Vizuál

Betegesen rettegett a hatalom a sokszorosító technikáktól

2016.04.13. 11:01
Ajánlom
A magyarországi művészélet 20. századi történelmében voltak időszakok, amikor az alkotók munkáját a hatalom igen lelkesen kísérte figyelemmel, hogy azt ne mondjam, felügyelte. Igaz volt ez a grafika világára is.
A Makói Grafikai Művésztelepről szóló kiállításon jártunk a Ludwig Múzeumban, amely április 17-ig tekinthető meg.
Makói Grafikai Művésztelep - Képtaktikák

Makói Grafikai Művésztelep - Képtaktikák (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Az elmondható, hogy a kommunista államapparátusnak épp nem a bimbózó magyar avantgárdra volt szüksége. Nem is értette, és így joggal feltételezhette, hogy a tömegek sem értik. Ezzel párhuzamosan a legutóbbi hírek is azt igazolják, hogy joggal tartották a nyugat fertőjének. A CIA szisztematikusan támogatta az amerikai avantgárd törekvéseket, hogy a kulturális hidegháborúban bizonyítsák szabadszellemű, haladó gondolkodásuk felsőbbrendűségét a szocialista-realizmus merevségével szemben.

A sokszorosított grafika művészeti alkalmazása a század közepétől Magyarországon is kedvelt volt a művészek körében. Ellentétben azonban a nyugati országok gyakorlatával, ahol a sokszorosítás szerves részévé vált a művészeti életnek, a vasfüggöny ilyen szempontból is keménynek bizonyult. A technológia által igényelt eszközök nemcsak nagyok, nagy helyigényűek, zajosak voltak, de igen drágák is, és nehezen fértek el egy Trabant hátuljában, így még a csempészet lehetősége is kizárt volt. Arról már nem is beszélve, hogy az akkori vezetés betegesen, de nem alaptalanul rettegett a sokszorosító technológiák propagandacélú felhasználásától. (Mit ad Isten, volt is ilyen tevékenység.)

Makói Grafikai Művésztelep - Képtaktikák

Makói Grafikai Művésztelep - Képtaktikák (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Épp ezért igyekeztek a rendelkezésre bocsátott gépparkot, ezzel együtt az alkotókat a fővárostól távolabb elhelyezni, mintegy felnőtt táboroztatás jelleggel. Ennek az akaratnak az egyik, talán legtávolabbi bástyája Makó, ahol 1971-ben alakult meg a Maros menti Művésztelep, melyet a 70-es évek közepétől Kocsis Imre grafikus, Dévényi István művészettörténész, majd a 80-as évektől Hajdu István műkritikus pofozgatott a professzionalitás útján. 78-tól már mint Makói Grafikai Művésztelep ismert. A fotográfia képzőművészeti felhasználásának elterjedésével megjelentek a konceptuális, fotóalapú sokszorosított grafikai alkotások. (A konceptuális művészetben a mű maga az ötlet.)

A fotó sokféleképpen volt jelen az alkotófolyamat során: művészeti akciókat dokumentáltak vele, de alkalmas volt a szerkezet, a mozgás, az időbeliség kutatására is, csakúgy, mint a valóság manipulált leképzésére is.

Makói Grafikai Művésztelep - Képtaktikák

Makói Grafikai Művésztelep - Képtaktikák

A kiállításon pedig van fotó bőven. Ha az ember elég régóta koptatja már ezt a sárgolyót, akkor nosztalgikus érzéssel gondol vissza a Lánchíd brandy-ízű, langymeleg Kőbányai-illatú nyaralásokra, bulikra. A művésztelep sem mutat más képet, ebből a szempontból pontos az analógia. Persze a jó murik mellett alkottak, kísérleteztek itt, és szép számmal készültek a művek. Minden évben mappát adtak ki az aktuális munkákból. A helyi nyomdának köszönhetően elsősorban az ofszet-  és a szitanyomás rejtelmeiben merülhettek el az alkotók, és kísérletezhettek kedvükre, ezzel hagyva nyomot a magyar grafikai élet történetében.

Ofszet: a síknyomtatás egy különleges formája. A nyomtatandó kép egy fémlemezre kerül, erről veszi fel egy gumiköpennyel borított henger a festéket, és nyomja a folyamatosan adagolt papírra. Nagy mennyiségű, kitűnő minőségű nyomat előállítására képes. A fotók nyomtatásánál, sokszorosításánál szinte elkerülhetetlen technológia.

Szitanyomás: a nyomtatáshoz használt feszített szövetet, nagyon finom szövésű hálót fényérzékeny emulzióval borítják. Erre kerül az elkészített maszk, film. Ezután megvilágítva a felületet, ahol a maszk kitakar, oda fény nem ér, a fény által ért felületek megszilárdulnak. A kitakart emulzió vízzel kimosható, így ott a szita átjárható lesz, máshol a szilárd emulzió eldugaszolja a réseket. A szabadon maradt felületeken át speciális festéket juttatnak, közvetlenül a hordozóra, ami szinte bármilyen anyag lehet.

A művésztelep 1990-ig működött, minden nyáron 12-15 meghívott művész részvételével. A zárókiállítás 1990. július 20-án nyílt meg. Mindazoknak, akik szeretnének egy kicsit visszarepülni a 70-es, 80-as évek nyaraiba, akik nem ismerik, de látnák azt, hogy milyen is volt, belekukkantanának a Fortepan-Orwo nagyméretű plakátvarázsába, szeretnének találkozni művészekkel, a maguk természetes fesztelenségében, és még ráadásul érdekes alkotásokat is néznének, azoknak ajánljuk a tárlatot - nem fognak csalódni.

Makói Grafikai Művésztelep - Képtaktikák

Makói Grafikai Művésztelep - Képtaktikák (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Klasszikus

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Színház

Vecsei H. Miklós arról beszélt, miért búcsúzott el a Vígszínháztól

„Leszek én még vígszínházi tag” – mondta a Rózsavölgyi Szalon Mi jár a fejedben című műsorában Vecsei H. Miklós, akinek a neve hosszú évekre egybeforrt Nemecsekével. Most ír, rendez, zenél és újratervez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Online látható Tóth Luca fesztiváldíjas kisfilmje

November 30-tól bárki megnézheti Tóth Luca legújabb kisfilmjét, a Berlinalén debütált Lidérc urat. A rendező második függetlenfilmjét 2019-ben mutatták be és azóta közel 90 fesztiválon szerepelt, versenyprodukcióként pedig 12 jelölést váltott díjra.
Vizuál hír

Zenthe Ferencre emlékezik OSZMI

Online programmal emlékezik Zenthe Ferenc születésének századik évfordulójára az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. A 20. század második felének egyik legmeghatározóbb magyar színművészéről pályatársai csak úgy nyilatkoztak, hogy „nagysága abban is állt, hogy pici epizódban is alázatos és fegyelmezett volt”.
Vizuál gyász

Elhunyt moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeum volt elnöke

98 éves korában, koronavírus-fertőzésben elhunyt Irina Antonova, a világhírű moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeum volt igazgatója, aki 52 év után, 2013-ban vonult vissza az intézmény éléről.
Vizuál felhívás

Vásároljon bérletet, mentse meg a Cirko Mozit!

A Cirko-Gejzír Mozi közönsége segítségét kérni, és egy olyan bérletet kínál, amely onnantól érvényes, amikor a tulajdonosa használni kezdi. De nagy segítség számukra, ha már most megveszi.
Vizuál hír

Advent for Good – szociális kirakat-kiállítással készül az ünnepekre a Kultúrgorilla

Szociálisan érzékeny designprojektet mutat be a Bartók Béla úton a Kultúrgorilla design management csapat. A szervezők az Advent for Good keretében minden nap új ablakot nyitnak egy felelősebb, zöldebb világra.