Vizuál

Az udvarhölgy és Casanova különös esete Japánban

2016.02.22. 08:53
Ajánlom
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Gendzsi herceg nyomában - Japán képen és írásban című kiállítása egy több mint ezeréves, Európában leginkább Casanovához hasonlítható férfieszmény segítségével kalauzol el minket a különös japán művészetben. Na de ki volt ez a herceg? És hogyhogy egy udvarhölgynek köszönhető az egész japán kultúrát meghatározó történet? Dénes Mirjam kurátort kérdeztük.
Heian-kori udvarhölgyet ábrázoló kerámiadobozka

Heian-kori udvarhölgyet ábrázoló kerámiadobozka (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum)

- A kiállítás alapját képező regény, a 11. században született Gendzsi Monogatari (magyarul: Gendzsi regénye, vagy Gendzsi szerelmei) alapmű Japánban, nálunk azonban nem nagyon hallani róla az irodalomórán.

- Ez az opusz a világirodalom első nagy terjedelmű és egyik legjelentősebb regénye, amit a Heian-kori császári udvar egyik udvarhölgye, Muraszaki írt. Ha a fontosságát nézzük, a nyugati kultúrkörben talán csak az ógörög mitológia hasonlítható hozzá, vagy a Biblia. A herceg életéről, szerelmeiről szól úgy, hogy közben korhű képet kapunk az udvarról és a mindennapokról. Egy nagyon vizuális szöveg, amit a megszületése után nem sokkal el is kezdtek ábrázolni a japán művészet legalapvetőbb tárgyain, tekercsképeken, festett albumokon, használati tárgyakon, fametszeteken. A kiállításon ezeken keresztül betekintést nyújtunk a japán művészettörténetet egy fontos kérdésébe, a Gendzsi-ábrázolásokéba. Bár Gendzsi herceg alakja kitalált, élt egy, a források szerint hozzá hasonlítható férfi: Fudzsivara no Micsigana régens nagyon művelt, kifinomult férfi volt, és Muraszaki naplójából sejthető az irodalomtörténészek szerint az is, hogy szeretők voltak.

Dénes Mirjam

Dénes Mirjam (Fotó/Forrás: Tamás Ágota)

- Nem különös, hogy egy kulturálisan ekkora hatással bíró mű voltaképp egy buja férfiú szexuális kalandjairól szól, ráadásul egy nő írta?

- A regény virágnyelven íródott, így a kevésbé elegáns jeleneteknél leereszkedik a balladai homály. Viszont az egész japán művészetben markánsan jelen van a szexualitás, ebben is különböznek a monogám keresztény kultúrkörtől. A Heian-kori Japánban abszolút normálisnak számított, hogy egy férfinak több felesége és szeretője volt; fontos volt, hogy fiúörökös szülessen akár több nőtől is. Az a nő emelkedett fel fő feleséggé, aki fiút szült, és ha több ilyen volt, poligámia keretében egyenrangú feleségekként vették körbe a férfit. Ezzel szemben a nőket sokkal jobban korlátozták, szinte ki sem léphettek otthonról, írniuk is csak a férfiakétól eltérő, kurzív, szótagoló (japánul: kana) írással illett. Ha ugyanis kínai írásjegyekkel írtak, az olyan okoskodásnak tűnt, amit a férfiak nem néztek jó szemmel. Ugyanakkor sajátos kettősség volt jellemző; a művelt Muraszakinak azért is lehetett sikere, mert a filozófiai-történetírói műveket kínai karakterekkel lejegyző férfiakkal ellentétben a szórakoztató jellegű irodalmat a főleg kurzív írást használó nők szolgáltatták. A császári udvarban óriási kereslet volt erre, és nemcsak a hölgyek körében: Muraszaki naplójában az is olvasható, hogy az egyik magas rangú nemes ellopta az egyik kéziratot a szobájából, mert nem bírta kivárni, hogy azt közreadják. A szótagoló írásrendszer egyébként beépült a modern japán nyelvbe, tehát a regényt nemcsak szórakoztató irodalmi műként lehet értékelni, hanem olyan szövegként is, ami gyakorlatilag a japán irodalmi nyelv egyik alapja. Korai és nagyon fontos nyelvemlék.

A budapesti Gendzsi monogatari album 1. lapja. Feltételezhetően Szumijosi Gukei alkotása (1670-1674 körül)

A budapesti Gendzsi monogatari album 1. lapja. Feltételezhetően Szumijosi Gukei alkotása (1670-1674 körül) (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum)

- Mit lehet tudni Muraszaki személyéről?

- Már özvegyasszonyként került az udvarhoz. A császárné nagyon szerette a kínai verseket, amiknek abban az időben nagyon nagy divatja volt. Mivel nem tudta őket olvasni, kínaiul tudó udvarhölgyet keresett, Muraszaki pedig ismerte a nyelvet, annak ellenére, hogy hölgyeknek ez egyáltalán nem illett. A naplójában olvasható, hogy gyerekkorában az öccsét hivatalnoknak taníttatta az apja, magántanárok jártak hozzá. Kislányként hallgatózott az órákon, így tanult meg kínaiul. A Gendzsiben majdnem 800 ilyen vers olvasható, a tárlaton ebből ötvennégyet idézünk.

A Ranrjo-o nevű bugaku figura 1900 körülről

A Ranrjo-o nevű bugaku figura 1900 körülről (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum)

- Ahogy végigjártam a tárlatot, az jutott az eszembe, hogy ezeket a régi tárgyakat, dobozkákat, fésűket még ma is örömmel használnám. Mi lehet a titkuk, ami időtállóvá teszi őket?

- A japán művészet alapvetően dekoratív és funkcionális egyben; náluk nem különült el úgy az iparművészet és a képzőművészet, mint Európában. Arra törekedtek, hogy minden, ami körülveszi őket, szép legyen. A japán művészet nem oszlik stíluskorszakokra, a reneszánsz, a barokk, vagy a klasszicizmus fogalma csak a nyugati művészet fogalmi rendszerében érvényes. Ezért a nyugati művészettörténetben hangsúlyos antik szépségeszmény, vagy az egészpontos perspektíva alkalmazása nem „hiányosság”, hanem norma, hiszen ami eleve nincs, annak a hiányát nem érzékeljük. A japánok tradicionális művészetére a síkszerűség, kontúrosság, absztrakció jellemző; ezek a jellegzetességek nyugaton a szecesszióban bontakoznak ki a századfordulón. Ami nekünk a modern művészet újdonságait jelenti, az a japánoknak teljesen normális és tradicionális. Talán ezért van az, hogy ami a mi szemünkben divatos és dekoratív, a japán művészetben egyszerű kifejezési formaként a kezdetektől jelen van.

Bugaku jelenettel díszített inro (19. század eleje)

Bugaku jelenettel díszített inro (19. század eleje) (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum)

- A földrajzi távolságon kívül mi lehet ennek az oka?

- A belőle következő kulturális és filozófiai távolság. A távol-keleti népek teljesen más vallási és világnézeti rendszerben gondolkodnak, az emberközpontúság helyett inkább a közösség határozza meg a kultúrájukat. Továbbá nagyon ragaszkodnak a saját tradícióikhoz: évszázadokon keresztül nem az volt a fontos, hogy fejlődjön a művészet, hanem hogy ugyanolyan maradjon, ahogyan az ősök alkottak – az individuum háttérbe szorítása figyelhető meg itt is. Ezért a japán művészetben nem tudunk a nyugatihoz hasonló, egymást 2-300 évenként felülíró stíluskorszakokat megnevezni. A jamato-e festészet – az a festészeti stílus, ami a tradicionális Gendzsi-ábrázolásokra a leginkább jellemző – megszületett a 12. században, és tartott egészen a 19. századig, gyakorlatilag a nyugati, modern művészet Japánban való megjelenéséig – onnantól viszont a művészek elkezdtek nyugat felé is orientálódni.

I. Utagava Kuniszada Ima Gendzsi nisiki-e avasze 54 darabbol all

I. Utagava Kuniszada Ima Gendzsi nisiki-e avasze 54 darabbol all (Fotó/Forrás: Foto / Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum)

- A Gendzsi herceg nyomában című kiállításhoz egyenesen Japánból érkeztek a műtárgyak?

- Nem, csupán egy Japánból kölcsönzött tárgy látható a kiállításban, az viszont pazar: egy 19. század első feléből származó, 108 lapból álló karuta-készlet ez, egy Gendzsi-kártyapakli. A tárgyak többsége azonban a múzeumé. Nagy szerencse, hogy az elmúlt közel 100 évben rengeteg Gendzsi-témájú mű került a múzeum saját gyűjteményébe. Ez magyar utazók és műgyűjtők kollekcióiból épült fel, akik az 1870-es évektől jártak Japánban és Ázsiában, az Osztrák-Magyar Monarchia által szervezett expedíciókon, diplomáciai utakon vagy egyéni érdeklődésük következtében. Hopp Ferenc, a múzeum alapítója szintén nagy világjáró volt, kedvtelésből utazott; eredetileg optikusként dolgozott. Látva, hogy az utazók számos, Gendzsi herceghez kapcsolódó tárgyat hoztak haza, azt is könnyebben megérthetjük, hogy a történet milyen markánsan van jelen a japánok mindennapi kultúrájában, általános műveltségében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Színház

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.
Vizuál galéria

Történeteket keresnek a talált képekhez – Fortepan

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállításon szereplő képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Mindegyikhez tartozik, tartozott történet, ezeknek azonban csak egy részét ismerjük.