Vizuál

Bábeli bebábozódás

2014.10.15. 07:00
Ajánlom
Hazánkban már-már emancipálódni látszik a bábszínház műfaja, lassan kibújva az "élőszínház" kistestvéri szerepéből. De mi lesz a bábbal mint objektummal? Megmarad az óvodák pedagógiai eszközének vagy művészi szintre emelkedhet? A Báb-el című bábkiállításon játunk. KRITIKA

A bábok a művészi bábjáték magyarországi meghonosítása idején Blattner Géza, Orbók Lóránd, Büky Béla és mások kezei alatt technikai és képzőművészeti remekekké nőtték ki magukat. A tradicionális bábkészítési módok - mint a kesztyűs báb, a jávai árnybáb, a wayang, a pálcás bábok vagy a bunraku típusú hátulról mozgatott bábok - ebben az időszakban számos leleménnyel gazdagodtak az emberi mozgás utánzása, valamint a minél teljesebb vizualitás jegyében. Kétféle iskola nőtte ki magát ebből a szempontból: az egyik az emberi gesztusok és mimika legélethűbb utánzására törekedett, a másik épp ellenkezőleg: a stilizációban látta a műfaj fejlődési lehetőségét.

Bár kevesen tudják, működik itthon bábtervezői szakképzés a Képzőművészeti Egyetemen az alkalmazott látványtervezői szakon, Orosz Kaludia bábtervező vezetésével. Az ottani hallgatók munkáikból nyílt kiállítás Báb-el címen az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet eldugott kiállítóterében, a körteremben. A kiállítók vizsgadarabokkal érkeztek, amelyek két megadott témára készültek: az egyik szerint élőszínházi előadásra szánt drámák karakterit kellett elkészíteniük, így Egressy Zoltán - a maga idején hipernaturalizmusával megdöbbenést kiváltó - Portugál című drámájának, valamint Moliére A pipogya férj, illetve A botcsinálta doktor című comedia dell' arte darab figuráit. A másik feladat az állatfigurákat megjelenítő tárgybáb elkészítése volt.

Anyaghasználatban inkább a praktikum, mint az időtállóság játszotta a fő szerepet, ezért a papírmasé és a rongybábok uralták a terepet, míg a korábban kizárólagosságnak örvendő, fából faragott báboknak szinte teljesen nyoma veszett. Habár a kiállítás ajánlójában a fa jelenik meg központi anyagként, a kiállított bábok között csupán egyetlen fából készült alak van: Márton Péter műve, a Portugál Retek nevű kötekedő kocsmatöltelék karaktere, aki jellemében is hordoz némi "fásultságot", ami az alak kubista jellegű formai kivitelezésében is megjelenik.

Az sem rejtély már, hogy mi az oka annak, hogy a fabábok kimentek a divatból: a bábosok számára kényelmetlen játék közben súlyos fabábokat emelgetni. Ugyanakkor talán az okok között keresendő az is, hogy a bábtervezés mellől hiányzik az a bábkészítő oktatás, amelyben a fa megmunkálásának ezt a specilis válfaját magas szinten el lehetne sajátítani.

Érdekes, hogy míg a fa kevéssé, de a fa illúziója megjelenik a kiállításon, egészen megtévesztő módon: Badacsoni Brigitta Egressy drámájának Asszony karakteréhez készített bábja a fa erezetével próbálja a ráncok, a "megkérgesedett élet" hatását kelteni. A báb az egyik legbájosabb figura a kiállításon, valóban megidézi a vidéki kisvárosok mindent tudó, pletykás középkorú asszonyait.

Itt szeretném megjegyezni, hogy a bábokhoz készült leírások és a mellékelt bábtervek, vázlatok és fotók nem elhanyagolható részei a kiállításnak. Előbbiek nagyon szemléletesen írják le azt a szándékot, ahogy az alkotó megpróbálta anyagba, formába önteni a karakterről alkotott elképzeléseit, utóbbi pedig a bábtervezés sokrétű folyamatába enged bepillantást. A Portugál harmadik figurája, Sátán, akit Csuzda Kitti álmodott bábbá, az avíttságot, mozdíthatatlanságot egy másik anyaggal, az elhasznált rongyokkal próbálta érzékeltetni. A báb karjai, amelyekkel az ital után nyúl, testéhez képest hosszúak, álla babzsákszerű, hogy a kocsmapulton elfolyhasson. A portugál bábjai tehát hátulról mozgatható bunraku-típusú bábok, amelyek mozgatásához átlagosan két ember szülséges.

A kiállításon külön teret szenteltek a tárgybáboknak, amit a másodévesek készítettek. A tárgybábok elkészítéséhez másfajta látásmód szükséges - ahogy az az ajánlóban is áll: gyermeki. Avagy nem megálmodni a még nem létezőt, hanem belelátni egy már létező anyagba egy másfajta entitást. A tárgybábok közül kiemelkedett komplexitásval, részletgazdagságával Tót Emese Magyar agárja és Molnár Anna Tűzhala.

A kiállítás legimpozánsabb része A pipogya férj bábjaiból összeállított miniatűr világ, ami a díszlettel együtt autonóm világot képez a tárlaton belül, lévén mindez egy komplett bábfilm szcenáriója, amit Bereczki Csilla rendezett és a bábszínész szakosok mozgattak. Három tér, hét figura. Bonyolult, felülről mozgatható marionett-bábok. A megvalósításban egy közös pont volt, a hely és idő, amiben elhelyezték őket (századelő Budapestje).

Erős szociológiai éleslátás figuralitásba öntve. A bábok képpé fogalmazták azt, amit sokszor csak metaforákkal lehet kifejezni. Milyen az, aki mindig sugdolózik? Megnyúlik a nyaka, mint itt Gorgibusnénak, Oláh Tímea bábja esetében. Hogy néz ki az, aki valaha tekintélyes ember volt, ám mára megcsorbult tisztessége? Mint egy imádkozósáska, akinek alkalomadtán kétszeresére nyúlik a nyaka, mások fölé emelkedve, éreztetve egykori méltóságát (Csúzda Kitti: Gorgibus).

Hogy néz ki a bábok világában egy társalkodónő, aki saját szerelmi életében szerencsétlen, ám másoknak tanácsokat oszt? Mint egy teknősbéka, aki nagy szemeivel mindent lát, szája azonban a folytonos sutyorgástól és titkolózástól összeesett és lefelé görnyed, mint ahogy azt Fekete Anna Klaudia bábbá fogalmazta.

És hogy nézhet ki ebben a stilizált világban a latin kifejezéseket némi felsőbbrendűséggel puffogtató doktor? Természetesen óriási orra van, amit fenn hord, és hosszú kezei, amelyekkel folyton gesztikulál magyarázás közben. Ezek a bábok persze méretüknél fogva (átlagosan 30 centiméteresek) inkább a bábfilmek szereplői lehetnek, de jó látni azt az erős stilizációs készséget, amit ezek a bábok tükröznek. A kiállítás tehát biztató abból a szempontból, hogy a legfiatalabb bábtervező generáció számára már alapszintű készség és igény, hogy a báb ne a színész kicsinyített hasonmása legyen, hanem a stilizációval valami olyat tudjanak felmutatni, ami a bábszínházi műfaj sajátja.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

68 éves korában elhunyt Ligeti András

A Kossuth-díjas karmester, hegedűművész súlyos betegség következtében, váratlanul hunyt el, tudatta családja.
Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Kincsekkel bővül a Picasso Múzeum

Pablo Picasso lánya a képzőművész kilenc alkotását Franciaországnak adományozta, amelyek 2022-ben kerülnek kiállításra a párizsi Picasso Múzeum nemzeti gyűjteményében - jelentette be Roselyne Bachelot kulturális miniszter. 
Vizuál ajánló

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.
Vizuál interjú

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Vizuál díj

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.
Vizuál hír

Jancsó Miklós előtt tiszteleg a Freeszfe Egyesület

Az Őszi Fesztivál keretében Freeszemle címmel összművészeti programsorozattal készül a Freeszfe Egyesület szeptember 27. és október 1. között, melynek középpontjában a száz éve született Jancsó Miklós szellemi öröksége áll.