Vizuál

Az udvarhölgy és Casanova különös esete Japánban

2016.02.22. 08:53
Ajánlom
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Gendzsi herceg nyomában - Japán képen és írásban című kiállítása egy több mint ezeréves, Európában leginkább Casanovához hasonlítható férfieszmény segítségével kalauzol el minket a különös japán művészetben. Na de ki volt ez a herceg? És hogyhogy egy udvarhölgynek köszönhető az egész japán kultúrát meghatározó történet? Dénes Mirjam kurátort kérdeztük.
Heian-kori udvarhölgyet ábrázoló kerámiadobozka

Heian-kori udvarhölgyet ábrázoló kerámiadobozka (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum)

- A kiállítás alapját képező regény, a 11. században született Gendzsi Monogatari (magyarul: Gendzsi regénye, vagy Gendzsi szerelmei) alapmű Japánban, nálunk azonban nem nagyon hallani róla az irodalomórán.

- Ez az opusz a világirodalom első nagy terjedelmű és egyik legjelentősebb regénye, amit a Heian-kori császári udvar egyik udvarhölgye, Muraszaki írt. Ha a fontosságát nézzük, a nyugati kultúrkörben talán csak az ógörög mitológia hasonlítható hozzá, vagy a Biblia. A herceg életéről, szerelmeiről szól úgy, hogy közben korhű képet kapunk az udvarról és a mindennapokról. Egy nagyon vizuális szöveg, amit a megszületése után nem sokkal el is kezdtek ábrázolni a japán művészet legalapvetőbb tárgyain, tekercsképeken, festett albumokon, használati tárgyakon, fametszeteken. A kiállításon ezeken keresztül betekintést nyújtunk a japán művészettörténetet egy fontos kérdésébe, a Gendzsi-ábrázolásokéba. Bár Gendzsi herceg alakja kitalált, élt egy, a források szerint hozzá hasonlítható férfi: Fudzsivara no Micsigana régens nagyon művelt, kifinomult férfi volt, és Muraszaki naplójából sejthető az irodalomtörténészek szerint az is, hogy szeretők voltak.

Dénes Mirjam

Dénes Mirjam (Fotó/Forrás: Tamás Ágota)

- Nem különös, hogy egy kulturálisan ekkora hatással bíró mű voltaképp egy buja férfiú szexuális kalandjairól szól, ráadásul egy nő írta?

- A regény virágnyelven íródott, így a kevésbé elegáns jeleneteknél leereszkedik a balladai homály. Viszont az egész japán művészetben markánsan jelen van a szexualitás, ebben is különböznek a monogám keresztény kultúrkörtől. A Heian-kori Japánban abszolút normálisnak számított, hogy egy férfinak több felesége és szeretője volt; fontos volt, hogy fiúörökös szülessen akár több nőtől is. Az a nő emelkedett fel fő feleséggé, aki fiút szült, és ha több ilyen volt, poligámia keretében egyenrangú feleségekként vették körbe a férfit. Ezzel szemben a nőket sokkal jobban korlátozták, szinte ki sem léphettek otthonról, írniuk is csak a férfiakétól eltérő, kurzív, szótagoló (japánul: kana) írással illett. Ha ugyanis kínai írásjegyekkel írtak, az olyan okoskodásnak tűnt, amit a férfiak nem néztek jó szemmel. Ugyanakkor sajátos kettősség volt jellemző; a művelt Muraszakinak azért is lehetett sikere, mert a filozófiai-történetírói műveket kínai karakterekkel lejegyző férfiakkal ellentétben a szórakoztató jellegű irodalmat a főleg kurzív írást használó nők szolgáltatták. A császári udvarban óriási kereslet volt erre, és nemcsak a hölgyek körében: Muraszaki naplójában az is olvasható, hogy az egyik magas rangú nemes ellopta az egyik kéziratot a szobájából, mert nem bírta kivárni, hogy azt közreadják. A szótagoló írásrendszer egyébként beépült a modern japán nyelvbe, tehát a regényt nemcsak szórakoztató irodalmi műként lehet értékelni, hanem olyan szövegként is, ami gyakorlatilag a japán irodalmi nyelv egyik alapja. Korai és nagyon fontos nyelvemlék.

A budapesti Gendzsi monogatari album 1. lapja. Feltételezhetően Szumijosi Gukei alkotása (1670-1674 körül)

A budapesti Gendzsi monogatari album 1. lapja. Feltételezhetően Szumijosi Gukei alkotása (1670-1674 körül) (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum)

- Mit lehet tudni Muraszaki személyéről?

- Már özvegyasszonyként került az udvarhoz. A császárné nagyon szerette a kínai verseket, amiknek abban az időben nagyon nagy divatja volt. Mivel nem tudta őket olvasni, kínaiul tudó udvarhölgyet keresett, Muraszaki pedig ismerte a nyelvet, annak ellenére, hogy hölgyeknek ez egyáltalán nem illett. A naplójában olvasható, hogy gyerekkorában az öccsét hivatalnoknak taníttatta az apja, magántanárok jártak hozzá. Kislányként hallgatózott az órákon, így tanult meg kínaiul. A Gendzsiben majdnem 800 ilyen vers olvasható, a tárlaton ebből ötvennégyet idézünk.

A Ranrjo-o nevű bugaku figura 1900 körülről

A Ranrjo-o nevű bugaku figura 1900 körülről (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum)

- Ahogy végigjártam a tárlatot, az jutott az eszembe, hogy ezeket a régi tárgyakat, dobozkákat, fésűket még ma is örömmel használnám. Mi lehet a titkuk, ami időtállóvá teszi őket?

- A japán művészet alapvetően dekoratív és funkcionális egyben; náluk nem különült el úgy az iparművészet és a képzőművészet, mint Európában. Arra törekedtek, hogy minden, ami körülveszi őket, szép legyen. A japán művészet nem oszlik stíluskorszakokra, a reneszánsz, a barokk, vagy a klasszicizmus fogalma csak a nyugati művészet fogalmi rendszerében érvényes. Ezért a nyugati művészettörténetben hangsúlyos antik szépségeszmény, vagy az egészpontos perspektíva alkalmazása nem „hiányosság”, hanem norma, hiszen ami eleve nincs, annak a hiányát nem érzékeljük. A japánok tradicionális művészetére a síkszerűség, kontúrosság, absztrakció jellemző; ezek a jellegzetességek nyugaton a szecesszióban bontakoznak ki a századfordulón. Ami nekünk a modern művészet újdonságait jelenti, az a japánoknak teljesen normális és tradicionális. Talán ezért van az, hogy ami a mi szemünkben divatos és dekoratív, a japán művészetben egyszerű kifejezési formaként a kezdetektől jelen van.

Bugaku jelenettel díszített inro (19. század eleje)

Bugaku jelenettel díszített inro (19. század eleje) (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum)

- A földrajzi távolságon kívül mi lehet ennek az oka?

- A belőle következő kulturális és filozófiai távolság. A távol-keleti népek teljesen más vallási és világnézeti rendszerben gondolkodnak, az emberközpontúság helyett inkább a közösség határozza meg a kultúrájukat. Továbbá nagyon ragaszkodnak a saját tradícióikhoz: évszázadokon keresztül nem az volt a fontos, hogy fejlődjön a művészet, hanem hogy ugyanolyan maradjon, ahogyan az ősök alkottak – az individuum háttérbe szorítása figyelhető meg itt is. Ezért a japán művészetben nem tudunk a nyugatihoz hasonló, egymást 2-300 évenként felülíró stíluskorszakokat megnevezni. A jamato-e festészet – az a festészeti stílus, ami a tradicionális Gendzsi-ábrázolásokra a leginkább jellemző – megszületett a 12. században, és tartott egészen a 19. századig, gyakorlatilag a nyugati, modern művészet Japánban való megjelenéséig – onnantól viszont a művészek elkezdtek nyugat felé is orientálódni.

I. Utagava Kuniszada Ima Gendzsi nisiki-e avasze 54 darabbol all

I. Utagava Kuniszada Ima Gendzsi nisiki-e avasze 54 darabbol all (Fotó/Forrás: Foto / Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum)

- A Gendzsi herceg nyomában című kiállításhoz egyenesen Japánból érkeztek a műtárgyak?

- Nem, csupán egy Japánból kölcsönzött tárgy látható a kiállításban, az viszont pazar: egy 19. század első feléből származó, 108 lapból álló karuta-készlet ez, egy Gendzsi-kártyapakli. A tárgyak többsége azonban a múzeumé. Nagy szerencse, hogy az elmúlt közel 100 évben rengeteg Gendzsi-témájú mű került a múzeum saját gyűjteményébe. Ez magyar utazók és műgyűjtők kollekcióiból épült fel, akik az 1870-es évektől jártak Japánban és Ázsiában, az Osztrák-Magyar Monarchia által szervezett expedíciókon, diplomáciai utakon vagy egyéni érdeklődésük következtében. Hopp Ferenc, a múzeum alapítója szintén nagy világjáró volt, kedvtelésből utazott; eredetileg optikusként dolgozott. Látva, hogy az utazók számos, Gendzsi herceghez kapcsolódó tárgyat hoztak haza, azt is könnyebben megérthetjük, hogy a történet milyen markánsan van jelen a japánok mindennapi kultúrájában, általános műveltségében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Klasszikus

Szavazzon, kié legyen az Óbudai Danubia Zenekar Arany Karantén Díja!

Az Óbudai Danubia Zenekar vezetése ezzel a díjjal szeretné meghálálni a zenekar muzsikusainak kitartó munkáját, kreativitását a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzetben.
Jazz/World

Hogyan szól a tambura? – Eredics Áron (Söndörgő)

A Söndörgő együttes idén ünnepli 25. születésnapját. Eredics Áron prímtamburán, tambura szamicán és darbukán játszik, valamint énekel a zenekarban. A Fidelio Hangszertár sorozatában most ő mutatja be a hangszereit.
Színház

Elmaradnak a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri előadásai

Az idei évre meghirdetett előadásokat jövőre rendezik meg a Dóm téren. Azoktól a nézőktől, akik megtehetik, azt kérik, ne váltsák vissza belépőjüket, ezzel támogatva a fesztivált.
Színház

Sikerdarabokat tesz online elérhetővé a Játékszín

Június 3-tól szerdánként találkozhat a közönség a színház újranyitása óta műsorra tűzött, ám színpadon már nem látható produkciókkal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt a művész, aki épületeket csomagolt be és emberek ezreinek segített vízen járni

84 évesen, május 31-én New York-i otthonában elhunyt Christo. A tájépítész és térművész, valamint felesége és alkotótársa, Jeanne-Claude nevéhez olyan műalkotások fűződtek, mint 1985-ben a párizsi Pont Neuf és 1995-ben a berlini Reichtstag becsomagolása vagy egy olasz tavon úszósétány építése.
Vizuál portré

Hollywood legkeményebb pisztolyhőse ma is aktív - Clint Eastwood 90 éves

Karrierjét kis híján megakadályozta a saját ádámcsutkája, a hatvanas éveiben járva pedig kiderült, hogy rendezői tehetsége vetekszik a színészivel. Május 31-én lesz kilencvenéves Clint Eastwood.     
Vizuál interjú

A hazai vásárlókra épít a közeljövőben a Faur Zsófi Galéria

„Meg fog változni a piac, a lokális vásárlókra kell felkészülni” – mondja Faur Zsófi, a Faur Zsófi Galéria tulajdonosa és vezetője, aki nagyon szeretné, ha az lenne ennek az elmúlt két hónapnak a tapasztalata, hogy igenis fontosak a lokális közösségek, a család, a barátok. Ők is ezt erősítik a Bartók Béla úton, azaz a Bartók Béla Boulevard-on, ahol a Kulturális Tizenegy Egyesület elnökeként online fesztivál szervezését vezeti.
Vizuál magazin

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál galéria

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.