Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte

2019.02.20. 17:15
Megosztom
Munkácsy Mihály stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.

Lieb Mihály néven született Munkácson egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban. A hatévesen árvaságra jutott fiút elemi iskolái után asztalos inasnak adták, ahol hat évig éheztették és dolgoztatták, de a verés sem volt ritka. Első rajzleckéit egy vándor portréfestőtől kapta, aki mellé hamarosan segédnek szegődött. 1863-ban került a fővárosba, nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra, az 1867-es kiegyezés után állami ösztöndíjjal tanult Münchenben, majd Párizsban.

Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.

A következő évben aranyérmet nyert a párizsi Szalon kiállításán Siralomház című képével: az egzotikus témájú, drámai hatású életkép meghódította a francia közönséget.

Ekkor azonban még Düsseldorfban élt, Paál Lászlóval közösen bérelt műtermet. Itt ismerkedett meg egy összejövetelen Edouard de Marches báróval és feleségével, Cécile Papier-rel, akiket meg is hívott a műtermébe. Ők is meginvitálták fényűző párizsi otthonukba, ahol nemcsak tanácsokkal látták el karrierje építésével kapcsolatban, hanem rá is beszélték, hogy költözzön a francia fővárosba. Bevezették a társaságba, exkluzív lakosztályt és pompás műtermet kerítettek a számára. Hírnevét tovább erősítette az 1871-ben, a porosz-francia háború hatása alatt született Tépéscsinálók.

Az elkövetkező években a házaspár, különösen Cecile sokat tett Munkácsy karrierjének érdekében. A báró halála után a festő feleségül is kérte az asszonyt, aki a gyászév leteltét követően hozzáment.

Élete végéig társa és – mai szóval – profi menedzsere is lett Munkácsynak.

Kritikusai szerint akadályozta férje művészi kiteljesedését azzal, hogy a korábbi témák helyett a könnyen eladható zsánerképek felé terelgette. Felesége céltudatossága nélkül azonban valószínű, hogy a korábban többször is depresszióval küzdő, labilis lelkületű festő pályája jóval korábban megszakad. Így azonban a francia arisztokrácia és burzsoázia kedvenc festője lett, képeiért mesés honoráriumokat kért és kapott. Csodás palotát vett, szalonjában a művészek és hírességek hada gyűlt össze hétről hétre.

1881-ben festette talán legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel, 1884-re készült el a Golgota, s művészi hattyúdalaként 1895-ben az Ecce homo.

A Golgota megfeszített Krisztusához modell híján magát köttette a keresztre, s az így készült fényképek alapján dolgozott.

Az első két óriásfestmény Amerikába is áthajózott, ahol Munkácsy Kossuthéhoz fogható fogadtatásban részesült, a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek. A képeket meg is vásárolta egy amerikai üzletember, így a trilógiát még az alkotó sem láthatta együtt. Az Ecce homo hosszas hányattatás után került Magyarországra, 1924-től volt Debrecenben látható, a trilógiát csak 1995-ben, Debrecenben lehetett először együtt megcsodálni. A magyar állam 2015-ben megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától a Krisztus Pilátus előtt című képet, majd idén januárban hosszas pereskedés után a Golgotát is Pákh Imre műgyűjtőtől. Mindhárom képet a debreceni Déri Múzeumban helyezték el.

Munkacsy_Borsos-121002.jpg

Munkácsy és neje 1874-ben (Borsos József felvétele) (Fotó/Forrás: wikipedia)

A nyolcvanas évektől a kamaszkorában összeszedett vérbaj kínozta, a lázas munka felőrölte egészségét, alkotóereje elapadóban volt, és a közönség is elfordult tőle. Kedélye egyre romlott, a kúrák nem segítettek rajta, s csak régi témáit ismételgette. Még óriásként tért haza, hogy a millenniumra megfesse a monumentális Honfoglalást. A millenniumi ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta az elmebaj, párizsi palotáját elárverezték. 1900. május 1-jén halt meg a németországi Endenichben, a bolondokházában, itthon állami temetést kapott, síremlékét 1911-ben avatták fel.

Munkácsy stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Alkotásait olyan közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d'Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art. Naplemente című képét 2016-ban 50 millió forintért árverezték el, Poros út című alkotását az év elején a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja keretében 500 millió forintért vásárolta meg.

(felhasznált forrás részben: Nyáry Krisztián: Festői szerelmek)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

IPA-szomj és apahiány – Az ötödik lépés a Centrálban

Milyen férfi az, aki nem tud az apjára felnézni, és milyen az, akitől mások várják a megváltást? Vannak előadások, amelyek után nem feltétlenül a látottakról, hanem az általuk elindított beszélgetésekről gondolkodunk tovább. Az ötödik lépés a Centrál Színházban pont ilyen.
Plusz

Jordán Adél, Rudolf Péter, Berki Tamás és az indiai fények ünnepe az Eötvös10-ben

Színházi improvizáció, jazz, indiai táncok, borkóstoló és a világűr titkai. November második hetében ismét műfajokon és kultúrákon átívelő programokkal várja közönségét az Eötvös10 Művelődési Ház.
Klasszikus

Interaktív koncert tervét is díjazták a Cziffra Fesztiválon

Cziffra György születésének 105. évfordulóján, november 5-én ünnepélyes keretek között adták át a Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által alapított Cziffra Fesztivál fiatal tehetségeket támogató díjait a Magyar Zene Házában.
Vizuál

Zenei alkotás és művészi alázat – dokumentumfilm készül Fischer Ádámról

Kroó András rendezése hét tételben eleveníti fel a Kossuth-díjas karmester pályájának meghatározó állomásait. Az alkotást harmincmillió forinttal támogatja a Nemzeti Filmintézet. 
Színház

Együtt a színpadon anya és lánya: Janza Kata és Pintér Janka – Interjú!

A Hajszál híján Sherlock Holmes című krimikomédiában játszik először együtt Janza Kata és lánya, Pintér Janka. A készülő produkció olvasópróbáján meséltek az anya-lánya dinamikáról, a közös alkotómunkáról, a nyomasztó vagy épp inspiráló elvárásokról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A mesterséges intelligenciával készült alkotások is helyet kapnak a Magyar Filmszemlén

Elindult a nevezés a 46. Magyar Filmszemlére. Február 1. és 7. között ismét magyar filmek teljes spektrumába kaphatnak betekintést a nézők és alkotók a Corvin moziban. 
Vizuál ajánló

Barátságok, szerelmek és nehéz döntések – közeleg a jubileumi ZSIFI

A 15. Zsidó és Izraeli Filmfesztivál játékfilmekkel, dokumentumfilmekkel, rövidfilmekkel és beszélgetésekkel mutatja meg a zsidó és izraeli kultúra sokszínűségét.
Vizuál hír

Zenei alkotás és művészi alázat – dokumentumfilm készül Fischer Ádámról

Kroó András rendezése hét tételben eleveníti fel a Kossuth-díjas karmester pályájának meghatározó állomásait. Az alkotást harmincmillió forinttal támogatja a Nemzeti Filmintézet. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: Egy flamingó flamencója

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, hogyan kergette évtizedeken át a tökéletes flamingófotó álmát.
Vizuál kritika

Nem férfi akart lenni, csak szabad – kritika a Rose című filmről

Sandra Hüller Ausztria hivatalos Oscar-nevezésében egy férfiként élő nőt játszik, a film az ő történetén keresztül vizsgálja a szabadság és a társadalmi érvényesülés árát a 17. század patriarchális viszonyai között. Rose kritika.