A bábeli torony és a hozzá kapcsolódó társadalmi jelenségek visszatérő elemei a művészettörténetnek. A téma egyik legklasszikusabb ábrázolása id. Pieter Bruegel festménye, mely a Planet Babel kiállítás mindkét alkotója számára fontos kiindulópont volt.

A bábeli tematika jelenkori áthallása lehet a kommunikáció torzulása vagy teljes hiánya, a közös élmény, a közösség széthullása, megszűnése. Az ember mára észrevétlenül megépítette a maga „Bábelét”: az információdömping és a fogyasztói társadalom termékei egyaránt fogyaszthatatlan mennyiségben állnak rendelkezésre.

Boros Gábor és Kerekes Gábor 1970-es években született generációja végigélte és végignézte azt a technikai innovációt, amelyben a virtuális valóság és az információrobbanás a társadalom szerkezetét és mindennapi kapcsolatrendszerét alapjaiban megváltoztatta. Boros Mátyás az így kialakult új kommunikációs zavarra és izolációra reflektál, Kerekes Gábor pedig a mindennapi élet gyakorlati kihívásaira: utópisztikus jövőképeket és hozzájuk kapcsolható megoldásokat vetít fel.

Boros Mátyás: Babel Cloud, 2014 (Fotó/Forrás: Art Detektor)

Boros Mátyás kísérleti, fúziós grafikai technikákat használ, Kerekes Gábor az újrahasznosítás szempontjából is fontos újság-kollázsokból hozza létre alkotásait. Mindketten alapvetően sík, papír alapú technikával dolgoznak, alkotásaikkal mégis folyton a térbe akarnak belépni, helyspecifikus, nagyméretű, körbejárható installációikból építik fel kiállításukat.

Kerekes Gábor: HomeMadeShopping

Boros Mátyás központi műve egy internetes közösségi felület bevonásán alapuló munka. A mű fontos eleme az itt zajló kommunikáció: a legnagyobb közösségi portálon osztotta meg felhívását és kérte ismerőseit, hogy saját portréik megosztásával járuljanak hozzá alkotásához, melynek végeredménye egy arcokból felépülő torony (zikkurát) térinstalláció. Az ember itt úgy jelenik meg, mint rész az egészben, rajta keresztül Boros individuum és közösség viszonyát vizsgálja. Az emberi arcok mint téglák alkotják a hétszintes, csonka építményt.

Boros Mátyás: Befejezhetetlen (Fotó/Forrás: Art Detektor)

Kerekes Gábor képi világára jelentős hatást tett a sci-fi irodalom, azon belül is a steam-punk irányzat. Kerekes az újrahasznosított alapanyaggal illeszkedik a nemzetközi recycling art tendenciákhoz is. A világ jelenlegi állapotával egyfajta apokalipszis felé tart: a feltornyosuló, fel nem dolgozott kommunikációs és fogyasztói termékek a pusztulásunkat okozhatják. Az újrahasznosítás, melynek elvét követve ő maga is készíti installációit, egy alternatív megoldás a túlélésre. Saját Bábel tornyának megépítésével reprodukálja az elérhetetlen felé törekvést, jeleneteivel pedig olykor fiktív, de részleteiben igencsak valóságos mini-világokat teremt.

Kerekes Gábor műve

A bibliai, nyelvi zavar végül nemcsak átértelmezve, hanem szó szerint is megjelenik mindkét alkotónál: Kerekes tornyán soknyelvű graffiti fut körbe, míg Boros egyik munkáján a szétrobannó darabkákon különböző nyelveken olvashatóak napi hírek vagy a bábeli történet részletei. Mindezt egy olyan térben, ahol különböző nációk százai haladnak át nap mint nap.

A helyszín választása is tudatos, a koncepció része a befogadó tér szakrális mivolta. A Lovagterem a Szent István Bazilika épületén belül közvetlenül a kupola alatt helyezkedik el, a toronyban a 360°-os panoráma kilátást csak ezen áthaladva lehet elérni. E tér így egyfajta átmenetet képez, egyensúlyoz profán és szakrális határán: bár az épület alapvető funkciója vallási, ezen a termen mégis pusztán a kilátás miatt haladnak át.