Vizuál

Bemutatták a Természetes fényt a Berlinalén – A sajtóvisszhangokból válogattunk

2021.03.04. 10:10
Ajánlom
Kedden, a Berlinale második napján mutatták be Nagy Dénes Természetes fény című nagyjátékfilmjét. A magyar alkotást méltató külföldi kritikákból válogattunk.

Nagy Dénes, aki a forgatókönyvet is írta, debütáló filmjéhez újragombolt egy epikus regényt – igaz, meglehetősen szokatlan módon. Az eredeti szerző, Závada Pál, 20 éves időszakot ír le több mint 600 oldalon keresztül, de Nagy filmadaptációja ennek csak egy kis részére szorítkozik. A Természetes fény csupán három napot ölel fel a történetből, és a főszereplőre, Semetka Istvánra koncentrál. Az ő szemszögén keresztül láttatja a film a magyar hadsereg Odüsszeiáját a II. világháborús orosz fronton.

Deborah Young, a Hollywood Reporter kritikusa azzal kezdi kritikáját – talán kissé ironikusan –, hogy Magyarországról és Kelet-Európából csak úgy áramlanak mostanában a háborús filmek, de Nagy Dénes első nagyjátékfilmjét szerencsére nem orosz „tank operának”, hanem magasröptűnek tartja.

„A film lassan kezdődik, kevés a cselekménye, mert a szörnyűségek diszkréten, a vásznon kívül zajlanak” – írja, majd párhuzamot von Elem Klimov 1985-ös remekműve, a Jöjj és lásd! és a Természetes fény közt. „Nagy Ukrajnában játszódó története is azt a morális kérdést veti fel, hogy az emberi lelkiismeret meddig képes cipelni a szörnyűségeket, amelyeknek szemtanúja volt, és mekkora felelősség terheli, ha elhallgatja azt.”

Termeszetesfeny5_foto_DobosTamas-100721.jpg

Természetes fény (Fotó/Forrás: Dobos Tamás / Campfilm)

Young azt is dicséri a filmben, hogy a főhős, Semetka István fokozatosan kerül az események és a film középpontjába, pozitívumként említi Semetka pókerarcát és hogy a dialógusok igazából pantomim mutatványok, hiszen a katonák nem értik a helyi parasztokat. A kritikus figyelme nem siklik el Dobos Tamás operatőri munkája felett sem:

„Az operatőr, Dobos Tamás által alkalmazott árnyékos megvilágítás úgy emeli ki az emberi arcok kemény vonásait, hogy az Van Gogh A krumplievők című festményét juttatja eszünkbe.”

A kritika kitér a film befejező jelenetére is. Bár hiányolja a végén az emberi arcok és a táj esztétikáját, örül annak, hogy lezárásként inkább a tehetetlenség nyugtalanító érzését, nem pedig a háborút átélt rendezőktől megszokott „kiáltó, morális felháborodást” látjuk.

Fabian Wallmeier az rbb.24-en archaikusnak nevezi Nagy Dénes alkotását és megjegyezi, hogy a film főleg komor fényalakjaiból él. Erénynek tartja, hogy alig mondanak benne mondatokat, csak a csupasz lényegre szorítkoznak, hogy a tettek beszélnek, amikor nincs több mondanivaló.

A film képi világának viszonylag hosszabb részt szentel: „A Természetes fény, Nagy Dénes játékfilm-debütálása rendkívül sivár, de egyben impozáns is. A film fénye mindvégig a hamuszürkéből vált szépia barnára, de messze a legfényesebb színt a piros Berlinale medve biztosítja, amely a jobb felső sarokban mindig bekúszik a vetítés során.

A kamera (Dobos Tamás) újra és újra az elhagyatott szürkésbarna erdőbe néz, mintha valami olyasmit várna, ami aztán soha nem jön el.”

Wallmeier is érzi Semetka lelki tusáját, aki keveset tett, mégis bűntudattal küzd. „Amit lehet, hogy a szemében is látnánk, ha nem lenne olyan átkozottul sötét” – írja, majd arra a következtésre jut, hogy: „A Természetes fény kétszeresen zord ügy: a bűntudat és felelősség világháborús története komor – és a világítás még inkább. Aligha ragyog itt valami – ami nem tűnik rossznak Nagy Dénes játékfilm-bemutatóján” – zárja sorait.

„Alig van olyan aspektusa a második világháborúnak, amelyet ne írtak volna már meg regényekben vagy ne meséltek volna el filmekben, 75 évvel a befejezése után. De Nagy Dénes új hangsúlyokat talál a Természetes fény című debütáló filmjében, amellyel egyenesen a Berlinale versenyébe jutott” – írja Michael Meyns a FILMSTARTS.de kritikusa.

Talán ő fogalmaz legpontosabban, amikor azt mondja, hogy a történelmi esemény csupán csak kiindulópontja egy szinte meditatív, ragyogó képekbe burkolt háborús filmnek, amely kihívást jelentő kérdéseket vet fel a személyes felelősséggel kapcsolatban, kollektív bűncselekmények idején.

Semetka némaságát távolságtartásának tudja be, a társaitól és tetteiktől is.

„Amíg felettesei jól érzik magukat, iszogatnak és erőszakoskodnak, Semetka óvatosan figyeli az eseményeket, néha még azt is gondolhatja a néző, hogy felfedezhető az empátia az arcában és a hihetetlenül fáradt szemeiben. A megjelenés filmje, a látás filmje a Természetes fény, tele részletekkel, apró pillanatokkal, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Pontos, szélesvásznú képei miatt azt érzi az ember, hogy egy dokumentumfilmet lát, ami a második világháború könyörtelen epizódjait követi. A Természetes fényt szándékosan drámai csúcspontok nélkül rendezték meg, de éppen emiatt kemény egzisztencialista kérdéseket vet fel a felelősség és a bűntudat témakörében.  Formálisan és tartalmi szempontból is figyelemre méltó debütálás.”

Fejléckép: Szabó Ferenc, a Természetes fény főszereplője (fotó: Dobos Tamás / Campfilm)

Egyszerre versenyez két magyar film a berlini Arany Medvéért

Kapcsolódó

Egyszerre versenyez két magyar film a berlini Arany Medvéért

Nagy Dénes Természetes fény, valamint Fliegauf Bence Rengeteg 2 című alkotása is meghívást kapott a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál nagy presztízsű versenyprogramjába. A 71 éves fesztivál történetében most először lesz két magyar alkotás világpremierje a versenyben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Plusz

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Jazz/World

Fedél nélkül – Simon Kornél zenekara ad koncertet a 6SZÍN-ben

Simon Kornél és Tótváradi Zsolt szerzőpáros együttese, a Boughris május 30-án tartja meg bemutatkozó estjét a terézvárosi játszóhelyen. A zenekar átmenetet képez a Pink Floyd és John Mayer stílusa között. 
Színház

Nemzetközi fesztiválok a Karinthy Színházban

Június 4-én és 5-én a Nemzetközi Történetmesélő Fesztiválon, június 8-án pedig az I. Karinthy New Wave Festivalon találkozhat a közönség nemzetközileg elismert művészekkel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Elveszettnek hitt részletek kerültek elő az Egri csillagok 1923-as filmfeldolgozásából

Filmtörténeti szenzációt jelentő részletek kerültek elő az Egri csillagok bő száz éve forgatott némafilmváltozatából. Az életre kelthető apró szilánkokra Janikovszky Mara hagyatékában bukkantak rá.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.
Vizuál ajánló

Gyereknap, ahol a szülők is lehetnek gyerekek! Játsszunk EGYÜTT a Néprajzi Múzeumban!

Május 20-ig kedvezményes jegy a város legsokoldalúbb gyereknapi mulatságára! A Néprajzi Múzeum május 26-án délelőtt tizenegy és délután öt óra között várja a családokat.
Vizuál ajánló

Júniusban ismét házhoz jönnek a japán filmek

Június 5. és július 3. között a kortárs japán filmművészet számos remekművét nézhetjük meg ingyenesen a JFF Online Japán Filmfesztivál során, ugyanakkor a kínálatban helyet kapott például Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című klasszikusa is.