Vizuál

Az önként vállalt lassúság nem hóbort 

2020.04.28. 15:15
Ajánlom
A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. A kurátori csapat közel két éve dolgozik a tárlat koncepcióján, ám egyelőre csupán a virtuális térben láthatók a kiválasztott művek, a hozzájuk kapcsolódó háttéranyagok. A válogatást szokatlan módon a múzeum hatfős kurátori csapata jegyzi, sorozatunk második részében Üveges Krisztina művészettörténésszel beszélgettünk a témáról.

A kiállítás nagyon sok fogalmat jár körbe, közülük a slow life, a környezettudatosság és az öko-szemlélet egyre gyakrabban megjelenő hívószavak, címkék. Mit gondolsz, mennyire van szó divatról, és mennyire értik meg az emberek mélységében ezeket? 

A környezettudatosság vagy az egészséges táplálkozás a huszadik század eleje óta jelen van a nyugati kultúrkörben, szélesebb nyilvánosságot a hippimozgalom során nyert a keleti hatásokból a hatvanas-hetvenes években. Ezért egy bizonyos kör számára nem jelent újdonságot. Közben szerencsére divattossá vált, még több emberhez elért. Mélységében még kevesen fogadják el, hiszen nehéz átállni egy más szemléletre a termelési rendszerektől kezdve a napi szokásainkig, mert ez ellenkezik mindennel, amit eddig gondoltunk az ember szerepéről a bolygón.

Ezeréves meggyőződéseket kell átírni, ez nem könnyű.

A slow mozgalom egy gyűjtőfogalom, ami alá sok minden tartozhat. Ti milyen területeket vontatok be a vizsgálódásba az előkészítés során?

A lassú élet – slow life hívószó az alap. A slow life divatos fogalom, ezért magyarítottuk a címben, mert nem egy trendi mozgalmat szerettünk volna bemutatni. A lassúságot az élet minden terén értelmezi a projekt, globális és egyéni léptékben. Hogy lassítani tudjunk, ahhoz alapvető rendszereket kellene újraépíteni, mérlegelni, mi valóban fontos, mi nem, lemondani, korlátozni magunkat. Hogy termelünk, hol termelünk, hogy fogyasztunk, hogy éljük a mindennapokat, minek a rovására megy a mi kényelmes életünk?

Ha innen nézem, a lokális termelés, a hulladékmentes csomagolás, az élőhelyek megóvása, az odafigyelés, a közösség kerülnek előtérbe, mondjuk a divat és a távolról szállított, vegyszerezett „superfooddal” szemben.

Önkéntes egyszerűséget kell gyakorolnunk azért, hogy felismerjük valós szükségleteinket, ne csak a reklámok által keltett igényeink határozzák meg életünket.

Így állt össze egy széles témapaletta, amit a kiállítás felölel, a kortárs filozófiai áramlatoktól a gazdasági, környezetvédelmi problémákon át a hétköznapi cselekvésekig.

20200424_133844-134949.jpg

Üveges Krisztina művészettörténész (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Az összeválogatott anyagban sok kritikai művet, állásfoglalást is megismerhetünk. Mi a kurátori csapat „üzenete” ezzel a kiállítással?

Egyszerűen hangot és teret szerettünk volna adni ezeknek a problémáknak és a megoldásokat keresőknek, mert egy kortárs kultúraközvetítő intézménynek szerintünk ilyen kérdéseket is fel kell vállalnia, mert a kultúránkat alapjaiban érintő dolgokról van most szó. A projekt célja a problémafelvetés volt, és az, hogy biztasson mindenkit a tudásmegosztásra, a jó gyakorlatok bátrabb alkalmazására. Sokan vagyunk, akik otthon komposztálunk, szeletíven gyűjtjük a hulladékot stb. Sok civil szervezet fog össze ilyen embereket, sok művész és tudós tesz és emeli fel a szavát egy jobb világért. Ezt szerettük volna megmutatni a nagyközönségnek, hogy

senki sem magányos harcos, sokan vagyunk, akik elmozdulnak a rossz gyakorlatoktól.

E közösségből bárki bátorságot és erőt, tudás meríthet a folytatáshoz, ezeket a párbeszédeket szerettük volna támogatni. Ez egy lépcsőfok lehet ahhoz, hogy a tudatosan cselekvő mikroközösségek egy idő után komolyabb gazdasági potenciállal bírjanak, és kényszeríteni is tudják a változást a fenntartható termelés és fogyasztás felé. Szeretnénk megmutatni azt is, hogy a változás jó, nemcsak ijesztő, mert együtt dolgozhatunk rajta, és így lehetőséget kapunk egy olyan világrend kialakítására, ami nemcsak elvesz, hanem ad és megbecsüléssel fordul a bolygó élőközössége és forrásai felé.

A jelenlegi helyzet mellett néhány művész egy lehetséges jövő alternatíváit is felvillantja. Melyeket emelnéd ki ezek közül? 

Bizonyos forgatókönyvek szerint az ökológiai károk már nem állíthatók helyre, és az emberiségnek egy forróbb, járványokkal sújtott, vízhiányosabb környezetben kell majd tovább élnie.

A kiállításba ezért kerültek be olyan alkotások is, amelyek jövőképekkel foglalkoznak. Szabó Eszter Ágnes és Syporca Whandal képzőművészek egy olyan újságot alkottak, amelyben a régi kalózok – a lázadás jelképeinek ­étkezési szokásait elevenítik fel. A hónapokig a tengeren lévő kalózok számára a túlélést a vegyszerek nélkül tartósított ételek biztosították. Az alkotóknak sikerült eredeti források alapján újra elkészíteni a kalóz-kekszet például, de Eszter dolgozik olyan receptekkel is, amelyek számunkra ismeretlen szárazságtűrő növényekből készülnek. Ennek a hátterében egy olyan forgatókönyv áll, hogy például milyen növényeket érdemes termeszteni, ha a megváltozott klimatikus körülmények miatt újra kell gondolni a mezőgazdaságot, új ételeket kell kitalálni. Eszter nagyon sokat merít a régi, már majdnem elfeledett tudásból, akár a paraszti világ eljárásait vagy a régi háziasszonyok praktikáit vesszük elő, bizony a jövőre nézve sok feleleveníteni való van, egyebek között fenntarthatóság és takarékossági szempontok terén. A varrás régebben minden nő számára alapvető volt, ma alig tudunk egy gombot felvarrni, és eszünkbe sem jut a „fast fashion” ruhákat javítani, pedig jó lenne.

Whandal_keksz-134854.jpg

Syporca Whandal – Szabó Eszter Ágnes: Punk konyha – Kalóz konyha kiadás, fanzin, 2015–2019 (részlet a fanzinból). (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

A slow kapcsán sokszor feltűnik a lelassulás mint egyfajta életstratégia. Mit jelent ez pontosan a konkrét tevékenységek vagy hozzáállás terén?

Több olyan munkát is bevontunk a kiállításba, amelyek a modernizmus állandó haladáskényszerét kritizálják, történjen az politikai vagy gazdasági nyomásra. Most egyszerűen átrobogunk az életünkön, alig van helye a megállásnak és a szemlélődésnek, ez már szinte betegesnek is tűnik, ki az, aki nem akar haladni? Azonban az is látható, hogy ez komoly pszichés és fizikai problémákat okoz, gondoljunk az állandó stresszre vagy a megfelelési kényszerre.

Biológiai felépítésünk, mely hosszú évmilliók során nyerte el mai formáját, egyszerűen nem tudja felvenni a versenyt a harminc-negyven év alatt igencsak felpörgött társadalmi fejlődéssel.

Kell a pihenés, a nyugalom, az offline-ság. Ebben a kérdésben is igyekszünk támpontokat nyújtani olyan alkotásokkal, ahol a meditáció, az elmerülés, a nem-cselekvés a kulcs. Zilahi Anna költő hangzó műve tulajdonképpen egy meditáció, ami egy többezeréves gyakorlat segítségével próbálja orvosolni a modern ember szorongását. Segítségével saját bensőnkhöz fordulhatunk gyógyulásért, felfedezhetjük az elme, a lélek és a test új kapcsolatát.

Zilahi_nyito_KophelyiDaniel-134910.png

Zilahi Anna: A folyó jobban tudja (Ofélia él), 2019, versmeditáció (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / Kophelyi Dániel)

Mindannyian személyes kapcsolatot tartotok a művészekkel, így sokkal bensőségesebb a viszonyotok, mint azt a normál szervezés igényelné. Van olyan munka, amely különösen közel került hozzád?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy van egy mű, ami egy számomra teljesen új nézőpontot adott. Ez Süveges Rita festmény-installációja, ami a geológiai idővel, pontosabban a szénciklussal foglalkozik. Rita megfestett rengeteg apró, ősélőlényt, amelyekből évmilliók alatt a kőolaj keletkezett, és a gyárakat, amelyek ezt hasznosítják. Vele beszélgetve döbbentem rá, hogy képtelen vagyok elképzelni, felfogni azt az időtávot, ami alatt az olaj létrejött. Egyszerűen olyan lépték, amivel nem tudok mit kezdeni.

Ehhez viszonyítva kb. 150 év alatt elégetjük a Föld kőolajtartalékát, hatalmas szennyezést okozva.

Korábban ezen nem gondolkodtam, de ez az időszak szimbolikussá vált számomra, a pazarlás és a rövid távú gondolkodás jelképévé.

paleo_ludwig-134925.jpg

Süveges Rita: Paleobotanikus erőmű, 2020, festmény (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / Simon Zsuzsa)

Az egyén szintjén, a saját hétköznapi életedben indított-e el bármilyen változást a témával való alaposabb megismerkedés?

Igen, óriási élmény volt, hogy elkötelezett és hiteles emberekkel dolgoztam együtt ezen a projekten, megerősített abban, hogy fontos, amit saját háztartásom keretein belül teszek. Szeretnék hasonló projektekben is dolgozni, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet, hogy tiszteljük és védjük az ökoszisztémát, aminek nem királyai vagyunk, hanem egyenrangú tagjai.

Biztos vagyok benne, hogy a koronavírus után sokan másként fogják nézni a jövőt, de a valós változásokhoz még sok lépést kell megtennünk, bőven lesz tennivalónk.

A kiállítás kurátori csapatának tagjai: Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória, Üveges Krisztina

A Ludwig Múzeum Slow Life kiállításáról, itt tudhat meg többet.

Fejléckép: Syporca Whandal – Szabó Eszter Ágnes: Punk konyha – Kalóz konyha kiadás, fanzin, 2015–2019 (részlet a fanzinból) (forrás: Ludwig Múzeum)

Egy lassuló világra vágyunk mindannyian

Kapcsolódó

Egy lassuló világra vágyunk mindannyian

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. A kurátori csapat közel két éve dolgozott a tárlat koncepcióján, ám egyelőre csupán a virtuális térben láthatók a kiválasztott művek, a hozzájuk kapcsolódó háttéranyagok. A válogatást szokatlan módon a múzeum hatfős kurátori csapata jegyzi, a most útjára induló sorozatban mindegyikükkel beszélgetünk majd. Az első részben Popovics Viktóriát, ötletgazdát kérdeztük.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legnépszerűbb

Jazz/World

Hallgasd meg az összetartozás dalát – Csík Zenekar: Hazám, hazám

Elkészült a Nemzeti Összetartozás Dala, a Csík Zenekar dalát olyan művészek éneklik, mint Miklósa Erika, Szarka Tamás és Molnár Levente.
Vizuál

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Vizuál

Próbáld ki a tudásod a Nemzeti Múzeum Trianon 100 kvízeivel!

Bár a múzeum kapui még mindig zárva tartanak, a Nemzeti Múzeum a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival, határon innen és túlról. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából egy helyre gyűjtötték a témához kapcsolódó online tartamalmainkat, kvízeinket és játékos feladataikat.
Klasszikus

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Plusz

Mihelyt vége a veszélyhelyzetnek, nyithatnak a színházak, a mozik, a múzeumok

Ezt Gulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. A Parlament június 16-án szavaz a veszélyhelyzet megszűnéséről.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Kincsek Kolozsvárról

Lengyel Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa ezúttal egy tisztes polgári vállalkozót, Kolozsvár egykori társas életének fontos alakját idézi meg: az első könyvkiadót Erdélyben, aki honoráriumot fizetett a szerzőinek.
Vizuál Film

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Vizuál Film

Az egzotikus filmek magyar mestere - Korda Zoltán

Az angol filmipart meghatározó Korda fivérek egyike, a négy Oscar-díjra jelölt A dzsungel könyve alkotója. A bagdadi tolvaj című filmjükből a Disney Aladdin című rajzfilmje és A csillagok háborúja is merített. A filmrendező, producer 1895. június 3-án született.
Vizuál online

Próbáld ki a tudásod a Nemzeti Múzeum Trianon 100 kvízeivel!

Bár a múzeum kapui még mindig zárva tartanak, a Nemzeti Múzeum a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival, határon innen és túlról. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából egy helyre gyűjtötték a témához kapcsolódó online tartamalmainkat, kvízeinket és játékos feladataikat.
Vizuál magazin

Hatszor nősült az egyik leghíresebb agglegényt alakító színész

A még kardigánjaiban is hódító angolt Szexi Rexinek becézték a lapok. Hasonlóan ironikus, hogy legismertebb alakításai között több musical is van, pedig saját bevallása szerint alig pár hangot tud énekelni. Rex Harrison neve egybe forrt a My Fair Lady Higgins professzorával.