Vizuál

Balatoni Monika: "Több lesz, mint egy kiállítás"

2015.04.28. 08:00
Ajánlom
A terveknek megfelelő ütemben haladnak a május 7-én nyíló Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában megvalósuló projekt munkálatai. A Fenntartható identitások című alkotásról Balatoni Monika nemzeti biztos mesélt. INTERJÚ

- Hány pályázat érkezett a felhívásra és milyen jellegű művek ezek?

- Tíz érvényes pályázat érkezett, egyet formai okokból kellett elutasítanunk. A pályaművek nagyon eltérőek voltak, mind megvalósíthatóságban, mind gondolatiságukban. Ez azért is lehetett, mert a pályázati kiírás nem egy központi gondolatra épült, hanem meghagyta az alkotók szabadságát. Végül a tíz pályázatból választotta ki a zsűri German Kinga és Cseke Szilárd projektjét.

- Miért erre esett a választás?

- Nem volt konfliktusmentes a zsűri döntése. A pályamunkán túl azt is mérlegelni kellett, hogy olyan alkotót válasszanak-e ki, akinek a neve már külföldön is ismerősen csenghet, vagy olyat, aki a hazai művészeti életben dominánsabb. German Kinga egy izgalmas és határozott elképzelést vázolt fel, amit a zsűriben helyet foglaló szakemberek java egy nemzetközi porondon is értékelhető projektnek talált.

- Az alkotás az identitás problematikájára reflektál. Már maga a Fenntartható identitások cím is belső ellentmondásra épül. Hogyan fogalmazható meg az ebben rejlő üzenet?

- Ez több lesz mint egy kiállítás. Egy olyan térinstalláció született, ami Cseke Szilárd korábbi munkásságát is jellemezi, tehát ebből a szempontból nem új, viszont kifejezetten erre a térre készült alkotás. A címben rejlő belső ellentmondás véleményem szerint egy szándékos paradoxon, ami rögtön gondolatokat ébreszthet a látogatóban. Mivel nagyon sok pavilon várja az érdeklődőket, ezért a Velencei Biennalénál rendkívül fontos szempont, hogy amikor valaki belép egy térbe, akkor az ott helyet foglaló kiállítás pár másodperc alatt képes legyen felkelteni az érdeklődését, lekötni a figyelmét és elgondolkodtatni. Cseke Szilárd intallációjában ventillátorok által hajtott golyók mozgását figyelhetjük meg különböző módokon elhelyezett csövekben. A szemlélő egyszerre fedezhet fel ebben ritmust és monotonitást, szabadságot és korlátot.

- Milyen módon kerülhetnek kapcsolatba a látogatók az alkotásokkal?

- A pavilonban lesz egy külön tér, ahol MOME-s hallgatók segítségével készült interaktív elemek várják az érdeklődőket, akik üzenhetnek egymásnak vagy az alkotóknak, megfogalmazhatják saját identitásukat és a kiállítás által ébresztett gondolataikat is rögzíthetik. Készült egy applikáció is külön erre az alkalomra, amelyen keresztül a kiállítás elhagyása után is kapcsolatban maradhatnak a látogatók a projekttel és otthon újra bekapcsolódhatnak a közös gondolkozásba. Ugyancsak ide kapcsolódnak azok a kihelyezett képeslapok, amelyek elküldésével üzenhetnek a látogatók, ez is az egyének közötti gondolatcserét szolgálja.

- Milyen kísérőeseményeket terveznek?

- Május 7-én nyílik a magyar pavilon, két nappal később pedig a nagy Biennale, amelyhez mintegy negyven városi helyszín is kapcsolódik, tehát nem csak a nemzeti pavilonokban lesz kiállítás. A program nagyon telített, már csak azért is, mert Okwui Enwezor, az idei főkurátor egy nagyon komplex elképzelést kíván megvalósítani A világok jövője címmel. 130 művészt hívott meg 53 országból, nemcsak képzőművészeket, hanem előadóművészeket és színészeket is. Magyarország nem készül külső eseményekkel, ehelyett a nemzeti pavilon programjait kívánjuk tovább erősíteni.

- Ön szerint mivel tudjuk leginkább felhívni magunkra a figyelmet egy olyan léptékű eseményen, mint a Velencei Biennale?

- Ez egy nehéz kérdés , főként, hogy nem túl jelentős anyagi forrás áll rendelkezésre. A kommunikációt, a kísérőrendezvényeket és magát az eseményt együttesen közel 70 millió forintból kell lebonyolítani, ez csekélynek számít a nemzetközi színtéren. Ebből következik, hogy számos dologra nem jut forrás, mégis, a siker abban is állhat, hogy megfelelő módon tudunk-e kapcsolódni a mindenkori kortárs művészeti élet fő gondolatiságához, és mindeközben képesek vagyunk-e saját jellegünket is képviselni a képzőművészeten keresztül egy ilyen széles nemzetközi platformon.

- A kinti bemutatkozás után milyen utóélete képzelhető el a kiállításnak?

- Tervezünk egy konferenciát, ahol a fenntarthatósággal az identitáskereséssel valamint a művészet-gazdaság-politika hármas pillérével kapcsolatban felmerülő kérdéseket és tapasztalatok szeretnénk megvitatni nemzetközi előadók és jeles művészek bevonásával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Klasszikus

Ők most a legjobb fiatal kamarazenészek Vásáry Tamás zsűrije szerint

A Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa) és Devich Gergely (cselló) alkotta együttes nyerte a Weiner Leó Országos Kamarazenei Verseny vonósnégyes kategóriáját, mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.
Vizuál galéria

Történeteket keresnek a talált képekhez – Fortepan

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállításon szereplő képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Mindegyikhez tartozik, tartozott történet, ezeknek azonban csak egy részét ismerjük.
Vizuál Film

Ma este látható először a digitálisan restaurált Jób lázadása

Április 16-án, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján vetíti az M5 csatorna Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-as filmjének 4K felbontású, teljeskörűen restaurált változatát. A film szín- és fényvilágát az operatőr, Szabó Gábor vezetésével rekonstruálták.