Vizuál

Az újrakezdés filmjei

2021.04.15. 08:55
Ajánlom
Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.

Az idő végességéről, új élethelyzetekről, mindennapi rohanásról, a női önmegvalósítás kérdéseiről, és mindenekelőtt a háború okozta sebekről válogattunk magával ragadó történeteket és filmtörténeti ritkaságokat a Filmio oldaláról.

Teketória

Maár Gyula, 1976

Nemrég került fel a Filmio kínálatába Maár Gyula 1976-ban bemutatott filmje, a Teketória Törőcsik Mari főszereplésével, Koltai Lajos fényképezésében. A történet szerint a főhős, Teréz, nehéz időszakot él meg: magány, félelmek, kínzó gondolatok nyomasztják. A negyvenes éveiben járó nő úgy érzi, hogy a válása után teljesen kiüresedett az élete, és nem találja a helyét a világban. Szerettei próbálják ugyan jobb belátásra bírni és támogató környezetet biztosítani neki, de Teréz egyre inkább elveszti önmagát. Öngúnnyal szemléli elnéző környezetét és lázadó kitöréseit.

Törőcsik Mari ebben a filmben hosszú szipkás, skarlátruhás, parókás hölgyet alakít, miközben egy üveg vodkával ironizál a látszat-stabilizáláson.

Koltai Lajos operatőr képei izzó tükröt mutatnak, képkockáról képkockára szoríthatunk Teréznek, hogy elérje a célját az újrakezdés reményében. Maár Gyula filmje hisz a szeretetben, Tőröcsik Mari érzékeny és aprólékos játéka pedig ebben az alkotásban is csodásan megmutatkozik.

Egy nap

Szilágyi Zsófia, 2018

Szilágyi Zsófia első mozifilmje ma már alapfilm, először a cannes-i filmfesztiválon tűnt fel, ahol elnyerte a filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI-díját, majd díjat díjra halmozva számos elismerést kapott, akárcsak a főszereplő, Szamosi Zsófia alakítása. Szilágyi Zsófiával készített interjúnkban a rendező elmondta, hogy az ambivalens viszonyok, az elhagyatottság, az idő végessége és a csendben végzett, láthatatlan munka érdekelte különösen a film készítése során. 

Az Egy nap olyan rendszerszintű társadalmi problémák felmutatására vállalkozik mint a kisgyerekes dolgozó nők helyzete egy túlhajszolt és alulfizetett társadalomban.

Szereplőit ambivalens viszonyokba kényszeríti, de egy pillanatra sem ítélkezik felettük. A filmben egy háromgyerekes család életének átlagos (másfél) napjába kapunk szépítés nélküli bepillantást az anya, Anna szemszögéből. Minden otthoni feladat az ő nyakába zuhan, élete a tanításról, a gyerekekről, a férjéről, de főként a végtelen rohanásról szól. Töretlenül menedzseli a gyerekeket, a munkáját és az elintézendőket, miközben a háttérben talán épp szétesik a házassága. Gyorsan peregnek az események, a filmet nézve minket is magába ránt a körhinta effektus, ami Anna életét jellemzi. Vajon megtalálja-e a kapcsolót, amivel lelassíthatja egy kicsit az életét? 

Kilenc hónap

Mészáros Márta, 1976

Miután Mészáros Márta 1975-ben elnyerte a berlini filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, az Örökbefogadás című alkotásával, a nézők és a külföldi kritika is feminista rendezőként ünnepelte. Ezután rendezte meg a Kilenc hónapot, amelyben szintén markánsan kiáll a női önrendelkezés szabadsága mellett. A Monori Lili által megformált főszereplő, Juli, igazi autonóm személyiség, aki a társadalmi elvárásokkal szemben a saját útját járja. Hosszú ideig ellenáll Bodnár (Jan Nowicki), az ózdi gyár művezetője udvarlásának, akit még az sem tántorít el, hogy a nőnek már van egy fia. Folytatja a tanulmányait, annak ellenére, hogy a férfi feleslegesnek tartja, és nem szégyelli azt sem, hogy fia apjával továbbra is jó viszonyt ápol.

A kapcsolat felszíne alatt súlyos harcok dúlnak, amiket az értékrendbeli különbségek okoznak.

Mészáros Mártával legutóbb a 88. születésnapján találkoztunk, ahol a feminizmusról is kérdeztük. Elmondta, hogy ő inkább nőpártinak tartja magát, mert rájött arra, hogy sokkal jobb és érdekesebb neki nőkről filmet csinálni, mint férfiakról. „Ahhoz, hogy egy érdekes férfiról filmet csináljak, ahhoz bele kellett volna menni a politikába” – tette hozzá.

1945

Török Ferenc, 2017

Török Ferenc filmje, az 1945, szikárságával, a görög drámákra jellemző tagolásával, feszességével a totális újrakezdés filmje.

1945 augusztusának egyetlen napján játszódó alkotás témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon.

A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül - ám a faluban két ortodox zsidó megjelenése tapintható feszültséget kelt. Ahogy korábbi portrénkban írtuk, Török Ferenc életművében teljesen új hangvételt jelentett ez a film, amelynek forgatókönyvét Szántó T. Gáborral együttműködve, az író novellájából hosszú évek alatt gyúrta forgatókönyvvé. A mindössze két óra történetét elmesélő alkotás világpremiere a Berlinalén volt, a film a rendező elismerése mellett, a főszerepet alakító Rudolf Péternek is számos díjat hozott. Ragályi Elemér fekete-fehér képi világa mellett és Szemző Tibor minimalista, népi és zsidó elemekből felépített filmzenéje teszi kiemelkedő értékűvé az alkotást.

Ének a búzamezőkről

Szőts István, 1947

„Szántunk és vetünk. Mert az eke erősebb a földnél” - Szőts István korszakalkotó filmballadája, az Ének a búzamezőkről kezdőmondatai ezek. A Móra Ferenc regényéből 1947-ben készült remekmű megpecsételte Szőts István pályáját, a filmet betiltották, ő maga emigrációba kényszerült, és soha többé nem forgatott nagyjátékfilmet. Annak idején maga Rákosi Mátyás tiltotta be a filmet, narodnyiknak, vallásosnak bélyegezve, mert egy búzaszentelő körmenet látványával indult. A film valamennyi kópiáját lefoglalták, és hosszú évtizedekre páncélszekrénybe zárták. Filmtörténeti adalék, hogy az első ismert nyilvános vetítése 1968-ban volt a Budapesti Műszaki Egyetem filmklubjában, 1976-tól egy keskeny műsorsávban vetítette a Filmmúzeum, szélesebb nyilvánosság elé azonban csak a rendszerváltás után került.

A szándékoltan dísztelen, szikár alföldi környezetben játszódó film a kisember szenvedésére és a háború nyomorúságára emlékeztet, a történet a békét és a parasztok földszeretetét tematizálja.

A Görbe János, Szellay Alice, Bihari József, Bánhidi László főszereplésével készült stílusteremtő alkotás egyben a lelkiismeret drámája is. A bűntudat és a remény filmje, az örök újrakezdés megrendítő erejű látomása. A történet szerint az I. világháborús hadifogságból hazaszökött Ferenc szörnyű titkot rejteget: hadifogolytársa, Rókus halálát ő okozta, mert megtagadta tőle az utolsó falat kenyeret. Otthon, idővel közel kerül az özvegyhez, összeházasodnak, de a múlt árnyai fenyegetik boldogságukat. Az Ének a búzamezőkről a magyar modernizmus fontos előfutára.

 

Fejléckép: Törőcsik Mari a Teketória c. filmben Fotó: © NFI Filmarchívum

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Kapcsolódó

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Színház

Egri Márta és Péter Kata szerepelnek a Gólem Színház új bemutatójában

Borgula András Szorítsd meg a kezem címmel Marianna D. Birnbaum önéletrajzi írásaiból rendez színdarabot: egy nő találkozik a kómában fekvő anyjával. De vajon tényleg találkoznak?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

„Mindegyik képen megjelennek a hőseim” – Korniss Péter 55 éve tartó széki meséi

Korniss Péter Várfok Galériában látható legújabb, Hosszú úton című kiállítása az erdélyi községbe, Székre vezet, ahová a fotóművész ötvenöt éve hazajár. Nemcsak fényképezni, hanem együtt lenni a község lakóival, akik időközben a barátai lettek.
Vizuál ajánló

Magyar gyökerű amerikai színészekre fókuszál a Csokonai Hollywood-sorozatának következő estje

Március 23-án ötödik alkalommal rendeznek Hollywood-estet a XV. kerületben, ahol ezúttal magyar felmenőkkel rendelkező, köztük Oscar-díjas amerikai színészekről lesz szó.
Vizuál ajánló

Pillants be a Budapest Bábszínház kulisszái mögé! – új kiállítás nyílik a Deák17 Galériában

Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából rendez közös kiállítást a Deák17 Galéria és a Budapest Bábszínház. A MINDEN BÁB! című tárlat legfőbb ambíciója, hogy bevezesse a látogatókat a színház kulisszái mögé.
Vizuál magazin

„Megszerettem menet közben az életet” – Interjú Ujj Zsuzsival

„Az a vihar, ami bennem tombolt hosszú évekig, elült” – mondja Ujj Zsuzsi fotós, performer, a Csókolom zenekar énekese, dalszerzője, akivel a Fidelio új, Dalok nyomában című sorozata kapcsán ültünk le beszélgetni, kikérdezve őt a zenekar legtöbbet feldolgozott szerzeményéről, a Dunántúli slágerről.
Vizuál ajánló

Az Őrségi Fazekasság múltja, jelene és jövője elevenedik meg a Pesti Vigadóban

A Tiszta forrásból című tárlat április 2-ig látogatható még. Márciusban két alkalommal is részt vehetünk kurátori tárlatvezetésen.