esztétikailag értékes kincsekkel rendelkezik, és több annál, mint amennyit a híradásokból megtudunk róla. Az iszlám kultúra jobban hatott az európaira, mint gondolnánk: a 16–17. századi Magyarországon a törökök, a 19. századi Európában pedig a divat révén. A hódoltság idején a főurak gyakran kaptak diplomáciai ajándékokat, ezekkel a díszes nyergekkel, lótakarókkal, szablyákkal főúri tekintélyüket és pompás megjelenésüket erősítették. Az erdélyi és a magyarországi nemesség jelentős mennyiségű török szőnyeggel rendelkezett, amelyeket asztalterítőként, templomi kárpitként vagy esküvőkön használtak. Bethlen Gábor vagy az Esterházyak az ünnepi alkalmakon a töröktől ajándékba kapott felszerelésekkel díszítették fel a lovaikat és a hintót.

Az erdélyi fejedelmek követeket bíztak meg, hogy vásároljanak Isztambulban értékes tárgyakat, kiállításunkban egy ilyen, arannyal és ezüsttel átszőtt nyeregtakaró is látható. 

Tehát a magyarok nem egyszerűen átvették a török tárgyakat, hanem a saját igényeik szerint alkalmazták őket.

A kaftánokat dolmánnyá, gyerekviseletté alakították, a perzsaszőnyegekből díszes főúri férfiruhák készültek. A kiállításban még egy miseruha is látható, amelynek bélését egy kaftánból alakították át.

Szafavida falkárpit

Szafavida falkárpit (Fotó/Forrás: Iparművészeti Múzeum)

- Sokkal több tárgy van a birtokukban, mint amennyit kiállítottak belőle. Mi alapján válogattak?

- Szeretjük manapság a számokat: jól hangzik, hogy háromezer darabos a gyűjtemény, de egy-egy különlegesség többet ér, mint tucatnyi más. Egy 16. századi perzsa kárpit jóval nagyobb értéket képvisel, mint a török darabok. A kiállítás összeállításában fő szempont volt, hogy mindenből mutassunk valamit. Bár a török anyag nagyobb szerepet kapott, láthatók kincsek Iránból, Irakból, Egyiptomból. Nagy becsben tartjuk például azokat az egyiptomi szövettöredékeket, amelyeket Herz Miksa, a kairói Arab Múzeum (ma Iszlám Művészeti Múzeum) igazgatója adományozott nekünk 1900-ban.

Tudja, mi a szőnyegek Mona Lisája? Kattintson!

- Úgy tudom, eddig nem utazott a kiállítás. Tervezik, hogy elviszik más országokba is?

- Tavaly Isztambulban a Török és Iszlám Művészetek Múzeumával közös kiállítást rendeztünk az oszmán-török szőnyegeinkből, de a teljes kiállítás eddig csak itthon volt látható. Érdeklődtek már Kuvaitból és Sardzsából is, és lehetséges, hogy a múzeum felújítása közben, a megnyitás előtt el is fogadjuk a meghívásukat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Jazz/World

M és Ö és R és K, avagy nem tudom, milyen zene ez, de nagyon jó

Funk, soul, pszichedelikus pop, lo-fi és blues, nem is ez a lényeg, hanem hogy a Mörk nem csak azt tudja, hogyan zenéljen, hanem azt is, hogyan zenéljen Neked.
Jazz/World

David Gilmour 6 milliárd forintért adta el a gitárjait, hogy segítse a klímakatasztrófa elleni harcot

A Pink Floyd gitáros-énekese, a Wish You Were Here szerzője rekordáron adta el a hangszereit, azokat is, amiket az ikonikus lemezein használt. Egy zöld szervezetet támogat a pénzzel.
Vizuál

Erősen kopnak Van Gogh napraforgói, de legalább a festő ujjlenyomata megmaradt bennük

A holland festő sorozatának színei jelentősen "megkoptak" az elmúlt 130 évben - derült ki az 1889-es Napraforgók című festmény tudományos vizsgálatakor. Viszont felfedezték, hogy Vincent véletlenül belenyúlt a félkész képbe.
Könyv

Térey János irodalmi életműve az internetre kerül

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) posztumusz tagjává választotta a június 3-án elhunyt Térey János költőt, írót, drámaírót, műfordítót, így hamarosan hozzáférhetővé válik életműve a DIA honlapján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Sanghajban is díjat nyert a Genezis 

Rendezői díjjal jutalmazta Bogdán Árpád alkotását a filmkritikusokból álló zsűri Ázsia legnagyobb presztízsű filmes rendezvényén, Sanghajban.
Vizuál kritika

Elton John élete, a musical

Taron Egerton nemcsak őrült jelmezben, de hangban is hozta a karaktert. Ha Gene Kelly ma dolgozna, pont olyan musicalfilmet forgatna, mint a Rocketman. 
Vizuál ajánló

Felújítják az egyiptomi múzeumok "ősanyját"

Megkezdődött a kairói Egyiptomi Múzeum nagyszabású átalakítási és felújítási munkálatai.
Vizuál kaff

Szezonvégi képeslap, vámpírlegenda és féltékenység - véget ért a 14. KAFF

Láng Orsolya diplomamunkája, a Szezon után nyerte el a 14. KAFF nagydíját, Andrasev Nadja legújabb animációja, a Szimbiózis három elismerést kapott, a legjobb rövidfilm Tóth Roland Lugosi Béla életét feldolgozó alkotása lett Kecskeméten.
Vizuál galéria

Erősen kopnak Van Gogh napraforgói, de legalább a festő ujjlenyomata megmaradt bennük

A holland festő sorozatának színei jelentősen "megkoptak" az elmúlt 130 évben - derült ki az 1889-es Napraforgók című festmény tudományos vizsgálatakor. Viszont felfedezték, hogy Vincent véletlenül belenyúlt a félkész képbe.