A Néprajzi Múzeum kamaratárlata a frissen startolt BLUTUSZ Pop-up néprajz sorozat része. A cím a kis hatótávolságú rádiós kapcsolatra utal: közel kell mennünk egymáshoz, hogy össze tudjunk kapcsolódni, fogjuk a felénk sugárzott adást. A fonetikusan leírt kifejezés pedig arra a jelenségre utal, ahogyan saját magunk számára lefordítjuk, értelmezzük a körülöttünk élők világát, világait.
A pop-up kiállítás „gyors” műfaja lehetővé teszi, hogy az intézmény múzeumi eszközökkel, gyűjteményi tárgyakon, dokumentumokan és fotókon keresztül reagáljon társadalmi, kulturális aktualitásokra. A cél, hogy egy-egy eseményt, aktuális témát kontextusba helyezzenek, többszempontú rátekintést adjanak, értelmezési és feldolgozási útvonalakat kínáljanak – ezúttal egy olyan ruhadarab bemutatásával, ami Iránban vagy Afganisztánban a szabadság jelképe lett.
A kendő eltakaró, védelmező funkciója mellett az évszázadok során a nők identitásának, társadalmi helyzetének és jogainak egyfajta szimbólumává vált.
Már a mezopotámiai civilizációk is használták, majd a zsidó, keresztény és iszlám vallásban egyaránt a viselet integráns része lett. Viselése lehet a közösséghez való tartozás önként vállalt elfogadása vagy hangsúlyozása, de lehet kötelezően előírt szabály is. Egy ruhadarab, amely a különböző kultúrákban sokszor meglepően hasonló jelentésű: kifejezhet egy adott kulturális, vallási közösséghez való tartozást, lehet életkorjelző, egyéni vagy társadalmi státuszt azonosító szerepe.

Kislány félünnepi kendőben, Inaktelke, Kolozs (Cluj) megye, Románia (Fotó/Forrás: Winter Erzsébet / Néprajzi Múzeum)
A Bekötik a fejét tárlat a Kárpát-medence mellett a zsidó és a muszlim kultúra fejkendő viselési szokásait mutatja be, túlmutatva a hagyományos interpretációs eszközökön. Szélesíti a téma megközelítési módjait, és különböző műfajú gondolatirányokat nyit irodalmi, képzőművészeti, zenei és mozgóképes kapcsolódásokkal. A Néprajzi Múzeum tárgyi és fotóarchívumi anyagai mellett többek között megjelenik benne Weöres Sándor verse, valamint Oberfrank Luca videóinstallációja is.
A múzeum MÉTA terében létrehozott, multimédiás elemekben bővelkedő kamaratárlat konkrét társadalmi interakcióra is épít a közösségi média felületeken.
Fejléckép: Zsidó asszony selyemvirággal, gyöngyökkel díszített főkötőben, alatta paróka. Eger, Heves vm., Magyarország. 1910-es évek. (részlet) (fotó: Kiss József fényképészműterem / Néprajzi Múzeum)