Vizuál

"Belecsempészte Magyarországot az amerikai filmekbe"

2015.04.21. 06:58
Ajánlom
Oscar-, Emmy-, BAFTA-díj. Mindhárom rangos filmes elismerés díja megtekinthető a Fényképezte Zsigmond Vilmos című kiállításon a Ludwig Múzeumban. A világhírű operatőrt 150 saját készítésű fotójával szeretné emberként bemutatni a két kurátor, Puskás Bea és Tomas Opitz. KIÁLLÍTÁS

- Hogy válogattátok össze a tárlat 150 képét? Segített ebben maga Zsigmond Vilmos is?

Puskás Bea: Első körben ő ajánlotta a személyes kedvenceit. Ezután láttunk mi munkához, elmélyültünk a munkásságában, a sztorik hátterében, az előzményekben. Rengeteg fotónegatívot kaptunk tőle, amelyeket az élete során készített.

- Arra törekedtetek, hogy végigkövessétek az életútját a múzeum falain?

Tomas Opitz: Elsősorban nem a munkásságát, hanem a személyét szerettük volna bemutatni. Ha elhangzik Zsigmond Vilmos neve, rendszerint az jut mindenki eszébe, hogy '56-ban emigrált Amerikába, ahol Oscar-díjat kapott. Mi fel akartuk tárni ennek az útnak a gazdagságát és persze keménységét is, hiszen egy olyan idegen országba érkezett meg, amelynek a nyelvét nem ismerte még akkor. Háborús időszak után kezdett új életet. Ez mind érzékelhető a fotókon keresztül. Magyarországon főleg a vidéket fotózta, de Budapesten is megtalálta a szegénység nyomait. Az Amerikába tartó út alatt a hajózás nehézségét örökítette meg, hiszen hatalmas vihar kapta el őket az óceán közepén. A megérkezéskor pedig rácsodálkozott New Yorkra.

- Eddig soha nem látott képek is a tárlat részei. Hogyan kerültek ezek most elő?

PB: A fotók közel 90 százaléka korábban nem volt még látható. Vilmos eddig soha nem foglalkozott még a fotográfiái nagy ívű bemutatásával. Csak megörökítette, ami érdekes volt számára. Például életében először 1963-ban jutott el baseballmeccsre Los Angelesben, egy rendező barátja társaságában. Lefotózott mindent, amit látott, hogy hány autó áll a parkolóban, milyen sok néző gyűlt össze a Dodger Stadionban. Ebből a 36 darabos sorozatból soha nem nagyított fotót, de mi beleszerettünk a kompozíciókba és hatot kiraktunk közülük a Ludwig Múzeum falára. Csoportosítva tárolja a negatívjait, minden borítékra ráírja, mikor és hol készültek. Pontos listát vezet.  

- A kiállítást végignézve úgy tűnik, kedvelt fotótémái az utazások és az arcok.

TO: Soha nem voltak irányzatai, koncepciói, azt dokumentálta, ami megtetszett neki. A '70-es évek elején bekerült a hollywoodi mainstreambe, onnantól kezdve a filmezés foglalta le. Azután már nem jutott annyi ideje a fotográfiára. Illetve a fotótémái a munkájából adódtak, például a forgatási helyszínek bejárásait örökítette meg.

- Miként lehet értelmezni azt, hogy a mai napig amatőr fotósnak nevezi magát?

PB: Mást jelent számára ez a szó, mint ahogy mi a magyar nyelvben használjuk. Valószínűleg arra gondol, hogy nem ebből él, hanem hobbiként fotózik. Ehhez hozzájárul persze a szerénysége is.

- Mit tud adni a kiállítás a hétköznapi látogatóknak és azoknak, akiket mélyebben érdekel a fényképezés?

TO: Zsigmond Vilmostól elleshetők a kompozíciók és a fény használata. A képei rengeteg korszakot vonultatnak fel, köztük olyanokat is, amelyeket már elfejtettünk. A korai, magyarországi időszakából vannak fotói a tanyavilág mészkőégetőiről, Budapestnek sok olyan terét, épületét megmutatja, amelyek már nem léteznek. Ugyanez igaz New Yorkra és Los Angelesre is. Érdekes megfigyelni az öltözékek és az autók változását is. A képeken keresztül történeteket látunk. Neki a főiskolán pont ezt tanították, hogy az állóképeken keresztül is sztorikat meséljen el. Részeg emberről, a rendőrről, a parkról vagy a magyar úton haladó ökrös szekérről. Ha elég figyelmesen nézzük a fotóit, utána pedig megtekintjük a filmjeit, tökéletesen rekonstruálhatjuk az életét. Megláthatjuk, mik hagytak nyomot benne. A csepeli és a Hajógyári-sziget ipari épületei rendkívül hasonlítanak A szarvasvadász című film elejére, ami pedig Pennsylvaniában játszódik. A McCabe és Mrs. Miller című film vidéke emlékeztet a magyar tájra.  Kicsit belecsempészte Magyarországot az amerikai filmekbe. Ugyanígy építette beléjük az utazásai során szerzett tapasztalatokat is.

- Forgat, fényképez manapság?

PB: Jelenleg, 85 évesen is aktív életet él. Folyamatosan kap felkéréseket, tavaly épp befejezett egy filmet, jelenleg is több munkája van alakulóban, közben tanít Los Angelesben, itthon is többször járt már idén.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál pop-art

Csokoládéra épült a világhírű műgyűjtemény

A Budapest Art Week keretén belül betekintettünk a budapesti Ludwig Múzeum kulisszái mögé, ahol azt is megtudhattuk, mi köze a húsvéti csokitojásoknak Andy Warhol pop-art képeihez.
Vizuál videó

Terápia filmben és építészetben – Krigler Gábor és Varga Tamás a Kult50-ben

A Kult50 a háttérben álló alkotókra is szeretné felhívni a figyelmet, hiszen Krigler Gábor showrunner, kreatív producer sorozataival és Varga Tamás építész épületeivel sokan naponta találkoznak. Videósorozatunk hetente két alkalommal jelentkezik, amelyben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.
Vizuál hír

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál interjú

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.
Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.