Vizuál

Bábeli zűrzavar a Bazilikában

2016.07.21. 13:24
Ajánlom
A különböző nemzetiségű látogatóktól hemzsegő, népszerű budapesti turistacélpont ideális helyszín a „nagy közös értetlenség kora”, a szétesés előtti pillanat köré szerveződő kiállításnak. Megnyílt a Planet Babel tárlat.

A bábeli torony és a hozzá kapcsolódó társadalmi jelenségek visszatérő elemei a művészettörténetnek. A téma egyik legklasszikusabb ábrázolása id. Pieter Bruegel festménye, mely a Planet Babel kiállítás mindkét alkotója számára fontos kiindulópont volt.

A bábeli tematika jelenkori áthallása lehet a kommunikáció torzulása vagy teljes hiánya, a közös élmény, a közösség széthullása, megszűnése. Az ember mára észrevétlenül megépítette a maga „Bábelét”: az információdömping és a fogyasztói társadalom termékei egyaránt fogyaszthatatlan mennyiségben állnak rendelkezésre.

Boros Gábor és Kerekes Gábor 1970-es években született generációja végigélte és végignézte azt a technikai innovációt, amelyben a virtuális valóság és az információrobbanás a társadalom szerkezetét és mindennapi kapcsolatrendszerét alapjaiban megváltoztatta. Boros Mátyás az így kialakult új kommunikációs zavarra és izolációra reflektál, Kerekes Gábor pedig a mindennapi élet gyakorlati kihívásaira: utópisztikus jövőképeket és hozzájuk kapcsolható megoldásokat vetít fel.

Boros Mátyás: Babel Cloud, 2014

Boros Mátyás: Babel Cloud, 2014 (Fotó/Forrás: Art Detektor)

Boros Mátyás kísérleti, fúziós grafikai technikákat használ, Kerekes Gábor az újrahasznosítás szempontjából is fontos újság-kollázsokból hozza létre alkotásait. Mindketten alapvetően sík, papír alapú technikával dolgoznak, alkotásaikkal mégis folyton a térbe akarnak belépni, helyspecifikus, nagyméretű, körbejárható installációikból építik fel kiállításukat.

Kerekes Gábor: HomeMadeShopping

Kerekes Gábor: HomeMadeShopping

Boros Mátyás központi műve egy internetes közösségi felület bevonásán alapuló munka. A mű fontos eleme az itt zajló kommunikáció: a legnagyobb közösségi portálon osztotta meg felhívását és kérte ismerőseit, hogy saját portréik megosztásával járuljanak hozzá alkotásához, melynek végeredménye egy arcokból felépülő torony (zikkurát) térinstalláció. Az ember itt úgy jelenik meg, mint rész az egészben, rajta keresztül Boros individuum és közösség viszonyát vizsgálja. Az emberi arcok mint téglák alkotják a hétszintes, csonka építményt.

Boros Mátyás: Befejezhetetlen

Boros Mátyás: Befejezhetetlen (Fotó/Forrás: Art Detektor)

Kerekes Gábor képi világára jelentős hatást tett a sci-fi irodalom, azon belül is a steam-punk irányzat. Kerekes az újrahasznosított alapanyaggal illeszkedik a nemzetközi recycling art tendenciákhoz is. A világ jelenlegi állapotával egyfajta apokalipszis felé tart: a feltornyosuló, fel nem dolgozott kommunikációs és fogyasztói termékek a pusztulásunkat okozhatják. Az újrahasznosítás, melynek elvét követve ő maga is készíti installációit, egy alternatív megoldás a túlélésre. Saját Bábel tornyának megépítésével reprodukálja az elérhetetlen felé törekvést, jeleneteivel pedig olykor fiktív, de részleteiben igencsak valóságos mini-világokat teremt.

Kerekes Gábor műve

Kerekes Gábor műve

A bibliai, nyelvi zavar végül nemcsak átértelmezve, hanem szó szerint is megjelenik mindkét alkotónál: Kerekes tornyán soknyelvű graffiti fut körbe, míg Boros egyik munkáján a szétrobannó darabkákon különböző nyelveken olvashatóak napi hírek vagy a bábeli történet részletei. Mindezt egy olyan térben, ahol különböző nációk százai haladnak át nap mint nap.

A helyszín választása is tudatos, a koncepció része a befogadó tér szakrális mivolta. A Lovagterem a Szent István Bazilika épületén belül közvetlenül a kupola alatt helyezkedik el, a toronyban a 360°-os panoráma kilátást csak ezen áthaladva lehet elérni. E tér így egyfajta átmenetet képez, egyensúlyoz profán és szakrális határán: bár az épület alapvető funkciója vallási, ezen a termen mégis pusztán a kilátás miatt haladnak át.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Színház

Kern András is megjelent a Fővárosi Törvényszéken

A Fővárosi Törvényszék patinás esküdtszéki tárgyalótermében tartották a Játékszín februári bemutatójának sajtóeseményét. A vád tanúja című produkciót Simon Kornél rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Kocsis Dénes, Szerednyey Béla és Lévay Viktória lép színpadra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Partitúra

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Vizuál hír

Filmes hiányszakmák képzését támogatja a Filmintézet

Most először lehet pályázni sminkes és fodrász kisegítő, jelmezkivitelező, mikrofonos és öltöztető képzések programjával is. Március 2-ig várja a Filmintézet a szakmai képzéseket szervező intézmények pályázatait összesen 12 szakterületre. 
Vizuál Film

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Vizuál magazin

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál iparművészeti múzeum

Drágakőre készült festményre bukkantak a múzeumi raktárban

Hamarosan a közönség is megtekintheti a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását. Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag kőlap mindkét oldalán egy ószövetségi jelenet látható.