Vizuál

Befogadható rendszer

2014.10.11. 07:00
Ajánlom
A retrospektív kiállításokról gyakran elmondható, hogy lehetetlen helyzet elé állítják a látogatót. Lehetetlen, mert nehéz minden alkotást egyformán, értő módon befogadni. Tolvaly Ernő a Ludwig Múzeumban megrendezett retrospektív tárlata azonban ellent mond az eddigi tapasztalatoknak. KRITIKA

Tolvaly Ernő neve a kortárs magyar képzőművészetben egyáltalán nem ismeretlen, annak ellenére, hogy munkásságának feldolgozása még meglehetősen hiányos. Ezt az űrt szerették volna kitölteni a Ludwig Múzeum munkatársai, amikor elkezdték a kiállítás megszervezését.

Különös egyveleget alkot a tárlat, hiszen a festmények, installációk, akciók, grafikák jól megférnek egymás mellett. Az egyik teremben láthatunk posztimpresszionista és kubista jegyeket felvonultató képeket, valamint Cèzanne-interpretációkat - a művész korábbi terveinek megfelelően - plasztikusan a földre helyezve, a megszokottól jóval nagyobb méretben.

Ez a térrel, minőségekkel, anyagokkal való kísérletezés az egész életműre jellemező. Tolvaly folyamatosan kérdez és válaszol. Olyan alapvető művészetfilozófiai kérdéseket boncolgat, mint a művészet lényege, a befogadás lehetőségei, a műalkotások mibenléte, vagy a Duchamp által felvetett hétköznapi tárgyak kontra műalkotások problémája.

Tolvaly "játszik" a felületekkel, absztrakt képein különböző anyagok és minőségek jelennek meg: a festék mellett a természetből is merít, mikor olyan anyagokat használ, mint a márvány, por, föld vagy a hamu. A felületekkel és stílusokkal való kísérletezés csúcspontjai azok a művek, amelyek szinte csak megidéznek nagy elődöket. A "lomb" festmények "kimondatlanul" is impresszionista jegyeket hordoznak a maguk absztrakt módján, míg más képeknél a színekkel való játék Van Gogh-ot idézi.

Az életműben visszatérő elem a víz mint anyag és egyfajta művészeti "érték". Az Egy pohár víz vízben (1976) a művészet és világ egymáshoz való viszonyának magyarázatát is egyszerű, ám annál meggyőzőbb magyarázatát adja. Egy műanyag zacskóban, melyet az alkotó vízzel töltött fel, elhelyezett egy szintén vízzel telt üvegpoharat. A zacskóban lévő víz - állítása szerint - nem más, mint a minket körülvevő létező világ, míg a pohárban lévő víz maga a művészet. "A művészetben létező valóság egybeesik más létező valóságokkal, csak saját formája szerint - ami minden esetben más - teszi láthatóvá."

A kiállítás utolsó termében a különböző performanszok és akciók videó- illetve fotó dokumentációt tekinthetik meg a látogatók, mint a Grand pas de Quatre című alkotás. Az akció a műalkotás, befogadás és befogadó kérdéskörét próbálja értelmezni. Mi történik akkor, ha egy alkotásból csak egy mondat marad a falon? Tolvaly visszaemlékezése szerint egy közös kiállítás során a Ganz Művelődési Központban minden művész kapott egy falfelületet, ő azonban üresen hagyta sajátját. A kiállítás megnyitásakor négy balerina táncolt a falfelület előtt, majd a tánc végeztével az egyikük annyit írt a falra: Grand pas de Quatre. Ezt az előadást nyilván csak azok láthatták, akik részt vettek a megnyitón, de mi lesz azokkal, akik csak később tekintik meg a tárlatot? Számukra mennyivel válik az a mondat nehezebben értelmezhetővé, mint bármely más alkotás a falon?

A Csodálatos rendszer kiállítás - melynek címe egy korai munkára utal - sok új, ismeretlen művet, kísérletet mutat be még azok számára is, akik közelről ismerték Tolvaly munkásságát. A múzeum munkatársainak munkáját ráadásul az alkotótárs és barát Lengyel András segítette, akinek köszönhetően eddig még be nem mutatott művek is gazdagítják a tárlatot.

A Tolvaly Ernő retrospektív kiállítás hűen állít emléket egy érdemtelenül mellőzött életműnek, teszi mindezt úgy, hogy közben finoman kirajzolódik benne egy gondolkodó, kérdéseket felvető, izgalmas személyiség képe is.

További képek a kiállításról:

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Színház

Lemondja tervezett bemutatóját a Rózsavölgyi Szalon a kultúr-tao körüli bizonytalanság miatt

A magánszínház közleményt adott ki, amelyben azt írják, színházakat is érintő finanszírozási bizonytalanság miatt kényszerülnek erre a lépésre.
Színház

Gyertek az Átriumba, amíg lehet! - Újabb színház kongatja a vészharangot

A kulturális taotámogatás megszűnése miatt egyre több színház jövője válik bizonytalanná, ugyanis nem tudnak tervezni a 2019-es évadra.
Klasszikus

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.
Vizuál sisi

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Vizuál hír

Kiakadtak a régészek az amatőr kincskeresés népszerűsítésén

Közleményben hívja fel a figyelmet a Magyar Régész Szövetség a fémkeresős tevékenységet korlátozás nélkül űzhető, szabadidős tevékenységként beállító médiamegjelenések veszélyére.
Vizuál kult50

Kortárs művészet alulról szerveződve – Somogyi Hajnalka és az OFF-Biennále

Az egyre népszerűbb OFF-Biennále az egyik legnagyobb alulról szerveződő, államtól független civil kezdeményezés Magyarországon. A kezdeményezés alapítója, projektvezetője és kurátora, Somogyi Hajnalka Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál csernus tibor

Tárlatvezetések és művészeti foglalkozások gyerekeknek a Csernus kiállításban

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Várkert Bazár közös kiállítása, a Csernus és a Montmartre novembertől januárig izgalmas programokkal várja az érdeklődőket! A Testőrpalotában helyet kapó tárlat Csernus Tibor, a magyar festőzseni sokszínű alkotói tevékenységét hivatott bemutatni és a kapcsolódó foglalkozások is a kreatív energiák felszabadításának jegyében kerülnek megrendezésre.