Indokolt a felfokozott érdeklődés, nemcsak azért, mert a hivatalosan elismert életmű több mint a fele, köztük nehezen kölcsönözhető alkotások is Budapestre érkeztek. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy Közép-Európa valaha volt legnagyobb Bosch-kiállítása a Menny és pokol között című tárlat, ez igaz, és a legjobb időpillanatban kerül megrendezésre, tesszük hozzá, hiszen nagyon is aktuális lett számunkra is a Bosch által feszegetett kérdéskör.
Most is korszakváltásban élünk és naponta meg kell birkóznunk a világ végét jövendölő jóslatok keltette szorongással.
A Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
A kiemelkedő németalföldi mester művészete messze túlmutat saját korán, komoly hatást gyakorolt a későbbi korszakok alkotóira, amit a tárlat is bemutat, de az alapkoncepció szerint Bosch művészetét saját korának kontextusában ábrázolja. Nem akármilyen időszakról van szó, hiszen a középkor alkonyának és az újkor hajnalának határmezsgyéjén, átmeneti korszakban élt. Az 1493-ban megjelent Nürnbergi Krónika metszeteinek hatása kimutatható alkotásaiban, tehát egész biztosan ismerte a szövegeit is, amiből kiderül, hogy akkoriban
úgy vélték, a világ hatodik, utolsó előtti időszakát élik, ami után az Antikrisztus korszaka jön, majd pedig a végítélet.
Bosch műveinek világképében a jó és a rossz küzdelme zajlik, az angyalok és ördögök létezése evidens, és a túlvilág ugyanolyan közeli realitás, mint az evilág. A hét szekcióra bomló kiállítás első része örök emberi témákat feszeget: ki vagy, miért élsz ezen a földön és a hol leszel a túlvilágon. Megidézik Bosch szülővárosa, Hertogenbosch katedrálisának egyik kápolnáját, amelynek Mária oltárán valószínűleg a mester is dolgozott. A második szekció a hét főbűnnel foglalkozik, központi műve a párizsi Louvre-ból érkezett Bolondok hajója című festmény, amely esszenciálisan láttatja, mit gondolt Bosch a saját társadalmáról, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket. A bizonytalan hajó utasai az érzéki kihívások és a középkorban halálos bűnöknek vélt tevékenységek közepette utaznak egy kormányos nélküli eszközön, minden valószínűség szerint a pokol, az enyészet felé.
A Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
Bosch korában a túlvilág, a lélek sorsának elrendezése halálunk után, a mindennapi emberek egyik legfontosabb kérdésköre volt,
a túlvilág és a végítélet hátborzongató látomásaival kapcsolatos történetek pedig népszerű olvasmányoknak számítottak. A kiállítás ezért Bosch életművének túlvilággal foglalkozó munkáit a mester művészi forrásainak – irodalmi és teológiai művek, a franko-flamand és utrechti miniatúraművészet, grafikai lapok, iparművészeti tárgyak – kontextusában mutatja be.
„Az idők végezete” alcímet viselő harmadik szekcióban látható a londoni National Gallery egyik oltártöredéke, a lelket az égbeemelő angyalokkal és a velencei Accademia táblaképe a Túlvilági látomások sorozatból, amelyen sokan a halálból visszatérők fényalagútról szóló beszámolóit vélik felfedezni.
A Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
Nincs igazi Bosch-kiállítás az Utolsó ítélet triptichon, a hatalmas méretű pokolábrázolás nélkül, s ez a Brugge-i Groeninge múzeumból kölcsönözött, fantasztikus oltár került a tárlat középpontjába, mert kiválóan mutatja nemcsak a mester ikonográfiai újításait, hanem a pesszimizmusát is, változatos formákban ábrázolja a pokolbéli szenvedéseket. Innen, a túlvilági látomásokból továbblépve kivilágosodik a tér a kiállításban, világosabb szférákba érkezünk. „A szentek élete” szekcióban láthatjuk, hogy Bosch kora milyen megnyugtató megoldásokkal szolgált a középkori hívő számára. A szentek, különösen az aszkéták hétköznapjai – akik a világi életet hátrahagyták, és elmerültek a spiritualitásban – kifejezetten erőteljes és vigasztaló példát mutattak a korabelieknek. Bosch szentábrázolásai ma azonban inkább elbizonytalanítanak bennünket. Templomi megrendeléseket teljesített, alkalmazkodott a tradícióhoz, hiszen egyértelműen felismerhetőnek kellett lenniük az ábrázolt szenteknek, ám
közelebb lépve a képekhez a háttérben nyugtalanító elemeket fedezhetünk fel.
Ahogy mindig, az ördög most is a részletekben rejlik: romos erődítményből sárkány tűnik elő, egy fürdőzőt vadkanok zavarnak ki a folyóból és egy élettelen hal lóg Szent Kristóf botjáról. Bosch a szentek ábrázolásakor, a templomi képek festésekor is arra figyelmeztet minket, hogy a gonosz mindenhol jelen van, éberséggel kell éljük a mindennapjainkat. Mintha mindig azt vizsgálná – és minket is arra szólít fel –, vegyük észre, miként került a gonosz a világba, hogyan él közöttünk és hogyan befolyásolja az emberi döntéseket.
A Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
Az utolsó előtt rész Krisztus földi megtestesülésének misztériuma és a passió köré rendeződik. A korabeli keresztény hívő számára Jézus élete az elérhetetlent jelentette. Egymás mellett tekinthetjük meg a mester stiláris szempontból összetartozó, két korai, a miniatúraművészet hatását hordozó művét, a Királyok imádását a New York-i Metropolitan Museum gyűjteményéből és az Ecce homót a frankfurti Städel Múzeumból.
Bosch egyik legtöbbet kutatott és legtalányosabb alkotását, A földi gyönyörök kertje triptichont sajnos nem sikerült kiállítani, mert a madridi Prado gyakorlatilag senkinek nem adja kölcsön. De szerencsére a Szépművészeti Múzeum rendelkezik a mű legjobbnak tartott másolatával, így ezzel és egy szőttessel megidézik azt az alkotást, amellyel kapcsolatban az évszázadok során számtalan kérdést feltettek már a művészettörténészek, de igazán végleges interpretáció a mai napig nem született, ami egyrészt mutatja a műalkotás sokrétűségét, másrészt feltételezhető, hogy Bosch sem törekedett egyértelműségre. A záró szekcióban pedig Bosch művészetének széles körű, máig tartó hatását tárják a közönség elé, amely minden bizonnyal július közepéig hosszú tömött sorokban érdeklődik majd.
A Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
Bosch titka abban rejlik, hogy az emberiség félelmeinek és vágyainak képi megformálásán dolgozott egész életében. Nyitott és modern szemléletét erős fantázia kísérte, de ez nem akadályozta, sőt inkább segítette, hogy világképét a változásokhoz igazítsa, hiszen 42 éves volt, amikor Kolumbusz megérkezett Amerikába, és a világ nagyon gyorsan szembesült új fajok, egzotikus élőlények létezésével. Bosch befelé utazott és nem kifelé, mégis sokat tudott a világról, noha soha nem hagyta szülővárosának szűk környezetét. Mindez nem szabott határt sem képzeletének, sem a nemzetközi művészeti színtérre gyakorolt befolyásának.
Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa
Szépművészeti Múzeum, 2022. április 9.–július 17.
A kiállítás kurátora Tóth Bernadett, társkurátorai Csető Georgina és Köves Anna, a Szépművészeti Múzeum művészettörténészei.
Fejléckép: A Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítás részlete (forrás: Szépművészeti Múzeum)
hírlevél
