Vizuál

Bársony Kata: "Nagyon fontos, hogy sokan legyünk"

2012.10.29. 11:04
Ajánlom
A budapesti Romédia Alapítvány vezetője a holokauszt roma áldozataira emlékező, három blokkból álló Auschwitz-rekviem programsorozatról beszélt. November 6-án koncert lesz a Művészetek Palotájában, november 15. és 23. között Otto Pankok és Ceija Stojka kiállítása látogatható a Francia Intézetben, október 26. és 28 között pedig Dokumentumfilm Fesztivált rendeztek az Urániában.

- Melyik program volt az Auschwitz-rekviem kiindulópontja?

- Minden a koncert köré szerveződik. Az Auschwitz-rekviem egy Európai koncertsorozat, amiből megálmodtunk egy összefüggő kommunikációs kampányt. Roger "Moreno" Rathgeb zeneműve minden országban kiegészül nemzeti kórusokkal, a mi esetünkben a Szent Efrém kórussal és négy remek, profi szólistával. A rekviemet Auschwitz ihlette, célja is az, hogy azokra emlékezzen, akiket meggyilkoltak táborokban, ahol tudjuk, hogy legalább négy féle foglyot különtettek el; voltak köztük politikaiak, homoszexuálisok, cigányok és zsidók.

- A teljes programsorozat is Rathgeb művéről kapta a nevét, de a Dokumentumfilm Fesztivál témája nem kizárólag Auschwitz. Szó volt többek között a ruandai népirtásról, a portugál diktatúráról, a guatemalai polgárháborúról is.

- Valóban nem csak olyan témákat dolgoznak fel a filmek, amelyek kifejezetten a roma vagy a zsidó szenvedéstörténethez kapcsolódnak, hanem olyasmit is, ami segít egy tinédzser vagy egy egyetemista számára megérteni, hogy mik azok a társadalompolitikai és emberi tényezők, amelyek elvezetnek a népirtáshoz. Kurátoraink, Pócsik Andrea, Bogdán Mária és Kőszegi Áron a Nyílt Társadalmi Intézet és a Romédia Alapítvány szerteágazó archívumából válogatták a programot.

- Ehhez kapcsolódik a kritika-író pályázat.

- A fiatal egyetemistákat kértük, hogy írjanak október tizennyolcadiki határidővel kritikákat ehhez a kilenc filmhez, amiket meg lehet nézni előre az OSA Archívumában. Komoly tárgy- és pénznyeremények vannak.

- Hogyan kapcsolódik az eddigiekhez a kiállítás a Francia Intézetben?

- Első ízben hozzuk Magyarországra Otto Pankok és Ceija Stojka műveit, ez a kurátorok érdeme. Pankok Németországban alkotott szénrajzaiban maradtak meg a harmincas évekbeli roma közösségek ábrázolásai, ezek képzőművészeti szempontból is fontos munkák. Később ez a közösség volt ott akkor is, amikor Pankok megnyitotta első kiállítását, ami után nem sokkal meggyilkolták. Ceija Stojka osztrák túlélő, és ez az élménye szolgál művészete alapanyagául. Eljön Moritz Pankok is tárlatot vezetni, ő Otto Pankok unokaöccse, és a Kai Dikhas Galériát vezeti Berlinben, ami egy elsősorban roma műveket bemutató intézmény.

- Úgy fogalmaztál, hogy ez egy összefüggő kommunikációs kampány, tehát egyik fontos célja az általános ismeretterjesztés. Mekkora a tudásunk a cigányholokausztról?

- Szinte semekkora. Olyan tíz éve volt a számokról egy éles vita az ÉS hasábjain. Azóta is főleg erről szokás vitatkozni. Onnan lehet lemérni, hogy menyire kevés erről a tudás, hogy maguk a roma közösségek se nagyon tudnak saját közösségük szenvedéstörténetéről, csak ha van konkrét érintettség, holott nagyrészt elvégezték az általános iskolát. Ezért ennek a projektnek a keretében elkezdtünk kutatni, roma túlélőkkel is interjúztunk.

- Megváltoztatható az emberek attitűdje koncertekkel meg kiállítással?

- Schweizer József főrabbival beszélgettem egy hete, azt mondta nekem, legyek türelmes, mert időbe telik, mire felismerik azok, akiknek jönniük kell, hogy jönniük kell. A koncerten coming out lesz a szólisták között, ketten nem beszéltek róla mostanáig, hogy romák. Van köztük olyan, aki tizenhét éve az operaház kiemelkedő szólistája, nagyon híres roma zenész családból való. Ők reprezentálják azt a közeget, amit szeretnénk megjeleníteni: Rajk Judit, Polyák Valéria, Rácz István és Meggyesi Zoltán. Nagyon fontos, hogy sokan legyünk. Nekem az eredmény az lenne, ha megtöltenénk a koncerttermet, és megmutatnánk egymillió- kétszázezer televíziónézőnek, hogy vagyunk ott ezerhétszázan, akiknek fontos ez a téma annyira, hogy hozzáadják az arcukat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Plusz

Két ember, akik a világ legmagasabb fáit fényképezik, hogy unokáik is láthassák őket

Az egyre nagyobb mértékben végrehajtott erdőirtások miatt veszélyben vannak a világ legmagasabb fái. Steven Pearce és Jennifer Sanger elhatározták, hogy lefényképezik őket, hátha észbe kapnak az erdőirtók: hatalmas értéket készülnek elpusztítani.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Régi magyar némafilmek zenei aláfestéséhez hirdettek pályázatot

Némafilmhez filmzenét! címmel indít pályázatot a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet. A jelentkezési határidő: 2021. március 31. éjfél.
Vizuál hír

A-kategóriás filmfesztiválon debütál a magyar elsőfilmes drámája

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét. Az elsőfilmesek versenyében szereplő alkotás India után 2021 tavaszán Magyarországon is látható lesz a Budapest Film forgalmazásában.
Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Vizuál galéria

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.