Az ókori Mezopotámia művészetét bemutató, átfogó kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban

Első alkalommal mutatja be Magyarországon kiállítás ennek a rendkívül izgalmas időszaknak, a Krisztus előtti első évezred első felének a mezopotámiai művészetét. Ekkor két nagy birodalom is felemelkedett – emlékeztetett Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a csütörtöki sajtóbejáráson. Hozzátette: a mi európai kulturális örökségünk egyik gyökere is ebbe a térségbe, ebbe az időszakba nyúlik vissza. Kiemelte: fantasztikus műkincseket sikerült megszerezni számos jelentős európai gyűjteményből, és ennek köszönhetően olyan átfogó kiállítást tudnak bemutatni Budapesten, amelyhez hasonló egy évtizedben egy-kettő, ha születik a világban.

A Szépművészeti Múzeum és az MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport által közösen szervezett időszaki kiállítás magját alkotó tárgyak a XIX. században és a XX. század elején zajló mezopotámiai ásatások során feltárt Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu városából származnak. Több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, amelyek közük néhány művet korábban még sosem adtak kölcsön. A tárlaton látható másfél száz mű tizenkét magyar és külföldi gyűjteményből érkezett a budapesti kiállításra, köztük fontos európai gyűjtemények, a berlini Vorderasiatisches Museum, a párizsi Musée du Louvre és a Bibliothèque nationale de France, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a National Museum of Denmark, a koppenhágai Ny Carlsberg Glyptotek és a drezdai Staatlichen Kunstsammlungen Dresden kölcsönöztek a február elejéig nyitva tartó tárlatra.

A kiállítás egyik terme (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

A budapesti kiállítás a Kr. e. I. évezred első felének mezopotámiai világába, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korába vezet el bennünket.

valamint a Babilónban feltárt, ragyogó lazúrkék színű Istár-kapu sárkánykígyóját és a felvonulási utat díszítő oroszlánját ábrázoló mázastégla-díszeket. A korszak egyik legjellemzőbb tárgytípusán, a különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain megelevenedik a mezopotámiai istenvilág. Emellett a démonvilág emblematikus alakjait, köztük a Pazuzu és Lamastu démonokat megjelenítő kisszobrokat, illetve amuletteket, valamint asszír és babilóni királyokat ábrázoló alkotásokat is bemutatnak. A tárgyi és képi források mellett a látogatók megismerhetik az akkád nyelvű ékírásos forrásokat, többek között a Babilóni teremtéseposz I. tábláját és a Bibliából is ismert asszír és babilóni királyok történeti szövegeit.

Bēl-aḫḫē-erība, Babilón kormányzójának sztélé alakú kudurruja (Fotó/Forrás: Olaf M. Teßmer / Staatlichen Museen zu Berlin, Vorderasiatisches Museum)

A tárlat lezáró szakasza bemutatja a jól ismert bibliai Bábel tornya Babilón városához kötődő motívumát és a történetét a múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festményeken és a XX. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül. Ezáltal az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap, tovább szélesítve a tárlat horizontját, amelyet egészen napjainkig egészít ki a mezopotámiai démonvilág változatos popkulturális adaptációját bemutató utolsó kiállítási szekció.

A Szépművészeti Múzeum új kiállításához mérhető léptékű bemutatót az ókori Mezopotámia kultúrájáról tágabb régiónkban utoljára több mint 25 évvel ezelőtt, a bécsi Kunsthistorisches Museumban láthatott a közönség.

Fejléckép: Lépő oroszlán a babilóni Felvonulási útról (forrás: Kunsthistorisches Museum, Bécs)