Vizuál

Betonszagú harmóniák

2015.07.22. 06:58
Ajánlom
A Ludwig Múzeum az elmúlt időben a szovjet-orosz művészet legfontosabb magyarországi központja lett. A huszadik század meghatározó irányzatainak legnevesebb művészei közül a Timur Novikov fémjelezte szentpétervári neo-akadémisták munkáiból nyílt új kiállítás szeptember közepéig látható. A forradalom kifigurázásáról és a fasiszta giccsimádásról a tárlat orosz kurátoraival beszélgettünk. INTERJÚ

- A tárlat címe Abszolút szépség. Miért éppen ezt választották, és mit jelent a szépség fogalma a kiállító művészek számára?

Jekatyerina Andrejeva: A címet a Ludwig Múzeum adta, de valóban elég találó. Ha meg kéne fogalmaznom, hogy mit jelentett a szépség a szentpétervári új akadémizmusban, a nyolcvanas évek végének Szovjetuniójában, azt mondanám, hogy az élet értelmét. Azt, amitől a szürke, betonszagú hétköznapok érdekessé, izgalmassá, gazdaggá válhatnak.

- A modern szovjet-orosz képzőművészetre nem éppen a harmónia és a szépség keresése a jellemző, hanem sokkal inkább az akció, a provokatív hozzáállás, a forradalom kifigurázása és újraértelmezése.

Andrej Hlobisztyin: Attól még, hogy a műveikben nem jelenik meg konkrét formában az erőszak, az új akadémisták igazi lázadók voltak. Az első punk zenekarokat és rock bandákat ők alapították, közéjük tartoztak az első underground filmrendezők és az első avantgárd színházasok. Igazi forradalmárok voltak azért is, mert az indusztriális művészet idején visszanyúltak a klasszikus irányzatokhoz. Nem akarták azokat a formákat másolni, ami New Yorkban vagy éppen Londonban ellepte az utcákat és a kiállítótermeket. Számukra az inspirációt Szentpétervár jelentette, amelyet a neo-klasszicizmus utolsó fellegvárának tekintenek mind építészetileg, mind pedig az olyan, kulturálisan mélyen beágyazott intézmények miatt, mint a balett. A kritikusok eléggé rájuk is szálltak, és fasiszta giccsimádóknak bélyegezték őket. Ez persze nem akadályozta meg őket abban, hogy teljesen új irányba vigyék az orosz művészetet, az irodalomtól a képzőművészeten át egészen a divatig.

- A tárlaton látható képek, falvédők és szobrok közös jellemzője a kései római és görög művészetre tett utalások sorozata. Az új akadémisták irányzatának megszületése a huszadik század talán legnagyobb birodalma, a Szovjetunió hanyatlásának utolsó éveire tehető.

AH: Ez nyilván nem véletlen, hiszen aki egy birodalomban nő fel, annak a történelem során korábban elsüllyedő birodalmak mindig is referenciapontként fognak szolgálni. Érdekes, hogy a római utalások inkább a moszkvai művészekre, míg a görög kötődés a szentpéterváriakra jellemző. Moszkva és Szentpétervár könnyen megfeleltethető Rómának és Athénnak, különösen, ha arra gondolunk, hogy Athén pusztulásáért Róma volt a felelős. De ha már birodalmakról beszélünk, akkor Amerika oroszokra gyakorolt hatásáról is beszélnünk kell. Hihetetlenül gyorsan amerikanizálódott az orosz közízlés, az amerikai tömegkultúra bálványainak orosz alteregói pillanatok alatt megjelentek a filmekben és a televízióban. Az új akadémisták nem csak a szocialista realizmus ellen lázadtak, hanem a helyébe lépő amerikai realizmus ellen is.

- Az új akadémisták közül sokan nem élnek már. Mennyire érezni a hatásukat a mai orosz művészeten?

JA: Aki még él közülük, az is inkább remeteként, a világtól elzárva alkot. Az a fajta szépségfogalom, amivel ezek a művészek foglalkoztak, ma már talán nem is létezik. Nagyon erős vizuális hatások érnek minket napról napra a túlfejlett reklámipar miatt, a klasszikus szépségfogalomnak pedig van egyfajta rossz mellékíze, amit az emberek a totalitárius rendszerekkel azonosítanak. Az orosz művész talán ebben más, mint a többi európai: a szépséget önmagában keresi, nem a külvilágban, és korának minden eszközével - legyen az a fotográfia, a szobrászat vagy éppen a kollázs - ennek az elképzelt belső szépségnek a megörökítésére törekszik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Meglepetés lánykérés volt a pécsi koncerten

Filmekbe illő romantikus jelenet zajlott le a Pannon Filharmonikusok koncertjén Valentin-napon a Kodály Központban.
Klasszikus

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.
Klasszikus

Mi van, ha a Tavaszi áldozat botrányos premierje meg sem történt?

Lehet, hogy a bemutató karmestere terjesztette el, hogy összeverekedtek Sztravinszkij balettje közben a nézők? Úgy tűnik, a Sacre botránya csak egy jól csengő reklámszöveg.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Mi inspirálja Harcsa Veronikát?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának február 16-i adásában vendégünk lesz Harcsa Veronika énekesnő, Sümegi Eszter opera-énekesnő, Juhász Anna irodalmár és Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál oscar-díj

Mégis mutat mindenkit a tévé az Oscar-átadón

Visszakozott a filmakadémia: mind a 24 díjat a gálaműsor közvetítése alatt adják át. A filmakadémia pénteki rövid közleménye szerint a tagságtól kapott visszajelzések miatt változtatták meg a korábbi döntést.
Vizuál hír

Megvannak a Berlinale idei nyertesei

François Ozon Ezüst Medvével távozhat, a legjobb női és férfi színész díjazottja pedig ugyanabból a filmből került ki és a független díjak között egy magyar győzelemnek is örülhetünk.
Vizuál gyász

Elhunyt Bruno Ganz, aki játszott angyalt, vámpírt és Hitlert is

A Bukás című filmben Adolf Hitlert alakító színész 77 éves volt.
Vizuál ajánló

A monoton, mégis változó világ zenei lenyomata – Changing Grey Live a Ludwigban

A Changing Grey, azaz Zságer Balázs-Žagar és Genser András elektronikus zenei duója február 16-án, szombaton, 18.30-tól különleges helyszínen, a Ludwig Múzeum kiállítóterében ad koncertet, amelyet az improvizált látványvilág tesz még izgalmasabbá.
Vizuál magazin

Párhuzamos univerzumok a Berlinalén

Teltházas vetítések előtt zajlott Buda Flóra Anna és Tóth Luca filmjeinek világpremierje a Berlinale rövidfilmes szekciójában, csakúgy, mint Mészáros Márta 1975-ös Arany Medve-díjas filmjének vetítése, amin mi is ott voltunk. Beszámoló a fesztivál magyar vonatkozású programjairól.