Az újrakezdés filmjei

Az idő végességéről, új élethelyzetekről, mindennapi rohanásról, a női önmegvalósítás kérdéseiről, és mindenekelőtt a háború okozta sebekről válogattunk magával ragadó történeteket és filmtörténeti ritkaságokat a Filmio oldaláról.

Teketória

Maár Gyula, 1976

Nemrég került fel a Filmio kínálatába Maár Gyula 1976-ban bemutatott filmje, a Teketória Törőcsik Mari főszereplésével, Koltai Lajos fényképezésében. A történet szerint a főhős, Teréz, nehéz időszakot él meg: magány, félelmek, kínzó gondolatok nyomasztják. A negyvenes éveiben járó nő úgy érzi, hogy a válása után teljesen kiüresedett az élete, és nem találja a helyét a világban. Szerettei próbálják ugyan jobb belátásra bírni és támogató környezetet biztosítani neki, de Teréz egyre inkább elveszti önmagát. Öngúnnyal szemléli elnéző környezetét és lázadó kitöréseit.

Koltai Lajos operatőr képei izzó tükröt mutatnak, képkockáról képkockára szoríthatunk Teréznek, hogy elérje a célját az újrakezdés reményében. Maár Gyula filmje hisz a szeretetben, Tőröcsik Mari érzékeny és aprólékos játéka pedig ebben az alkotásban is csodásan megmutatkozik.

Egy nap

Szilágyi Zsófia, 2018

Szilágyi Zsófia első mozifilmje ma már alapfilm, először a cannes-i filmfesztiválon tűnt fel, ahol elnyerte a filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI-díját, majd díjat díjra halmozva számos elismerést kapott, akárcsak a főszereplő, Szamosi Zsófia alakítása. Szilágyi Zsófiával készített interjúnkban a rendező elmondta, hogy az ambivalens viszonyok, az elhagyatottság, az idő végessége és a csendben végzett, láthatatlan munka érdekelte különösen a film készítése során. 

Szereplőit ambivalens viszonyokba kényszeríti, de egy pillanatra sem ítélkezik felettük. A filmben egy háromgyerekes család életének átlagos (másfél) napjába kapunk szépítés nélküli bepillantást az anya, Anna szemszögéből. Minden otthoni feladat az ő nyakába zuhan, élete a tanításról, a gyerekekről, a férjéről, de főként a végtelen rohanásról szól. Töretlenül menedzseli a gyerekeket, a munkáját és az elintézendőket, miközben a háttérben talán épp szétesik a házassága. Gyorsan peregnek az események, a filmet nézve minket is magába ránt a körhinta effektus, ami Anna életét jellemzi. Vajon megtalálja-e a kapcsolót, amivel lelassíthatja egy kicsit az életét? 

Kilenc hónap

Mészáros Márta, 1976

Miután Mészáros Márta 1975-ben elnyerte a berlini filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, az Örökbefogadás című alkotásával, a nézők és a külföldi kritika is feminista rendezőként ünnepelte. Ezután rendezte meg a Kilenc hónapot, amelyben szintén markánsan kiáll a női önrendelkezés szabadsága mellett. A Monori Lili által megformált főszereplő, Juli, igazi autonóm személyiség, aki a társadalmi elvárásokkal szemben a saját útját járja. Hosszú ideig ellenáll Bodnár (Jan Nowicki), az ózdi gyár művezetője udvarlásának, akit még az sem tántorít el, hogy a nőnek már van egy fia. Folytatja a tanulmányait, annak ellenére, hogy a férfi feleslegesnek tartja, és nem szégyelli azt sem, hogy fia apjával továbbra is jó viszonyt ápol.

Mészáros Mártával legutóbb a 88. születésnapján találkoztunk, ahol a feminizmusról is kérdeztük. Elmondta, hogy ő inkább nőpártinak tartja magát, mert rájött arra, hogy sokkal jobb és érdekesebb neki nőkről filmet csinálni, mint férfiakról. „Ahhoz, hogy egy érdekes férfiról filmet csináljak, ahhoz bele kellett volna menni a politikába” – tette hozzá.

1945

Török Ferenc, 2017

Török Ferenc filmje, az 1945, szikárságával, a görög drámákra jellemző tagolásával, feszességével a totális újrakezdés filmje.

A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül - ám a faluban két ortodox zsidó megjelenése tapintható feszültséget kelt. Ahogy korábbi portrénkban írtuk, Török Ferenc életművében teljesen új hangvételt jelentett ez a film, amelynek forgatókönyvét Szántó T. Gáborral együttműködve, az író novellájából hosszú évek alatt gyúrta forgatókönyvvé. A mindössze két óra történetét elmesélő alkotás világpremiere a Berlinalén volt, a film a rendező elismerése mellett, a főszerepet alakító Rudolf Péternek is számos díjat hozott. Ragályi Elemér fekete-fehér képi világa mellett és Szemző Tibor minimalista, népi és zsidó elemekből felépített filmzenéje teszi kiemelkedő értékűvé az alkotást.

Ének a búzamezőkről

Szőts István, 1947

„Szántunk és vetünk. Mert az eke erősebb a földnél” - Szőts István korszakalkotó filmballadája, az Ének a búzamezőkről kezdőmondatai ezek. A Móra Ferenc regényéből 1947-ben készült remekmű megpecsételte Szőts István pályáját, a filmet betiltották, ő maga emigrációba kényszerült, és soha többé nem forgatott nagyjátékfilmet. Annak idején maga Rákosi Mátyás tiltotta be a filmet, narodnyiknak, vallásosnak bélyegezve, mert egy búzaszentelő körmenet látványával indult. A film valamennyi kópiáját lefoglalták, és hosszú évtizedekre páncélszekrénybe zárták. Filmtörténeti adalék, hogy az első ismert nyilvános vetítése 1968-ban volt a Budapesti Műszaki Egyetem filmklubjában, 1976-tól egy keskeny műsorsávban vetítette a Filmmúzeum, szélesebb nyilvánosság elé azonban csak a rendszerváltás után került.

A Görbe János, Szellay Alice, Bihari József, Bánhidi László főszereplésével készült stílusteremtő alkotás egyben a lelkiismeret drámája is. A bűntudat és a remény filmje, az örök újrakezdés megrendítő erejű látomása. A történet szerint az I. világháborús hadifogságból hazaszökött Ferenc szörnyű titkot rejteget: hadifogolytársa, Rókus halálát ő okozta, mert megtagadta tőle az utolsó falat kenyeret. Otthon, idővel közel kerül az özvegyhez, összeházasodnak, de a múlt árnyai fenyegetik boldogságukat. Az Ének a búzamezőkről a magyar modernizmus fontos előfutára.

Fejléckép: Törőcsik Mari a Teketória c. filmben Fotó: © NFI Filmarchívum