Az elmúlt napokban minden bizonnyal az átlagosnál többen kezdtek el érdeklődni az űrutazás és a csillagászat iránt, miután Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóssal a fedélzetén június 25-én reggel, a floridai Kennedy Űrközpontból elindult az Ax-4 nemzetközi kereskedelmi űrmisszió, amely várhatóan június 26-án 13 óra körül kapcsolódik majd magyar idő szerint a Nemzetközi Űrállomáshoz.
Minthogy az olyan kultikus filmeket, mint a 2001: Űrodüsszeia, a Solaris vagy a Csillagok között, valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, három kevésbé ismert sci-fit ajánlunk olvasóinknak, olyan alkotásokat, amelyet némileg más szempontból közelítik meg az űrutazás témáját, az univerzum végtelenjével dacoló emberiség örök kérdéseit.
Hold (2009)
Sam Bell asztronauta (Sam Rockwell) egyedül dolgozik a Holdon, számítógépe, Gerty segítségével küldi az itt kitermelt erőforrást a Földre, ezáltal megmentve bolygónk összeomlott energiagazdálkodását. A Holdon eltöltött hároméves megbízásának végéhez közeledve saját magával kerül összeütközésbe. Duncan Jones rendező 2009-es mozija olyan kérdéseket tár elénk, amelyek megválaszolására talán nem állunk még készen. Nyugtalanító atmoszféra, kozmikus magány, lélektani utazás – ezt kínálja a Hold című film, amelyet Sam Rockwell végtelenül emberi alakítása koronáz meg.
Aniara (2018)
Miután a Föld lakhatatlanná válik, az embereket átköltöztetik új hazájukba, a Marsra. Az Aniara egyike a hatalmas űrhajóknak, amelyekkel a szállítást végzik. A hajó azonban útja során űrszeméttel ütközik, és letér pályájáról. Az utasok lassan ráeszmélnek, hogy az üres és hideg világűrben ragadtak, és soha többé nem térhetnek vissza a Földre. Mindez arra készteti őket, hogy önmagukba nézzenek és elgondolkodjanak helyükről az univerzumban. Az Aniara Harry Martinson Nobel-díjas svéd szerző tudományos-fantasztikus verses eposzának filmes adaptációja. Az egzisztencialista mélységű történet egy furcsa abszurdumra mutat rá a létezésünkkel kapcsolatban: valóban olyan nagy különbség van aközött, hogy egy űrhajón vagy egy bolygón élve sodródunk céltalanul a sötét kozmoszban? Pella Kagerman és Hugo Lilja rendezők alkotása méltatlanul kevés nemzetközi figyelmet kapott premierje után.
Csillagok határán (2018)
Montét (Robert Pattinson) halálra ítélik, ám kivégzés helyett egy űrhajóra küldik több más elítélttel, hogy kísérletezzenek rajtuk. Az űrhajón született egy lánya is, Willow. Az űrben töltött hosszú évek alatt a lány kamasszá érett, a hajó személyzete és a többi rab pedig meghalt vagy eltűnt. Így már csak Monte utazik a lányával tovább, nekik kell az űrhajó sötét titkait kideríteniük. Claire Denis költői filmje rengeteget merít Tarkovszkij Solarisából, szemet gyönyörködtető, meditatív képeivel az emberi psziché legtitkosabb zugait tárja fel, és tág teret hagy az értelmezésnek.
Fejléckép: Jelenet a Csillagok határán című filmből (Forrás: A24)
hírlevél
