Vizuál

"Belecsempészte Magyarországot az amerikai filmekbe"

2015.04.21. 06:58
Ajánlom
Oscar-, Emmy-, BAFTA-díj. Mindhárom rangos filmes elismerés díja megtekinthető a Fényképezte Zsigmond Vilmos című kiállításon a Ludwig Múzeumban. A világhírű operatőrt 150 saját készítésű fotójával szeretné emberként bemutatni a két kurátor, Puskás Bea és Tomas Opitz. KIÁLLÍTÁS

- Hogy válogattátok össze a tárlat 150 képét? Segített ebben maga Zsigmond Vilmos is?

Puskás Bea: Első körben ő ajánlotta a személyes kedvenceit. Ezután láttunk mi munkához, elmélyültünk a munkásságában, a sztorik hátterében, az előzményekben. Rengeteg fotónegatívot kaptunk tőle, amelyeket az élete során készített.

- Arra törekedtetek, hogy végigkövessétek az életútját a múzeum falain?

Tomas Opitz: Elsősorban nem a munkásságát, hanem a személyét szerettük volna bemutatni. Ha elhangzik Zsigmond Vilmos neve, rendszerint az jut mindenki eszébe, hogy '56-ban emigrált Amerikába, ahol Oscar-díjat kapott. Mi fel akartuk tárni ennek az útnak a gazdagságát és persze keménységét is, hiszen egy olyan idegen országba érkezett meg, amelynek a nyelvét nem ismerte még akkor. Háborús időszak után kezdett új életet. Ez mind érzékelhető a fotókon keresztül. Magyarországon főleg a vidéket fotózta, de Budapesten is megtalálta a szegénység nyomait. Az Amerikába tartó út alatt a hajózás nehézségét örökítette meg, hiszen hatalmas vihar kapta el őket az óceán közepén. A megérkezéskor pedig rácsodálkozott New Yorkra.

- Eddig soha nem látott képek is a tárlat részei. Hogyan kerültek ezek most elő?

PB: A fotók közel 90 százaléka korábban nem volt még látható. Vilmos eddig soha nem foglalkozott még a fotográfiái nagy ívű bemutatásával. Csak megörökítette, ami érdekes volt számára. Például életében először 1963-ban jutott el baseballmeccsre Los Angelesben, egy rendező barátja társaságában. Lefotózott mindent, amit látott, hogy hány autó áll a parkolóban, milyen sok néző gyűlt össze a Dodger Stadionban. Ebből a 36 darabos sorozatból soha nem nagyított fotót, de mi beleszerettünk a kompozíciókba és hatot kiraktunk közülük a Ludwig Múzeum falára. Csoportosítva tárolja a negatívjait, minden borítékra ráírja, mikor és hol készültek. Pontos listát vezet.  

- A kiállítást végignézve úgy tűnik, kedvelt fotótémái az utazások és az arcok.

TO: Soha nem voltak irányzatai, koncepciói, azt dokumentálta, ami megtetszett neki. A '70-es évek elején bekerült a hollywoodi mainstreambe, onnantól kezdve a filmezés foglalta le. Azután már nem jutott annyi ideje a fotográfiára. Illetve a fotótémái a munkájából adódtak, például a forgatási helyszínek bejárásait örökítette meg.

- Miként lehet értelmezni azt, hogy a mai napig amatőr fotósnak nevezi magát?

PB: Mást jelent számára ez a szó, mint ahogy mi a magyar nyelvben használjuk. Valószínűleg arra gondol, hogy nem ebből él, hanem hobbiként fotózik. Ehhez hozzájárul persze a szerénysége is.

- Mit tud adni a kiállítás a hétköznapi látogatóknak és azoknak, akiket mélyebben érdekel a fényképezés?

TO: Zsigmond Vilmostól elleshetők a kompozíciók és a fény használata. A képei rengeteg korszakot vonultatnak fel, köztük olyanokat is, amelyeket már elfejtettünk. A korai, magyarországi időszakából vannak fotói a tanyavilág mészkőégetőiről, Budapestnek sok olyan terét, épületét megmutatja, amelyek már nem léteznek. Ugyanez igaz New Yorkra és Los Angelesre is. Érdekes megfigyelni az öltözékek és az autók változását is. A képeken keresztül történeteket látunk. Neki a főiskolán pont ezt tanították, hogy az állóképeken keresztül is sztorikat meséljen el. Részeg emberről, a rendőrről, a parkról vagy a magyar úton haladó ökrös szekérről. Ha elég figyelmesen nézzük a fotóit, utána pedig megtekintjük a filmjeit, tökéletesen rekonstruálhatjuk az életét. Megláthatjuk, mik hagytak nyomot benne. A csepeli és a Hajógyári-sziget ipari épületei rendkívül hasonlítanak A szarvasvadász című film elejére, ami pedig Pennsylvaniában játszódik. A McCabe és Mrs. Miller című film vidéke emlékeztet a magyar tájra.  Kicsit belecsempészte Magyarországot az amerikai filmekbe. Ugyanígy építette beléjük az utazásai során szerzett tapasztalatokat is.

- Forgat, fényképez manapság?

PB: Jelenleg, 85 évesen is aktív életet él. Folyamatosan kap felkéréseket, tavaly épp befejezett egy filmet, jelenleg is több munkája van alakulóban, közben tanít Los Angelesben, itthon is többször járt már idén.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Plusz

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Klasszikus

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Kiviszem a lovam

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Spencer Davisszel való találkozását idézi fel.
Vizuál galéria

Táj csíkokra és kockákra törve

A mintegy száztíz Scully-művet bemutató kiállításon a monumentális festmények mellett szerepelnek papírmunkák, illetve megjelenik egy-egy plasztika és fotómű is. A művek értelmezését – a falakon és a tárlókban – a művész saját írásai, feljegyzései és vázlatai segítik.
Vizuál hír

Saját agyműtétjéről készített fotósorozatot a Capa-nagydíj nyertese

„Nem tudtam, mi történik velem. Megijedtem, tanulmányoztam, mostanra elfogadtam” – írta Neogrády-Kiss Barnabás fotós.
Vizuál 1956

Graffitivel emlékeznek az 1956-os forradalomra Londonban

Fat Heat magyar graffiti művész mintegy hatvanöt négyzetméteres falfestményével emlékeznek az 1956-os forradalomra Londonban.