Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

2022.06.23. 09:25
Ajánlom
Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.

Hogyan lehet portréfilmet készíteni egy olyan szerzőről, aki egész pályafutása során önnön történeteit, saját életének eseményeit jelenítette meg a létező lehetséges összes módon? Merthogy Bereményi Géza életművében legfeljebb a történelmi témájú filmek, novellák, drámák és dalszövegek azok, amelyekre a fenti megállapítás nem feltétlenül igaz. Papp Gábor Zsigmond rendezőnek legújabb alkotásában tehát egy olyan szerzőt kellett bemutatnia, akinek élete jelentős része jószerivel nyitott könyv, különösképpen 2020 óta. Ekkor jelent meg ugyanis Bereményi Magyar Copperfield című, kiváló önéletrajzi regénye, amelyben élete első tizennyolc évét írta meg, nem a műveire egyébként jellemző semleges tekintettel, hanem értelmezve és értékelve, miként hatottak személyiségére a vele történtek.

Szóval mindazt, amit a portréfilmek általában ígérnek – személyes betekintést egy ember életébe, kendőzetlen vallomásokat, szembenézést, önkritikát, megbánásokat, örömöket és bánatokat – aligha lett volna értelme még egyszer, filmen is bemutatni az ő esetében. Ehhez minden bizonnyal még mélyebbre kellett volna ásni a magánéletének részleteiben annál, mint ami valóban szükséges az életmű értékelésekor. Hiszen végső soron mégiscsak egy művész a portré tárgya, akivel mi, olvasók/nézők a művein keresztül állunk kapcsolatban.

Ennek fényében érthető, hogy a Bereményi kalapja miért nem lett olyan film, amire azt szokás mondani, hogy mély. Szerencsére azonban felszínes sem lett.

Játékos módon közelít a szerzőhöz, az őrá amúgy is olyannyira jellemző (ön)iróniával, humorral. Bereményi Géza pedig belemegy a játékba, szíves-örömest.

Ebben Tóth Barnabás filmrendező van a segítségére, aki még gyerekszínészként szerepelt Bereményi Géza Eldorádó című filmjében, amelyben éppen őt, a gyermek Gézát alakította. Kettejük beszélgetése adja a film alapvető vázát, amelyen keresztül lassacskán végigtekintünk az életmű legfontosabb állomásain: az első novelláskötettől elkezdve, Cseh Tamáson, a Megáll az Időn, az Eldorádón és A Hídemberen keresztül egészen napjainkig, a Járai Márknak írt dalokig.

A film alapvető koncepciója – és az említett mélység híján legnagyobb erénye –, hogy a rendező nyíltan vállalja, hogy időnként igazgatja, ide-oda tologatja, mesterkélt szituációkba helyezi Bereményi Gézát. A film már rögtön egy megrendezett, egyébként vicces jelenettel indul, Tóth Barnabás csenget fel Bereményi lakásába, ahol rögtön megvitatják, ki kapott orosz vakcinát, és kinek jutott Pfizer.

DSC_3612-092120.jpg

Tóth Barnabás és Bereményi Géza a Bereményi kalapja című filmben (Fotó/Forrás: Kováts Zsófi / Filmworks)

Az önirónia aztán számtalanszor visszatér. A leglátványosabban azokban a rövid klipekben, amelyekben újonnan forgatott fikciós jeleneteket kevertek össze régi, Budapest ostromáról, ’56-ról vagy a Balatont ellepő hippikről szóló híradófelvételekkel, illetve kultikus filmek jeleneteivel. Bereményi és Tóth ekként bukkanhat fel a forradalom szemtanúja szerepében vagy autóstoppos fiatalként Cseh Tamás dalai közben. Bereményi eljátssza például a Születtem Magyarországon című dal öreg énekesét, aki a Keleti pályaudvar éttermében poharazgatva igazít el egy pimasz fiatalt, de magára ölti az Illegalitásban című szám levitézlett, kommunista apósának alakját is.

És mindez működik, passzol Bereményi Géza személyiségéhez, meg az életműhöz általában: hiszen magáról is gyakran állítja, hogy korszakok, korok tanúja volt, és hogy amikor saját életének epizódjait örökítette meg, valójában az egész közösséget, társadalmat érintő jelenségeket tárt fel. Így az archív felvételeknek álcázott fikciós jelenetek, egybemosva a valódi történelmi eseményekkel, mintegy szimbolizálják mindazt, amitől Bereményi Géza művei kitörölhetetlen nyomot hagytak a magyar kultúrán. Erről beszél a filmben Cserna-Szabó András író is, aki bevallja: ha végignéz a Széna téren, minduntalan azt látja, amit Cseh Tamás megénekelt: a lángoló várost, géppuskás katonákat meg a pincében bujkáló civileket, köztük Bereményi Géza szüleit. És Cserna-Szabó azt is mondja, úgy érzi ilyenkor, azok az ő szülei is, ott a pincében.

DSC_0146-092121.jpg

Tóth Barnabás, Bereményi Géza és Sőth Sándor a Bereményi kalapja forgatásán (Fotó/Forrás: Kováts Zsófi / Filmworks)

Mindazonáltal a filmet mégsem hatja át teljesen a rendezői jelenlét és az önirónia: szemtanúi lehetünk számtalan őszinte, szép pillanatnak is. Láthatjuk például, miként születik új dal Bereményi Géza konyhájában Járai Márkkal,

hogyan szellemül át a két szerző, hogyan kerül párbeszédbe, majd összhangba dallam a szöveggel, gondolat a gondolattal.

Illetve új, korábban nem ismert történeket is megismerhetünk a már-már legendás anekdoták mellett.

A film során egyébként többen is beszélnek a Bereményi Gézához való viszonyukról: alkotótársak, színészek és barátok, mások mellett Cserhalmi György, Can Togay, Sőth Sándor vagy épp Ónódi Eszter.

A Beremény kalapja teljesen más élményt nyújt, mint amire sokan számítanak, ez egészen biztos, és bizonyára lesznek, akikben marad hiányérzet. Abban viszont alighanem mindenki egyetért majd, hogy egy élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett. Jó, hogy elkészült.

A Bereményi kalapját 2022 szeptemberétől vetítik országszerte a mozikban.

Fejléckép: Tóth Barnabás és Bereményi Géza (Fotó/Forrás: Kováts Zsófi / Filmworks)

Minden, ami a film mögött van – Beszámoló a Magyar Mozgókép Fesztiválról

Kapcsolódó

Minden, ami a film mögött van – Beszámoló a Magyar Mozgókép Fesztiválról

Bár a veszprémi vár barokk főterét felújítás miatt csak távolabbról csodálhattuk, a magyar film legnagyobb éves seregszemléjének idén is elsőrangú helyszínt nyújtott Veszprém gyönyörű belvárosa, Füred és Almádi vízparti hangulata. Szubjektív beszámoló a II. Magyar Mozgókép Fesztiválról. 

Bereményi Gézáé és Grecsó Krisztiáné a Libri irodalmi díj

Bereményi Gézáé és Grecsó Krisztiáné a Libri irodalmi díj

A díjátadó a Libri Könyvesboltok Facebook-oldalán zajlott le, a Libri irodalmi díj nyertese 2021-ben Bereményi Géza Magyar Copperfield című regénye, a közönségdíjat Grecsó Krisztián Magamról többet című verseskötete kapta.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Vizuál

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Amikor pancsolni indul a kislány

Fabulon naptej, Bambi, NDK-s hűtőláda, Orion rádió és falatnyi bikiniben napozó nők ­– igazi retró hangulatú szabadtéri kiállításon jártunk a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjének déli panorámateraszán.
Vizuál kritika

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Vizuál ajánló

NÉGY-SZÖG: Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely kiállítása

Negyven műalkotás, üvegszobrok, festmények, grafikai munkák a geometria jegyében – megnyílt a NÉGY-SZÖG, Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely közös kiállítása a Veszprémi Művészetek Házában. Az alkotások 2022. szeptember 11-ig várják az érdeklődőket.
Vizuál ajánló

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Vizuál ajánló

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.