Vizuál

Bársony Kata: "Nagyon fontos, hogy sokan legyünk"

2012.10.29. 11:04
Ajánlom
A budapesti Romédia Alapítvány vezetője a holokauszt roma áldozataira emlékező, három blokkból álló Auschwitz-rekviem programsorozatról beszélt. November 6-án koncert lesz a Művészetek Palotájában, november 15. és 23. között Otto Pankok és Ceija Stojka kiállítása látogatható a Francia Intézetben, október 26. és 28 között pedig Dokumentumfilm Fesztivált rendeztek az Urániában.

- Melyik program volt az Auschwitz-rekviem kiindulópontja?

- Minden a koncert köré szerveződik. Az Auschwitz-rekviem egy Európai koncertsorozat, amiből megálmodtunk egy összefüggő kommunikációs kampányt. Roger "Moreno" Rathgeb zeneműve minden országban kiegészül nemzeti kórusokkal, a mi esetünkben a Szent Efrém kórussal és négy remek, profi szólistával. A rekviemet Auschwitz ihlette, célja is az, hogy azokra emlékezzen, akiket meggyilkoltak táborokban, ahol tudjuk, hogy legalább négy féle foglyot különtettek el; voltak köztük politikaiak, homoszexuálisok, cigányok és zsidók.

- A teljes programsorozat is Rathgeb művéről kapta a nevét, de a Dokumentumfilm Fesztivál témája nem kizárólag Auschwitz. Szó volt többek között a ruandai népirtásról, a portugál diktatúráról, a guatemalai polgárháborúról is.

- Valóban nem csak olyan témákat dolgoznak fel a filmek, amelyek kifejezetten a roma vagy a zsidó szenvedéstörténethez kapcsolódnak, hanem olyasmit is, ami segít egy tinédzser vagy egy egyetemista számára megérteni, hogy mik azok a társadalompolitikai és emberi tényezők, amelyek elvezetnek a népirtáshoz. Kurátoraink, Pócsik Andrea, Bogdán Mária és Kőszegi Áron a Nyílt Társadalmi Intézet és a Romédia Alapítvány szerteágazó archívumából válogatták a programot.

- Ehhez kapcsolódik a kritika-író pályázat.

- A fiatal egyetemistákat kértük, hogy írjanak október tizennyolcadiki határidővel kritikákat ehhez a kilenc filmhez, amiket meg lehet nézni előre az OSA Archívumában. Komoly tárgy- és pénznyeremények vannak.

- Hogyan kapcsolódik az eddigiekhez a kiállítás a Francia Intézetben?

- Első ízben hozzuk Magyarországra Otto Pankok és Ceija Stojka műveit, ez a kurátorok érdeme. Pankok Németországban alkotott szénrajzaiban maradtak meg a harmincas évekbeli roma közösségek ábrázolásai, ezek képzőművészeti szempontból is fontos munkák. Később ez a közösség volt ott akkor is, amikor Pankok megnyitotta első kiállítását, ami után nem sokkal meggyilkolták. Ceija Stojka osztrák túlélő, és ez az élménye szolgál művészete alapanyagául. Eljön Moritz Pankok is tárlatot vezetni, ő Otto Pankok unokaöccse, és a Kai Dikhas Galériát vezeti Berlinben, ami egy elsősorban roma műveket bemutató intézmény.

- Úgy fogalmaztál, hogy ez egy összefüggő kommunikációs kampány, tehát egyik fontos célja az általános ismeretterjesztés. Mekkora a tudásunk a cigányholokausztról?

- Szinte semekkora. Olyan tíz éve volt a számokról egy éles vita az ÉS hasábjain. Azóta is főleg erről szokás vitatkozni. Onnan lehet lemérni, hogy menyire kevés erről a tudás, hogy maguk a roma közösségek se nagyon tudnak saját közösségük szenvedéstörténetéről, csak ha van konkrét érintettség, holott nagyrészt elvégezték az általános iskolát. Ezért ennek a projektnek a keretében elkezdtünk kutatni, roma túlélőkkel is interjúztunk.

- Megváltoztatható az emberek attitűdje koncertekkel meg kiállítással?

- Schweizer József főrabbival beszélgettem egy hete, azt mondta nekem, legyek türelmes, mert időbe telik, mire felismerik azok, akiknek jönniük kell, hogy jönniük kell. A koncerten coming out lesz a szólisták között, ketten nem beszéltek róla mostanáig, hogy romák. Van köztük olyan, aki tizenhét éve az operaház kiemelkedő szólistája, nagyon híres roma zenész családból való. Ők reprezentálják azt a közeget, amit szeretnénk megjeleníteni: Rajk Judit, Polyák Valéria, Rácz István és Meggyesi Zoltán. Nagyon fontos, hogy sokan legyünk. Nekem az eredmény az lenne, ha megtöltenénk a koncerttermet, és megmutatnánk egymillió- kétszázezer televíziónézőnek, hogy vagyunk ott ezerhétszázan, akiknek fontos ez a téma annyira, hogy hozzáadják az arcukat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál portré

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.
Vizuál premier

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Vizuál interjú

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Vizuál hír

Filmes hiányszakmák képzését támogatja a Filmintézet

Most először lehet pályázni sminkes és fodrász kisegítő, jelmezkivitelező, mikrofonos és öltöztető képzések programjával is. Március 2-ig várja a Filmintézet a szakmai képzéseket szervező intézmények pályázatait összesen 12 szakterületre. 
Vizuál Film

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki.