Vizuál

Az unalom elől menekülve lett mecénás Peggy Guggenheim

2018.08.26. 10:20
Ajánlom
Százhúsz éve, 1898. augusztus 26-án született Marguerite "Peggy" Guggenheim, a múlt század egyik legjelentősebb műgyűjtője, műpártolója, kora egyik izgalmas asszonya.

A bányaiparban érdekelt, dúsgazdag Guggenheim família sarjának gyermekkora magányosan és unalomban, bár korántsem eseménytelenül telt. A család kényelméről inasok és szobalányok serege gondoskodott, szalonjaikban a francia Napkirály, XIV. Lajos eredeti bútorai álltak. Az apa, aki 1912-ben a Titanic-szerencsétlenség áldozata lett, minden nyáron Európába vitte családját, de lányait sokáig nem engedte iskolába, soros nevelőnőjük pedig a férfi szükségleteiről is gondoskodott.

Peggy egy avantgárd könyvesboltban vállalt munkát, itt "fertőződött meg" a modern művészetek szeretetével. Az első világháború után Párizsban telepedett le, s magával ragadta a bohém élet, megismerkedett a kor nagyságaival. 1922-ben az általa a "bohémia királyának" nevezett dadaista képzőművész, Laurence Vail felesége lett, a viharos házasság hét év és két gyermek után, a kölcsönös hűtlenségek miatt bomlott fel. A magas, hosszú lábú, intelligens és finom lelkű Peggy a futó kapcsolatokban nem talált vigaszt, holott saját állítása szerint ezer férfival volt viszonya, úgy érezte, hogy élete véget ért.

Az unalom elől menekülve 1938-ban Londonban galériát nyitott, jóllehet az autodidakta asszonynak a modern művészetről kevés fogalma volt, állítása szerint akkor még az absztraktot és a szürrealizmust sem tudta megkülönböztetni.

A galéria veszteségesnek bizonyult, de tulajdonosa a nála kiállító művészektől - Cocteau, Kandinszkij, Tanguy - mindig vásárolt egy-egy képet, megvetve kollekciója alapját. A második világháború kitörése Párizsban érte, ahol múzeum alapítására készült, de az események meghiúsították tervét. A célra félretett pénzből a háború miatt nyomott áron kezdett képeket vásárolni, állítólag mindennap legalább egyet. Kollekcióját - egyebek között Klee, Picasso, Chagall, Miró, Modigliani alkotásait - a Louvre-ban akarta biztonságba helyezni, de a múzeum vezetői elutasították, mondván, gyűjteménye nem képvisel minőséget.

GettyImages-3260152-164048.jpg

A belga szürrealoista Paul Delvau festméyne előtt a Tate múzeum igazgatójával (Fotó/Forrás: Getty Images)

Az elutasításon felbőszülve bőröndökben és ládákban háztartási tárgyként küldte Amerikába kincseit, s nemsokára ő maga is hazahajózott Max Ernst író, képzőművész társaságában, akihez férjhez is ment. 1942-ben nyitotta meg második galériáját, a New York-i Art of This Centuryt, ahol elsőként állította ki az általa támogatott modern művészek alkotásait, s elsőként rendezett olyan tárlatot, amelyen kizárólag amerikai művésznők alkotásai szerepeltek.

Számtalan amerikai művész indult innen a hírnév felé, köztük a legnevesebb Jackson Pollock volt. Vele kapcsolatban követte el legnagyobb tévedését: még a művész életében, viszonylag olcsón eladta képeit, amelyek később horribilis áron keltek el.

Guggenheim 1948-ban bezárta galériáját, és Velencébe költözött. A Biennálén 1950-ben elsőként mutatott be kortárs műveket, a következő évben megvette az impozáns, bár befejezetlen Palazzo Venier dei Leonit a Canale Grande partján, és 1979. december 23-án bekövetkezett haláláig itt élt. Élete hátralevő részében még a városból sem utazott el, de magángondoláján, extravagáns napszemüvegében naponta végighajózott a csatornákon. Gyűjteményét idővel megnyitotta a nyilvánosság előtt, végrendeletében pedig az épülettel együtt a Solomon bácsikája által 1937-ben alapított New York-i Guggenheim Alapítványra hagyta. A teljesen helyreállított, kibővített palota ma is őrzi Peggy Guggenheim, a modern művészetek és művészek védangyalának nevét és gyűjteményét. Velence egyik leglátogatottabb turistaattrakciója a huszadik századi modern képzőművészet egyik legjobb európai magángyűjteménye.

GettyImages-3092212-165028.jpg

Peggy Guggenheim kutyáival (Fotó/Forrás: Getty Images)

A Guggenheim Alapítvány kezelésébe tartozik az 1939-ben megnyílt New York-i Solomon R. Guggenheim múzeum is, amely 1959-ben költözött a Frank Lloyd Wright által tervezett különleges épületbe, a híres spirálhomlokzatot Vaszilij Kandinszkij ihlette. (A múzeumban, amely 1955-ben a világon elsőként rendezett tárlatot Alberto Giacometti alkotásaiból, jelenleg Giacometti-kiállítás látható.) 1997-ben nyílt meg a bilbaói Guggenheim Múzeum, a világ egyik leglátványosabb modern épülete, a Frank Gehry által tervezett, egymásra tornyosuló lekerekített formákat titánlapok fénylő burája borítja. Több mint egy évtizede jelentették be, hogy Abu Dzabiban is létrehoznak egy Guggenheim Múzeumot, melynek épületét a bilbaói múzeumot megálmodó Frank Gehry tervezi, az elképzelés azonban mindeddig nem valósult meg.

Bár Peggy Guggenheim egész életében a művészetet és a művészeket támogatta, magával szemben korántsem volt bőkezű, sőt zsugorinak nevezték, még az éttermi számlákat is tételesen ellenőrizte, nehogy becsapják.

1960-ban megírta önéletrajzát, élete több művészt is megihletett: született róla színdarab, rádiójáték és dokumentumfilm, sőt excentrikus stílusa ékszertervezőket is megihletett.

Fejléckép: Getty Images Hungary

A cápatulajdonostól a férfifaló műpártolóig

Kapcsolódó

A cápatulajdonostól a férfifaló műpártolóig

Egy vagyonos műgyűjtőnek kétségtelenül izgalmas élete és gyűjteménye lehet, akad azonban a műtárgyak rajongói között olyan is, akinek személyisége érdekesebb műgyűjteményénél. Magánmúzeumot alapító tőzsdeügynök, férfifaló műrajongó, műkincseket eltitkoló életművész, lágert túlélő műgyűjtő orvos és egész múzeumot elajándékozó médiamogul szerepel a különc műgyűjtőket felsorakoztató listánkon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál BIDF

Ha kíváncsi vagy a nagyvilágra, nézz dokumentumfilmeket

Csaknem 40 film, köztük hét rövid dokumentumfilm száll versenybe az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között rendeznek Budapesten a Cinema City Aréna moziban.
Vizuál berlinale

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.
Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.