Új, több mint nyolcvan műalkotást felvonultató gyűjteményi kiállítással nyílik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. A Big Bang. Táguló gyűjteményi horizontok elnevezésű tárla egyszerre különféle súlypontok köré szervezett témapark és adatvizualizáció, de egyben a múzeum önreflexiója is a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira – olvasható az intézmény közleményében.
A múzeum 1989-es alapítása óta gyűjteménye több mint ezer tétellel gyarapodott.
A rendszeres időközönként megrendezett gyűjteményi kiállítások többnyire meghatározott témára épülő, adott jellegzetességen, szempontrendszeren alapuló kurátori válogatások. A mintegy hetven évet átfogó időszak, amelyben a művek létrejöttek, egyben azt is jelenti, hogy eltérő korszakokból és így különböző kontextusokból származó munkák adják a válogatások alapját. Az eredeti összefüggések és jelentéstartalmak rekonstruálása és megőrzése mellett a történeti távlat lehetővé teszi új kapcsolatok feltárását, egyéb összefüggések megjelenítését – írták.
Lichtenstein Roy: Vicki, 1964, zománc, acéllemez (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
A Big Bang összeállítás a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. Ezt a kronologikusan kibontakozó síkot metszi a tematikus szempontrendszer logikája: a kiállítás saját időrendjében haladva, különálló szekciókra felosztva, a folyamatosan épülő gyűjteményi anyag egyedi keresztmetszetével találkozhatnak az érdeklődők. Egy hasonlattal élve, a válogatás olyan, mint egy párhuzamos narratívákban elmesélt „családtörténet”, ha úgy tetszik, a gyűjtemény családi albuma, amely számos eddig nem látott „rokont” (művet) is megjelenít, emellett érzékelteti az egyes munkák saját mikrotörténetét, a gyűjtemény súlypontjait és a gyűjtés szempontjait – fogalmaztak.
A válogatás nem feltétlenül követ művészettörténeti stílusfogalmakat.
Esztétikai kategóriák helyett átfogóbb kerettémákra és vezérmotívumokra fókuszál. A tizenkét egységben többek között olyan témákat jár körbe a kurátor, mint a popkultúra hatása a művészetre, a gondolat, a koncepció mint műalkotás, a technikai bravúron messze túlmutató hiperrealizmus vagy éppen az utóbbi években elterjedt, önellentmondásoktól sem mentes posztkortárs fogalma a műalkotások egy jellemző körének leírására. A kiállított műveken keresztül a látogató elgondolkodhat az utcai művészet, a falfirkák helyéről és szerepéről a kortárs művészetben, a gépek és a mozgás jelentőségéről vagy éppen a környezettudatosságot és a természetvédelmet középpontba állító ökológiai művészetről, amely túlmutat a galériák falain, és aktív részesévé válik a környezetünkről szóló társadalmi párbeszédnek.
David Jiři: Rejtett kép (Peter Ludwig), 1995, zselatinos ezüst (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
A Big Bang (magyarul: Nagy Bumm) általánosan elterjedt kifejezés a világegyetem keletkezésének ún. standard kozmológiai modelljében, amely szerint világunk egy sűrű, forró állapotból robbanásszerű (ősrobbanás) kiterjedéssel jött létre mintegy 14 milliárd évvel ezelőtt.
A kiállítás vonatkozásában a fogalom mindenekelőtt arra utal, hogy a múzeum gyűjteménye az alapítástól kezdve dinamikusan növekszik – mind számát, mind jellegét tekintve:
a kezdeti állomány sokszorosára bővült, miközben megjelentek benne új műfajok, technikák és művészeti médiumok.
Emellett a múzeum egyetemes és hazai gyűjtési köre is változott, kiterjed újabb kulturális-földrajzi régiókra (Dél-Kelet-Európa) és országokra (pl. Albánia, Koszovó, Ukrajna stb.), ahogyan folyamatosan gyarapodik a benne megtalálható művek alkotóinak köre is. A nagy bumm tehát egyfajta metafora az ősforrásból (alapítás) mint origóból kiinduló gyűjteményi építkezés leírására és jellemzésére – zárul a közlemény.
A kiállítás 2025. szeptember 5. és 2027. január 10. között lesz látogatható. A tárlat kurátora Készman József.
További részletek a Ludwig Múzeum oldalán.
Fejléckép: El-Hassan Róza: Feszített szék (A Stretched objects-sorozatból), 1995, faszék, fém rögzítők (Forrás: Ludwig Múzeum)
hírlevél
