Vizuál

Az újrakezdés filmjei

2021.04.15. 08:55
Ajánlom
Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.

Az idő végességéről, új élethelyzetekről, mindennapi rohanásról, a női önmegvalósítás kérdéseiről, és mindenekelőtt a háború okozta sebekről válogattunk magával ragadó történeteket és filmtörténeti ritkaságokat a Filmio oldaláról.

Teketória

Maár Gyula, 1976

Nemrég került fel a Filmio kínálatába Maár Gyula 1976-ban bemutatott filmje, a Teketória Törőcsik Mari főszereplésével, Koltai Lajos fényképezésében. A történet szerint a főhős, Teréz, nehéz időszakot él meg: magány, félelmek, kínzó gondolatok nyomasztják. A negyvenes éveiben járó nő úgy érzi, hogy a válása után teljesen kiüresedett az élete, és nem találja a helyét a világban. Szerettei próbálják ugyan jobb belátásra bírni és támogató környezetet biztosítani neki, de Teréz egyre inkább elveszti önmagát. Öngúnnyal szemléli elnéző környezetét és lázadó kitöréseit.

Törőcsik Mari ebben a filmben hosszú szipkás, skarlátruhás, parókás hölgyet alakít, miközben egy üveg vodkával ironizál a látszat-stabilizáláson.

Koltai Lajos operatőr képei izzó tükröt mutatnak, képkockáról képkockára szoríthatunk Teréznek, hogy elérje a célját az újrakezdés reményében. Maár Gyula filmje hisz a szeretetben, Tőröcsik Mari érzékeny és aprólékos játéka pedig ebben az alkotásban is csodásan megmutatkozik.

Egy nap

Szilágyi Zsófia, 2018

Szilágyi Zsófia első mozifilmje ma már alapfilm, először a cannes-i filmfesztiválon tűnt fel, ahol elnyerte a filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI-díját, majd díjat díjra halmozva számos elismerést kapott, akárcsak a főszereplő, Szamosi Zsófia alakítása. Szilágyi Zsófiával készített interjúnkban a rendező elmondta, hogy az ambivalens viszonyok, az elhagyatottság, az idő végessége és a csendben végzett, láthatatlan munka érdekelte különösen a film készítése során. 

Az Egy nap olyan rendszerszintű társadalmi problémák felmutatására vállalkozik mint a kisgyerekes dolgozó nők helyzete egy túlhajszolt és alulfizetett társadalomban.

Szereplőit ambivalens viszonyokba kényszeríti, de egy pillanatra sem ítélkezik felettük. A filmben egy háromgyerekes család életének átlagos (másfél) napjába kapunk szépítés nélküli bepillantást az anya, Anna szemszögéből. Minden otthoni feladat az ő nyakába zuhan, élete a tanításról, a gyerekekről, a férjéről, de főként a végtelen rohanásról szól. Töretlenül menedzseli a gyerekeket, a munkáját és az elintézendőket, miközben a háttérben talán épp szétesik a házassága. Gyorsan peregnek az események, a filmet nézve minket is magába ránt a körhinta effektus, ami Anna életét jellemzi. Vajon megtalálja-e a kapcsolót, amivel lelassíthatja egy kicsit az életét? 

Kilenc hónap

Mészáros Márta, 1976

Miután Mészáros Márta 1975-ben elnyerte a berlini filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, az Örökbefogadás című alkotásával, a nézők és a külföldi kritika is feminista rendezőként ünnepelte. Ezután rendezte meg a Kilenc hónapot, amelyben szintén markánsan kiáll a női önrendelkezés szabadsága mellett. A Monori Lili által megformált főszereplő, Juli, igazi autonóm személyiség, aki a társadalmi elvárásokkal szemben a saját útját járja. Hosszú ideig ellenáll Bodnár (Jan Nowicki), az ózdi gyár művezetője udvarlásának, akit még az sem tántorít el, hogy a nőnek már van egy fia. Folytatja a tanulmányait, annak ellenére, hogy a férfi feleslegesnek tartja, és nem szégyelli azt sem, hogy fia apjával továbbra is jó viszonyt ápol.

A kapcsolat felszíne alatt súlyos harcok dúlnak, amiket az értékrendbeli különbségek okoznak.

Mészáros Mártával legutóbb a 88. születésnapján találkoztunk, ahol a feminizmusról is kérdeztük. Elmondta, hogy ő inkább nőpártinak tartja magát, mert rájött arra, hogy sokkal jobb és érdekesebb neki nőkről filmet csinálni, mint férfiakról. „Ahhoz, hogy egy érdekes férfiról filmet csináljak, ahhoz bele kellett volna menni a politikába” – tette hozzá.

1945

Török Ferenc, 2017

Török Ferenc filmje, az 1945, szikárságával, a görög drámákra jellemző tagolásával, feszességével a totális újrakezdés filmje.

1945 augusztusának egyetlen napján játszódó alkotás témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon.

A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül - ám a faluban két ortodox zsidó megjelenése tapintható feszültséget kelt. Ahogy korábbi portrénkban írtuk, Török Ferenc életművében teljesen új hangvételt jelentett ez a film, amelynek forgatókönyvét Szántó T. Gáborral együttműködve, az író novellájából hosszú évek alatt gyúrta forgatókönyvvé. A mindössze két óra történetét elmesélő alkotás világpremiere a Berlinalén volt, a film a rendező elismerése mellett, a főszerepet alakító Rudolf Péternek is számos díjat hozott. Ragályi Elemér fekete-fehér képi világa mellett és Szemző Tibor minimalista, népi és zsidó elemekből felépített filmzenéje teszi kiemelkedő értékűvé az alkotást.

Ének a búzamezőkről

Szőts István, 1947

„Szántunk és vetünk. Mert az eke erősebb a földnél” - Szőts István korszakalkotó filmballadája, az Ének a búzamezőkről kezdőmondatai ezek. A Móra Ferenc regényéből 1947-ben készült remekmű megpecsételte Szőts István pályáját, a filmet betiltották, ő maga emigrációba kényszerült, és soha többé nem forgatott nagyjátékfilmet. Annak idején maga Rákosi Mátyás tiltotta be a filmet, narodnyiknak, vallásosnak bélyegezve, mert egy búzaszentelő körmenet látványával indult. A film valamennyi kópiáját lefoglalták, és hosszú évtizedekre páncélszekrénybe zárták. Filmtörténeti adalék, hogy az első ismert nyilvános vetítése 1968-ban volt a Budapesti Műszaki Egyetem filmklubjában, 1976-tól egy keskeny műsorsávban vetítette a Filmmúzeum, szélesebb nyilvánosság elé azonban csak a rendszerváltás után került.

A szándékoltan dísztelen, szikár alföldi környezetben játszódó film a kisember szenvedésére és a háború nyomorúságára emlékeztet, a történet a békét és a parasztok földszeretetét tematizálja.

A Görbe János, Szellay Alice, Bihari József, Bánhidi László főszereplésével készült stílusteremtő alkotás egyben a lelkiismeret drámája is. A bűntudat és a remény filmje, az örök újrakezdés megrendítő erejű látomása. A történet szerint az I. világháborús hadifogságból hazaszökött Ferenc szörnyű titkot rejteget: hadifogolytársa, Rókus halálát ő okozta, mert megtagadta tőle az utolsó falat kenyeret. Otthon, idővel közel kerül az özvegyhez, összeházasodnak, de a múlt árnyai fenyegetik boldogságukat. Az Ének a búzamezőkről a magyar modernizmus fontos előfutára.

 

Fejléckép: Törőcsik Mari a Teketória c. filmben Fotó: © NFI Filmarchívum

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Kapcsolódó

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Nagy oratóriumokat játszik a Zeneakadémián a Haydneum

Meghirdette 2024/25-ös évadát a Magyar Régizenei Központ, a jövőre különösen nagyszabású Zeneakadémia Bérlet mellett továbbra is lesz Őszi, illetve Egyházzenei Fesztivál, és a fortepianót a középpontba állító sorozatukat is folytatják.
Könyv

„A gyermeknevelésnél is fontosabb lesz a szülőnevelés” – Steigervald Krisztián a Lírástudók vendége

Közgazdászként fordult a figyelme a pszichológia felé, az utóbbi hónapokban pedig a bestsellerlistára is felkúszott Generációk harca a figyelemért című könyvével. Podcastunkban Steigervald Krisztiánnal beszélgetett Grisnik Petra.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Zenés színház

Meseoperát mutatnak be a Vigadóban

Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című darabját láthatja a közönség a Szent István Filharmonikusok Pastorale című ifjúsági sorozatában, április 20-án és 21-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál hír

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Vizuál hír

Tiszteletbeli Arany Pálmát kap Cannes-ban Hajao Mijazaki animációs filmstúdiója

A világ legrangosabb szemléjének tiszteletbeli elismerését első alkalommal ítélik oda kollektíven. A legendássá vált Ghibli Stúdió nevéhez 1985-ös megalakulása óta számos felejthetetlen animációs film fűződik.
Vizuál ajánló

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Vizuál ajánló

Hamarosan megnyílik az Esterházy Art Dating díjazottjainak kiállítása

Kádár Emese képzőművész és Sárai Vanda kurátor sikeres együttműködésének lenyomata a hamarosan nyíló NOT_FOUND című kiállítás, melynek középpontjában az a gondolat áll: miként befolyásolja a digitalizáció az elmúlásról alkotott képzeteinket.