Az idő végességéről, új élethelyzetekről, mindennapi rohanásról, a női önmegvalósítás kérdéseiről, és mindenekelőtt a háború okozta sebekről válogattunk magával ragadó történeteket és filmtörténeti ritkaságokat a Filmio oldaláról.
Teketória
Maár Gyula, 1976
Nemrég került fel a Filmio kínálatába Maár Gyula 1976-ban bemutatott filmje, a Teketória Törőcsik Mari főszereplésével, Koltai Lajos fényképezésében. A történet szerint a főhős, Teréz, nehéz időszakot él meg: magány, félelmek, kínzó gondolatok nyomasztják. A negyvenes éveiben járó nő úgy érzi, hogy a válása után teljesen kiüresedett az élete, és nem találja a helyét a világban. Szerettei próbálják ugyan jobb belátásra bírni és támogató környezetet biztosítani neki, de Teréz egyre inkább elveszti önmagát. Öngúnnyal szemléli elnéző környezetét és lázadó kitöréseit.
Törőcsik Mari ebben a filmben hosszú szipkás, skarlátruhás, parókás hölgyet alakít, miközben egy üveg vodkával ironizál a látszat-stabilizáláson.
Koltai Lajos operatőr képei izzó tükröt mutatnak, képkockáról képkockára szoríthatunk Teréznek, hogy elérje a célját az újrakezdés reményében. Maár Gyula filmje hisz a szeretetben, Tőröcsik Mari érzékeny és aprólékos játéka pedig ebben az alkotásban is csodásan megmutatkozik.
Egy nap
Szilágyi Zsófia, 2018
Szilágyi Zsófia első mozifilmje ma már alapfilm, először a cannes-i filmfesztiválon tűnt fel, ahol elnyerte a filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI-díját, majd díjat díjra halmozva számos elismerést kapott, akárcsak a főszereplő, Szamosi Zsófia alakítása. Szilágyi Zsófiával készített interjúnkban a rendező elmondta, hogy az ambivalens viszonyok, az elhagyatottság, az idő végessége és a csendben végzett, láthatatlan munka érdekelte különösen a film készítése során.
Az Egy nap olyan rendszerszintű társadalmi problémák felmutatására vállalkozik mint a kisgyerekes dolgozó nők helyzete egy túlhajszolt és alulfizetett társadalomban.
Szereplőit ambivalens viszonyokba kényszeríti, de egy pillanatra sem ítélkezik felettük. A filmben egy háromgyerekes család életének átlagos (másfél) napjába kapunk szépítés nélküli bepillantást az anya, Anna szemszögéből. Minden otthoni feladat az ő nyakába zuhan, élete a tanításról, a gyerekekről, a férjéről, de főként a végtelen rohanásról szól. Töretlenül menedzseli a gyerekeket, a munkáját és az elintézendőket, miközben a háttérben talán épp szétesik a házassága. Gyorsan peregnek az események, a filmet nézve minket is magába ránt a körhinta effektus, ami Anna életét jellemzi. Vajon megtalálja-e a kapcsolót, amivel lelassíthatja egy kicsit az életét?
Kilenc hónap
Mészáros Márta, 1976
Miután Mészáros Márta 1975-ben elnyerte a berlini filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, az Örökbefogadás című alkotásával, a nézők és a külföldi kritika is feminista rendezőként ünnepelte. Ezután rendezte meg a Kilenc hónapot, amelyben szintén markánsan kiáll a női önrendelkezés szabadsága mellett. A Monori Lili által megformált főszereplő, Juli, igazi autonóm személyiség, aki a társadalmi elvárásokkal szemben a saját útját járja. Hosszú ideig ellenáll Bodnár (Jan Nowicki), az ózdi gyár művezetője udvarlásának, akit még az sem tántorít el, hogy a nőnek már van egy fia. Folytatja a tanulmányait, annak ellenére, hogy a férfi feleslegesnek tartja, és nem szégyelli azt sem, hogy fia apjával továbbra is jó viszonyt ápol.
A kapcsolat felszíne alatt súlyos harcok dúlnak, amiket az értékrendbeli különbségek okoznak.
Mészáros Mártával legutóbb a 88. születésnapján találkoztunk, ahol a feminizmusról is kérdeztük. Elmondta, hogy ő inkább nőpártinak tartja magát, mert rájött arra, hogy sokkal jobb és érdekesebb neki nőkről filmet csinálni, mint férfiakról. „Ahhoz, hogy egy érdekes férfiról filmet csináljak, ahhoz bele kellett volna menni a politikába” – tette hozzá.
1945
Török Ferenc, 2017
Török Ferenc filmje, az 1945, szikárságával, a görög drámákra jellemző tagolásával, feszességével a totális újrakezdés filmje.
1945 augusztusának egyetlen napján játszódó alkotás témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon.
A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül - ám a faluban két ortodox zsidó megjelenése tapintható feszültséget kelt. Ahogy korábbi portrénkban írtuk, Török Ferenc életművében teljesen új hangvételt jelentett ez a film, amelynek forgatókönyvét Szántó T. Gáborral együttműködve, az író novellájából hosszú évek alatt gyúrta forgatókönyvvé. A mindössze két óra történetét elmesélő alkotás világpremiere a Berlinalén volt, a film a rendező elismerése mellett, a főszerepet alakító Rudolf Péternek is számos díjat hozott. Ragályi Elemér fekete-fehér képi világa mellett és Szemző Tibor minimalista, népi és zsidó elemekből felépített filmzenéje teszi kiemelkedő értékűvé az alkotást.
Ének a búzamezőkről
Szőts István, 1947
„Szántunk és vetünk. Mert az eke erősebb a földnél” - Szőts István korszakalkotó filmballadája, az Ének a búzamezőkről kezdőmondatai ezek. A Móra Ferenc regényéből 1947-ben készült remekmű megpecsételte Szőts István pályáját, a filmet betiltották, ő maga emigrációba kényszerült, és soha többé nem forgatott nagyjátékfilmet. Annak idején maga Rákosi Mátyás tiltotta be a filmet, narodnyiknak, vallásosnak bélyegezve, mert egy búzaszentelő körmenet látványával indult. A film valamennyi kópiáját lefoglalták, és hosszú évtizedekre páncélszekrénybe zárták. Filmtörténeti adalék, hogy az első ismert nyilvános vetítése 1968-ban volt a Budapesti Műszaki Egyetem filmklubjában, 1976-tól egy keskeny műsorsávban vetítette a Filmmúzeum, szélesebb nyilvánosság elé azonban csak a rendszerváltás után került.
A szándékoltan dísztelen, szikár alföldi környezetben játszódó film a kisember szenvedésére és a háború nyomorúságára emlékeztet, a történet a békét és a parasztok földszeretetét tematizálja.
A Görbe János, Szellay Alice, Bihari József, Bánhidi László főszereplésével készült stílusteremtő alkotás egyben a lelkiismeret drámája is. A bűntudat és a remény filmje, az örök újrakezdés megrendítő erejű látomása. A történet szerint az I. világháborús hadifogságból hazaszökött Ferenc szörnyű titkot rejteget: hadifogolytársa, Rókus halálát ő okozta, mert megtagadta tőle az utolsó falat kenyeret. Otthon, idővel közel kerül az özvegyhez, összeházasodnak, de a múlt árnyai fenyegetik boldogságukat. Az Ének a búzamezőkről a magyar modernizmus fontos előfutára.
Fejléckép: Törőcsik Mari a Teketória c. filmben Fotó: © NFI Filmarchívum