Vizuál

Betonszagú harmóniák

2015.07.22. 06:58
Ajánlom
A Ludwig Múzeum az elmúlt időben a szovjet-orosz művészet legfontosabb magyarországi központja lett. A huszadik század meghatározó irányzatainak legnevesebb művészei közül a Timur Novikov fémjelezte szentpétervári neo-akadémisták munkáiból nyílt új kiállítás szeptember közepéig látható. A forradalom kifigurázásáról és a fasiszta giccsimádásról a tárlat orosz kurátoraival beszélgettünk. INTERJÚ

- A tárlat címe Abszolút szépség. Miért éppen ezt választották, és mit jelent a szépség fogalma a kiállító művészek számára?

Jekatyerina Andrejeva: A címet a Ludwig Múzeum adta, de valóban elég találó. Ha meg kéne fogalmaznom, hogy mit jelentett a szépség a szentpétervári új akadémizmusban, a nyolcvanas évek végének Szovjetuniójában, azt mondanám, hogy az élet értelmét. Azt, amitől a szürke, betonszagú hétköznapok érdekessé, izgalmassá, gazdaggá válhatnak.

- A modern szovjet-orosz képzőművészetre nem éppen a harmónia és a szépség keresése a jellemző, hanem sokkal inkább az akció, a provokatív hozzáállás, a forradalom kifigurázása és újraértelmezése.

Andrej Hlobisztyin: Attól még, hogy a műveikben nem jelenik meg konkrét formában az erőszak, az új akadémisták igazi lázadók voltak. Az első punk zenekarokat és rock bandákat ők alapították, közéjük tartoztak az első underground filmrendezők és az első avantgárd színházasok. Igazi forradalmárok voltak azért is, mert az indusztriális művészet idején visszanyúltak a klasszikus irányzatokhoz. Nem akarták azokat a formákat másolni, ami New Yorkban vagy éppen Londonban ellepte az utcákat és a kiállítótermeket. Számukra az inspirációt Szentpétervár jelentette, amelyet a neo-klasszicizmus utolsó fellegvárának tekintenek mind építészetileg, mind pedig az olyan, kulturálisan mélyen beágyazott intézmények miatt, mint a balett. A kritikusok eléggé rájuk is szálltak, és fasiszta giccsimádóknak bélyegezték őket. Ez persze nem akadályozta meg őket abban, hogy teljesen új irányba vigyék az orosz művészetet, az irodalomtól a képzőművészeten át egészen a divatig.

- A tárlaton látható képek, falvédők és szobrok közös jellemzője a kései római és görög művészetre tett utalások sorozata. Az új akadémisták irányzatának megszületése a huszadik század talán legnagyobb birodalma, a Szovjetunió hanyatlásának utolsó éveire tehető.

AH: Ez nyilván nem véletlen, hiszen aki egy birodalomban nő fel, annak a történelem során korábban elsüllyedő birodalmak mindig is referenciapontként fognak szolgálni. Érdekes, hogy a római utalások inkább a moszkvai művészekre, míg a görög kötődés a szentpéterváriakra jellemző. Moszkva és Szentpétervár könnyen megfeleltethető Rómának és Athénnak, különösen, ha arra gondolunk, hogy Athén pusztulásáért Róma volt a felelős. De ha már birodalmakról beszélünk, akkor Amerika oroszokra gyakorolt hatásáról is beszélnünk kell. Hihetetlenül gyorsan amerikanizálódott az orosz közízlés, az amerikai tömegkultúra bálványainak orosz alteregói pillanatok alatt megjelentek a filmekben és a televízióban. Az új akadémisták nem csak a szocialista realizmus ellen lázadtak, hanem a helyébe lépő amerikai realizmus ellen is.

- Az új akadémisták közül sokan nem élnek már. Mennyire érezni a hatásukat a mai orosz művészeten?

JA: Aki még él közülük, az is inkább remeteként, a világtól elzárva alkot. Az a fajta szépségfogalom, amivel ezek a művészek foglalkoztak, ma már talán nem is létezik. Nagyon erős vizuális hatások érnek minket napról napra a túlfejlett reklámipar miatt, a klasszikus szépségfogalomnak pedig van egyfajta rossz mellékíze, amit az emberek a totalitárius rendszerekkel azonosítanak. Az orosz művész talán ebben más, mint a többi európai: a szépséget önmagában keresi, nem a külvilágban, és korának minden eszközével - legyen az a fotográfia, a szobrászat vagy éppen a kollázs - ennek az elképzelt belső szépségnek a megörökítésére törekszik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Színház

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.
Vizuál

Rófusz Ferenc: „Ma Európában a klasszikus kultúra és a keresztény üzenet is érdektelenné válik”

Negyven év várakozás után elkészült Rófusz Ferenc festményfilmje, Az utolsó vacsora. Leonardo da Vinci világhírű freskója tizenegyperces animációs filmben elevenedik meg, szerdától Kecskeméten, a KAFF versenyprogramjában látható.
Színház

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat. FRISSÍTÉS: Karsai György kilép a POSZT Tanácsadó Testületéből.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Ember Sári nyerte az idei Leopold Bloom Díjat

A fiatal alkotó munkái olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a másság, a modernizmus, a formalizmus, a testünkkel való kapcsolat vagy az etnikai és faji különbözőségek, mindezt komplex módon például néprajzi vagy antropológiai kontextusba helyezve.
Vizuál ajánló

Támogatói jeggyel úszhatjuk meg a sorban állást a Múzeumok Éjszakáján

Országszerte mintegy 400 intézmény várja a közönséget csaknem 2000 programmal június 22-én, a 17. Múzeumok éjszakáján, melynek "fővárosa" Szombathely lesz. Néhány újítást is bevezettek a szervezők.
Vizuál hír

Több hónapos programsorozattal emlékeznek a száz éve elhunyt Csontváryra

A június 19-én kezdődő sorozat keretében neves szakemberek tematikus előadásai vezetik végig az érdeklődőket Csontváry Kosztka Tivadar életútján, szakmai és személyes megközelítésből egyaránt.
Vizuál interjú

Rófusz Ferenc: „Ma Európában a klasszikus kultúra és a keresztény üzenet is érdektelenné válik”

Negyven év várakozás után elkészült Rófusz Ferenc festményfilmje, Az utolsó vacsora. Leonardo da Vinci világhírű freskója tizenegyperces animációs filmben elevenedik meg, szerdától Kecskeméten, a KAFF versenyprogramjában látható.
Vizuál gyász

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.