Vizuál

Betonszagú harmóniák

2015.07.22. 06:58
Ajánlom
A Ludwig Múzeum az elmúlt időben a szovjet-orosz művészet legfontosabb magyarországi központja lett. A huszadik század meghatározó irányzatainak legnevesebb művészei közül a Timur Novikov fémjelezte szentpétervári neo-akadémisták munkáiból nyílt új kiállítás szeptember közepéig látható. A forradalom kifigurázásáról és a fasiszta giccsimádásról a tárlat orosz kurátoraival beszélgettünk. INTERJÚ

- A tárlat címe Abszolút szépség. Miért éppen ezt választották, és mit jelent a szépség fogalma a kiállító művészek számára?

Jekatyerina Andrejeva: A címet a Ludwig Múzeum adta, de valóban elég találó. Ha meg kéne fogalmaznom, hogy mit jelentett a szépség a szentpétervári új akadémizmusban, a nyolcvanas évek végének Szovjetuniójában, azt mondanám, hogy az élet értelmét. Azt, amitől a szürke, betonszagú hétköznapok érdekessé, izgalmassá, gazdaggá válhatnak.

- A modern szovjet-orosz képzőművészetre nem éppen a harmónia és a szépség keresése a jellemző, hanem sokkal inkább az akció, a provokatív hozzáállás, a forradalom kifigurázása és újraértelmezése.

Andrej Hlobisztyin: Attól még, hogy a műveikben nem jelenik meg konkrét formában az erőszak, az új akadémisták igazi lázadók voltak. Az első punk zenekarokat és rock bandákat ők alapították, közéjük tartoztak az első underground filmrendezők és az első avantgárd színházasok. Igazi forradalmárok voltak azért is, mert az indusztriális művészet idején visszanyúltak a klasszikus irányzatokhoz. Nem akarták azokat a formákat másolni, ami New Yorkban vagy éppen Londonban ellepte az utcákat és a kiállítótermeket. Számukra az inspirációt Szentpétervár jelentette, amelyet a neo-klasszicizmus utolsó fellegvárának tekintenek mind építészetileg, mind pedig az olyan, kulturálisan mélyen beágyazott intézmények miatt, mint a balett. A kritikusok eléggé rájuk is szálltak, és fasiszta giccsimádóknak bélyegezték őket. Ez persze nem akadályozta meg őket abban, hogy teljesen új irányba vigyék az orosz művészetet, az irodalomtól a képzőművészeten át egészen a divatig.

- A tárlaton látható képek, falvédők és szobrok közös jellemzője a kései római és görög művészetre tett utalások sorozata. Az új akadémisták irányzatának megszületése a huszadik század talán legnagyobb birodalma, a Szovjetunió hanyatlásának utolsó éveire tehető.

AH: Ez nyilván nem véletlen, hiszen aki egy birodalomban nő fel, annak a történelem során korábban elsüllyedő birodalmak mindig is referenciapontként fognak szolgálni. Érdekes, hogy a római utalások inkább a moszkvai művészekre, míg a görög kötődés a szentpéterváriakra jellemző. Moszkva és Szentpétervár könnyen megfeleltethető Rómának és Athénnak, különösen, ha arra gondolunk, hogy Athén pusztulásáért Róma volt a felelős. De ha már birodalmakról beszélünk, akkor Amerika oroszokra gyakorolt hatásáról is beszélnünk kell. Hihetetlenül gyorsan amerikanizálódott az orosz közízlés, az amerikai tömegkultúra bálványainak orosz alteregói pillanatok alatt megjelentek a filmekben és a televízióban. Az új akadémisták nem csak a szocialista realizmus ellen lázadtak, hanem a helyébe lépő amerikai realizmus ellen is.

- Az új akadémisták közül sokan nem élnek már. Mennyire érezni a hatásukat a mai orosz művészeten?

JA: Aki még él közülük, az is inkább remeteként, a világtól elzárva alkot. Az a fajta szépségfogalom, amivel ezek a művészek foglalkoztak, ma már talán nem is létezik. Nagyon erős vizuális hatások érnek minket napról napra a túlfejlett reklámipar miatt, a klasszikus szépségfogalomnak pedig van egyfajta rossz mellékíze, amit az emberek a totalitárius rendszerekkel azonosítanak. Az orosz művész talán ebben más, mint a többi európai: a szépséget önmagában keresi, nem a külvilágban, és korának minden eszközével - legyen az a fotográfia, a szobrászat vagy éppen a kollázs - ennek az elképzelt belső szépségnek a megörökítésére törekszik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Színház

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.
Zenés színház

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Színház

Ősbemutatókkal és különlegességekkel készül új évadára a Thália

Augusztus 10-től teljes gőzzel zajlik a munka a Thália Színházban – ettől a naptól folytatódnak a Gyilkosság az Orient Expresszen című nagyszabású produkció próbái, és hamarosan elkezdődnek a felújítópróbák is.
Színház

Színházi összefogás a koronavírus terjedése ellen

A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság részvételével egyeztettek a budapesti teátrumok a nézőket és a színházakat érintő ajánlásokról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt a Keménykalap és krumpliorr rendezője, Bácskai Lauró István

A filmrendezőt életének 88. évében érte a halál. Nevéhez olyan sikeres alkotások fűződnek, mint a Gyula vitéz télen-nyáron, A Hamis Izabella vagy a Nápolyt látni és... című alkotás.
Vizuál magazin

75 éves lett nemzedékének egyik legnagyobb német rendezője, Wim Wenders

Neki köszönhetjük többek között a Berlin fölött az ég, a Párizs, Texas, A Föld sója című alkotásokat és a Pina Bausch-ról készült dokumentumfilmet is.
Vizuál gyász

Elhunyt Sváby Lajos Kossuth-díjas festőművész 

Elhunyt Sváby Lajos festőművész. A Kossuth- és Prima Primissima díjas alkotó életének 85. évében, hosszú betegség után halt meg - tudatta csütörtökön közösségi oldalán fia, Sváby András televíziós újságíró.
Vizuál hír

Raffaello nem szerette az orrát, ezért retusálta azt önarcképein

A reneszánsz olasz festő valószínűleg saját orrának "idealizált" változatát festette meg önarcképein, vélik olasz kutatók.
Vizuál hír

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.