Vizuál

Az oroszlánok, a bohóctréfák és a színészek sem úszták meg a szocialista átalakítást

Vörös csillagok - A Rákosi-korszak szórakoztatóipara és szocialista revűk kiállítás
2019.04.04. 09:20
Ajánlom
Államosítás, cenzúra, megfigyelés és a mindenhol jelen lévő ideológia - ilyen volt a Rákosi-korszak szórakoztatóipara, ahol még a panoptikum és a cirkusz lovai sem voltak biztonságban.

A szellemvasutat pedig mától kezdve a szocialista szellem vasútjának nevezzük el. Ezeket a halálfejeket, csontvázakat, régi kacatokat kidobjuk, helyette vezéreink képét akasztjuk fel, első sorban Bástya elvtársét!

- adta ki az ukázt Pelikán elvtárs A tanúban. Végül nem jött be a kísérlete, és ismételten börtönbe találta magát, de az epizód tökéletesen példázza azt a folyamatot, ahogy a szocializmus idején a párt a szórakoztatóiparhoz viszonyult: nincs egyszerű nevetgélés, szórakozás vagy kikapcsolódás, minden mögé ideológiát kell állítani!

Ezt mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár Vörös csillagok című kamarakiállítása. A Színháztörténeti Tár - Zeneműtár vörös lepelbe öltözött, a polcok fölé szocialista hívószavak és a kor jellegzetes plakátjai kerültek. A tér a kiállításhoz hasonlóan elég kicsi, viszont a szervezőknek sikerült a díszlettel nemcsak elnyújtaniuk az élményt, de remek hangulatot is teremteniük. A múltba révedés mellett persze a tájékoztatás volt az elsődleges cél - ezt főkép 10-15 poszter hivatott ellátni. Mennyivel jobb azonban ezeket egy Éljen pártunk és bölcs vezérünk!-molinó alatt böngészni , mint mondjuk az előtérben vagy egy lépcsőfordulóban.

IMG_20190327_155521-151619.jpg

A kiállítás bejárata (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A félelem és lóden országában - ahogy az egyik poszter fogalmaz  - teljesen átalakították a szórakoztatóipart. Az olyan szavakat, mint a nemzeti, vagy a demokrácia üres frázisokká silányították, állandó volt a harc a fiktív ellenséggel, teljes volt a politikai kontroll, a propaganda unalomig ismételt frázisai pedig a legváratlanabb helyeken bukkantak fel. A szórakoztatás legegyszerűbb formáit is az ideológiai szolgálatába állították: bezárták a panoptikumot vagy a Csodák házat, az Angol Parkot pedig a Gorkij Park mintájára olyanok próbálták áttervezni, akik soha nem látták azt. A Cirkusz sem menekülhetett az eszmék elől: az artista egyesületeket felszámolták, az artistákat pedig szakszervezetekbe tömörítették; nem engedték őket külföldre utazni, számaiknak pedig kötelező volt a kor ideológiájának megfelelő üzenetet közvetíteni.

Vigyázni kell, hogy a bohóctréfa ne öncélú legyen nevettetés szempontjából, hanem valami eszmei tartalma legyen!

- olvasható például egy bohóc felszólalása egy 1952-i bohócankéton. Felette egy nagykállói cirkuszos levele áll, amelyben államosított állataiért (6 ló, 4 öszvér, 1 szamár, 5 nagy oroszlán és 5 kis oroszlán) könyörög, mert nélkülük nincs miből megélnie.

IMG_20190327_160430-152046.jpg

A kor egyik jellegzetes előadásának plakátja (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A szórakoztatóipar államosításával az intézményekkel először fordult elő, hogy nem a piacról kellett megélniük - a párt egyedüli elvárása velük szemben a propaganda hatásos terjesztése volt. A kikapcsolódás azon formáit viszont, melyek nem illettek bele a szocialista erkölcsbe és szellembe, egyszerűen száműzték: így járt az éjszakai szórakozóhelyek nagy része, de ez a sors vált a paródiára, az erotikát tartalmazó előadásokra vagy a jazz-re is. A szórakozóhelyek "ellenséges fészkek" lettek, ezért megkezdődött ellenük a lejáratókampány.

Hazugság, céltudatos reakció, ködösítés, népbutítás és ízlésrombolás. Szellemi fasizmus.

- írta például Fejér István 1949-ben az olyan könnyű műfajokról, mint az operett, a vígjáték vagy a bohózat.

Azokat az előadóművészeket, akik nem illettek bele a párt elképzelésébe, vurstlikba és varietékbe száműzték. Az éjszakai bárokban fellépő színésznőkre az ÁVH vetette ki a hálóját: sok külföldivel találkoztak, így megpróbálták beszervezni őket. Voltak azonban, akik ellenálltak: így tett Kardos Maga is, akit emiatt száműztek a színpadról, és családját és megbüntették. Hlatky Edit a lázadás más módját választotta: az amerikai nagykövetség egyik sofőrje a csomagtartójában csempészte ki őt. 

Csókolom a seggeteket, Hlatky Edit

- küldött levelezőlapot a Varieté társulatának, amikor már Rómában járt.

26285009_0027778a7794a863107d9fd9f5d830e2_xl-152220.jpg

Részlet a kiállításból (Fotó/Forrás: Országos Széchenyi Könyvtár)

 

Egy-egy poszter foglalkozik a szocializmus olyan jellegzetes intézményeivel, mint a brancs, vagy a FŐNI (Fővárosi Népszórakoztató Intézmények). Helyszűke miatt csak alapinformációkat, illetve egy-két érdekességet tudhatunk meg róluk - például hogy utóbbi vezetőjét egy évad után félreállították, helyére pedig a margitszigeti Nagyszálló takarítóját ültették.

A tájékoztató anyagok alján művészek sorakoznak, és hogy mikor hagyták el az országot.

Legtöbbjükről azonban szinte semmit nem tudunk meg. Olvashatjuk, mennyit veszített az ország a művészek disszidálásával, a szórakoztatóipar államosításával, de a mára elfeledett nevek, a politika miatt megtört karrierek nem élednek fel - egyszerűen nincs hozzá elég hely vagy információ.

A Vörös csillagok kiállítás ugyanis inkább csak a kedvet hozza meg a témához - egyfajta reklámnak számít Dr. Molnár Dániel azonos című könyvéhez. A kötet vélhetően már elegendő, hogy kiszolgálja azt a kíváncsiságunkat a kor iránt, amit a kiállításnak sikerül felkeltenie. A hangulatos díszletek mellett ugyanis egészen ötletes megoldásokat is láthatunk: néhány fénykép és dokumentum csak egy vörös függönyt elhúzva látható, melyen a "Merj mögé nézni!" - felirat olvasható; egyes információért pedig szó szerint le kell hajolnunk, a kis táblácskák ugyanis a földre szórva hevernek. Jópofa a Besúgók fiókocska is, melyet vörös posztódarabbal jelöltek a szervezők. Mindezek az apróságok azonban eltörpülnek amellett, mennyire időszerű is ma egy ilyen kiállítás. 

Vörös csillagok kiállítás

Országos Széchényi Könyvtár, 1014 Budapest, Budavári Palota F épület, VI. emelet, Színháztörténeti Tár – Zeneműtár katalógustere.
Látogatható 2019. március 19-től 2019. július 20-ig, keddtől péntekig 9.00 és 17.00, szombaton 9.00 és 14.00 óra között.

Olvasójeggyel nem rendelkező látogatók az időszaki kamarakiállításokat egységesen 400 Ft-os jegy ellenében látogathatják.

 

New Orleans-i kupinegyedből a budapesti klubokig

Kapcsolódó

New Orleans-i kupinegyedből a budapesti klubokig

Az amerikai fekete rabszolgák zenéje csak lassan tört utat magának a vasfüggöny mögé - kellettek hozzá a zseniális improvizatív képességekkel rendelkező cigány muzsikusok, és egy felülről érkező ideológiai iránymutatás is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fortepan

Minden múlt a múltam: FORTEPAN

A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása.
Vizuál kult50

A gerillaszobrász és szomjas trollok költője a Kult50-ben

Kolodko Mihály a gerillaszobrairól ismert, Varró Dániel pedig A szomjas troll című kötetéért került be a Kult50-be. A két alkotó videónkban a játékról és a meséről beszélgetett, és sok közöset találtak egymásban.
Vizuál fényképTár

Szabotázs a Felszabadulási emlékmű koszorúzásán? – FényképTár

Az itt bemutatott felvételek a Rákosi- és Kádár-korszakra jellemző, kevés meglepetést tartogató protokoll riportfotóknak tűnnek. Az alábbi történet elolvasása után azonban a megörökített esemény izgalmasabb színezetet ölt.
Vizuál tűzfal

Ideiglenesnek szánták a budai tűzfalfestményt, mégis marad a kócsag

A Zsuffa Zsanna Lídia által tervezett tűzfalfestményt leszedték volna egy év elteltével, de a közönségszavazás alapján mégis marad a falon.
Vizuál ajánló

A legelső magyar absztrakt festmény is megcsodálható az újragondolt Czóbel kiállításon

Tovább folytatódik Czóbel Béla életművének bemutatása Szentendrén, a Templomdombon, a művész egykori lakóhelyén kialakított múzeumban. Az Újragondolt Czóbel 4.0. kiállítás egyik szenzációja a legkorábbi magyar absztrakt festmény.