Vizuál

Betonszagú harmóniák

2015.07.22. 06:58
Ajánlom
A Ludwig Múzeum az elmúlt időben a szovjet-orosz művészet legfontosabb magyarországi központja lett. A huszadik század meghatározó irányzatainak legnevesebb művészei közül a Timur Novikov fémjelezte szentpétervári neo-akadémisták munkáiból nyílt új kiállítás szeptember közepéig látható. A forradalom kifigurázásáról és a fasiszta giccsimádásról a tárlat orosz kurátoraival beszélgettünk. INTERJÚ

- A tárlat címe Abszolút szépség. Miért éppen ezt választották, és mit jelent a szépség fogalma a kiállító művészek számára?

Jekatyerina Andrejeva: A címet a Ludwig Múzeum adta, de valóban elég találó. Ha meg kéne fogalmaznom, hogy mit jelentett a szépség a szentpétervári új akadémizmusban, a nyolcvanas évek végének Szovjetuniójában, azt mondanám, hogy az élet értelmét. Azt, amitől a szürke, betonszagú hétköznapok érdekessé, izgalmassá, gazdaggá válhatnak.

- A modern szovjet-orosz képzőművészetre nem éppen a harmónia és a szépség keresése a jellemző, hanem sokkal inkább az akció, a provokatív hozzáállás, a forradalom kifigurázása és újraértelmezése.

Andrej Hlobisztyin: Attól még, hogy a műveikben nem jelenik meg konkrét formában az erőszak, az új akadémisták igazi lázadók voltak. Az első punk zenekarokat és rock bandákat ők alapították, közéjük tartoztak az első underground filmrendezők és az első avantgárd színházasok. Igazi forradalmárok voltak azért is, mert az indusztriális művészet idején visszanyúltak a klasszikus irányzatokhoz. Nem akarták azokat a formákat másolni, ami New Yorkban vagy éppen Londonban ellepte az utcákat és a kiállítótermeket. Számukra az inspirációt Szentpétervár jelentette, amelyet a neo-klasszicizmus utolsó fellegvárának tekintenek mind építészetileg, mind pedig az olyan, kulturálisan mélyen beágyazott intézmények miatt, mint a balett. A kritikusok eléggé rájuk is szálltak, és fasiszta giccsimádóknak bélyegezték őket. Ez persze nem akadályozta meg őket abban, hogy teljesen új irányba vigyék az orosz művészetet, az irodalomtól a képzőművészeten át egészen a divatig.

- A tárlaton látható képek, falvédők és szobrok közös jellemzője a kései római és görög művészetre tett utalások sorozata. Az új akadémisták irányzatának megszületése a huszadik század talán legnagyobb birodalma, a Szovjetunió hanyatlásának utolsó éveire tehető.

AH: Ez nyilván nem véletlen, hiszen aki egy birodalomban nő fel, annak a történelem során korábban elsüllyedő birodalmak mindig is referenciapontként fognak szolgálni. Érdekes, hogy a római utalások inkább a moszkvai művészekre, míg a görög kötődés a szentpéterváriakra jellemző. Moszkva és Szentpétervár könnyen megfeleltethető Rómának és Athénnak, különösen, ha arra gondolunk, hogy Athén pusztulásáért Róma volt a felelős. De ha már birodalmakról beszélünk, akkor Amerika oroszokra gyakorolt hatásáról is beszélnünk kell. Hihetetlenül gyorsan amerikanizálódott az orosz közízlés, az amerikai tömegkultúra bálványainak orosz alteregói pillanatok alatt megjelentek a filmekben és a televízióban. Az új akadémisták nem csak a szocialista realizmus ellen lázadtak, hanem a helyébe lépő amerikai realizmus ellen is.

- Az új akadémisták közül sokan nem élnek már. Mennyire érezni a hatásukat a mai orosz művészeten?

JA: Aki még él közülük, az is inkább remeteként, a világtól elzárva alkot. Az a fajta szépségfogalom, amivel ezek a művészek foglalkoztak, ma már talán nem is létezik. Nagyon erős vizuális hatások érnek minket napról napra a túlfejlett reklámipar miatt, a klasszikus szépségfogalomnak pedig van egyfajta rossz mellékíze, amit az emberek a totalitárius rendszerekkel azonosítanak. Az orosz művész talán ebben más, mint a többi európai: a szépséget önmagában keresi, nem a külvilágban, és korának minden eszközével - legyen az a fotográfia, a szobrászat vagy éppen a kollázs - ennek az elképzelt belső szépségnek a megörökítésére törekszik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A Kodály-módszer ezer arca mögött egyetlen lényeg rejlik: az ember

A világ számos országában alkalmazott Kodály-módszer nemzetközi útjáról, megbecsültségéről és eredményességéről szól a Kodály mindenkié című dokumentumfilm.
Klasszikus

Idén is Presser Gábor és az Amadinda búcsúztatja az óévet a Zeneakadémián

Immár tizennyolcadik alkalommal tart közös szilveszteri koncertet az Amadinda Ütőegyüttes és Presser Gábor. Vendégük ezúttal Falusi Mariann.
Jazz/World

Ők kapták idén az Artisjus-díjakat

Könnyű- és komolyzenei kategóriákban díjazott tíz zenetanárt és tíz előadót az Artisjus hétfőn.
Vizuál

Perlrott Csaba Vilmos képéért fizettek a legtöbbet a Kieselbach Galéria téli árverésén

Perlrott Csaba Vilmos Önarckép szoborral című festményének 140 millió forintos eladási ára megdöntötte az eddigi életműrekordot a Kieselbach Galéria téli árverésén. Ugyancsak magas áron kelt el a Franciaországban élő Reigl Judit egyik festménye is.
Vizuál

Apánk és Atyánk nyomában - megnéztük Az Úr hangját

Pálfi György hosszú idő után ismét nagyköltségvetésű filmet forgatott - Az Úr hangja egyedi világdráma családi krimi-sci-fi köntösben. A filmet december 20-tól vetítik a mozik.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál szemle

Vidékre költözhet több fővárosi székhelyű múzeum

A döntés érintheti a Természettudományi Múzeumot és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet is.
Vizuál galéria

Krisztinaváros Anno  

Archív képeken keresztül a városrész emberi arcát mutatja be a Krisztinaváros Anno című fotókiállítás, amely a nemrég megnyílt Tér-Kép Galériában látható.
Vizuál kiállítás

Nagyszabású Korniss Dezső-kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában

A Csak tiszta forrásból címmel látható tárlat azt a kérdést kutatja, hogyan kapcsolta össze munkásságában a népművészetet és a modernizmust a száztíz éve született Korniss Dezső.
Vizuál oscar-díj

Nem jutott be az Oscar-díj szűkített listájára a Napszállta

Tóth Barnabás kisfilmje, a Susotázs kivételével kiestek az Oscar-díj szűkített listájáról a magyar filmek, köztük Nemes Jeles László Napszállta című alkotása - derült ki az amerikai filmakadémia közléséből. A Ruben Brandt kategóriájáról még nem született döntés.
Vizuál aukció

Perlrott Csaba Vilmos képéért fizettek a legtöbbet a Kieselbach Galéria téli árverésén

Perlrott Csaba Vilmos Önarckép szoborral című festményének 140 millió forintos eladási ára megdöntötte az eddigi életműrekordot a Kieselbach Galéria téli árverésén. Ugyancsak magas áron kelt el a Franciaországban élő Reigl Judit egyik festménye is.