Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

2019.02.20. 17:15
Ajánlom
Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.

Lieb Mihály néven született Munkácson egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban. A hatévesen árvaságra jutott fiút elemi iskolái után asztalos inasnak adták, ahol hat évig éheztették és dolgoztatták, de a verés sem volt ritka. Első rajzleckéit egy vándor portréfestőtől kapta, aki mellé hamarosan segédnek szegődött. 1863-ban került a fővárosba, nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra, az 1867-es kiegyezés után állami ösztöndíjjal tanult Münchenben, majd Párizsban.

Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.

A következő évben aranyérmet nyert a párizsi Szalon kiállításán Siralomház című képével: az egzotikus témájú, drámai hatású életkép meghódította a francia közönséget.

Ekkor azonban még Düsseldorfban élt, Paál Lászlóval közösen bérelt műtermet. Itt ismerkedett meg egy összejövetelen Edouard de Marches báróval és feleségével, Cécile Papier-rel, akiket meg is hívott a műtermébe. Ők is meginvitálták fényűző párizsi otthonukba, ahol nemcsak tanácsokkal látták el karrierje építésével kapcsolatban, hanem rá is beszélték, hogy költözzön a francia fővárosba. Bevezették a társaságba, exkluzív lakosztályt és pompás műtermet kerítettek a számára. Hírnevét tovább erősítette az 1871-ben, a porosz-francia háború hatása alatt született Tépéscsinálók.

Az elkövetkező években a házaspár, különösen Cecile sokat tett Munkácsy karrierjének érdekében. A báró halála után a festő feleségül is kérte az asszonyt, aki a gyászév leteltét követően hozzáment.

Élete végéig társa és – mai szóval – profi menedzsere is lett Munkácsynak.

Kritikusai szerint akadályozta férje művészi kiteljesedését azzal, hogy a korábbi témák helyett a könnyen eladható zsánerképek felé terelgette. Felesége céltudatossága nélkül azonban valószínű, hogy a korábban többször is depresszióval küzdő, labilis lelkületű festő pályája jóval korábban megszakad. Így azonban a francia arisztokrácia és burzsoázia kedvenc festője lett, képeiért mesés honoráriumokat kért és kapott. Csodás palotát vett, szalonjában a művészek és hírességek hada gyűlt össze hétről hétre.

1881-ben festette talán legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel, 1884-re készült el a Golgota, s művészi hattyúdalaként 1895-ben az Ecce homo.

A Golgota megfeszített Krisztusához modell híján magát köttette a keresztre, s az így készült fényképek alapján dolgozott.

Az első két óriásfestmény Amerikába is áthajózott, ahol Munkácsy Kossuthéhoz fogható fogadtatásban részesült, a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek. A képeket meg is vásárolta egy amerikai üzletember, így a trilógiát még az alkotó sem láthatta együtt. Az Ecce homo hosszas hányattatás után került Magyarországra, 1924-től volt Debrecenben látható, a trilógiát csak 1995-ben, Debrecenben lehetett először együtt megcsodálni. A magyar állam 2015-ben megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától a Krisztus Pilátus előtt című képet, majd idén januárban hosszas pereskedés után a Golgotát is Pákh Imre műgyűjtőtől. Mindhárom képet a debreceni Déri Múzeumban helyezték el.

Munkacsy_Borsos-121002.jpg

Munkácsy és neje 1874-ben (Borsos József felvétele) (Fotó/Forrás: wikipedia)

A nyolcvanas évektől a kamaszkorában összeszedett vérbaj kínozta, a lázas munka felőrölte egészségét, alkotóereje elapadóban volt, és a közönség is elfordult tőle. Kedélye egyre romlott, a kúrák nem segítettek rajta, s csak régi témáit ismételgette. Még óriásként tért haza, hogy a millenniumra megfesse a monumentális Honfoglalást. A millenniumi ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta az elmebaj, párizsi palotáját elárverezték. 1900. május 1-jén halt meg a németországi Endenichben, a bolondokházában, itthon állami temetést kapott, síremlékét 1911-ben avatták fel.

Munkácsy stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Alkotásait olyan közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d'Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art. Naplemente című képét 2016-ban 50 millió forintért árverezték el, Poros út című alkotását az év elején a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja keretében 500 millió forintért vásárolta meg.

(felhasznált forrás részben: Nyáry Krisztián: Festői szerelmek)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Vizuál

Férje betiltotta birodalmában Grace Kelly filmjeit

Az Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, akinek élete is egy tündérmesébe illő filmre hasonlított, hiszen filmcsillagból lett valódi, monacói hercegné.
Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.
Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

„Ne azon botránkozzunk meg, hogy meztelen gyerektesteket mutogatok, hanem a valóságon!”

A karizmatikus hatvanas zenetanár és az újonnan érkezett tinédzserlány közötti furcsa viszonyt igyekszik kibogozni a zenekar tehetséges szólistája, Dávid. Nagy Zoltán bemutatkozó filmjében főhős és néző egyaránt a rejtett jelek és a sorok közt rejlő lényeg felkutatására van ítélve.
Vizuál ajánló

10 film, amit novemberben látni kell

Méghozzá moziban, nagyvásznon, amíg csak lehet! Szubjektív összeállításunkban a hazai mozipremierek novemberi kínálatából válogattunk Juliette Binoche új filmjétől kezdve Mika Kaurismäkin át Scorseséig, sőt egészen Woody Allenig.
Vizuál ajánló

Vasárnap megdőlhet a magyar árverési rekord

Mérföldkő és korszakváltás a magyar műtárgypiacon. Száznál is több 1945 és 2000 között készült műalkotás látható a Virág Judit Galéria tematikus aukciós kiállításán, melynek anyagából vasárnap rendeznek árverést a Budapest Kongresszusi Központban.
Vizuál ajánló

Milyen az európai identitás? – Sundance-nyertes dokumentumfilm a LUX Filmnapokon

Macedón feminista filmszatírát, dán oknyomozó dokumentumfilmet és spanyol politikai thrillert kínál a LUX Filmnapok programja november 13. és 15. között az Urániában. A belépés díjtalan, a LUX Filmdíjra érkező szavazatokat 2020. január 20-ig várja az Európai Parlament.
Vizuál magazin

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.