A KOGART Házban a művész kilencven festményét, 22 grafikáját és egy tanulmányszobrát állították ki a róla készült bronzportré társaságában. Folyamatosan vetítenek egy párperces digitalizált némafilmet is, amit Brassaï talált meg Párizsban a festő hagyatékában. A vitrinekben Tihanyi-relikviákat - például karóráját, pipáját, noteszét - fotókat, újságcikkeket, kiadványokat is bemutatnak.

A magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának munkáit utoljára 1973-ban a Magyar Nemzeti Galériában állították ki.Tihanyi gyakorlatilag a Balaton Kávéházban nőtt fel, pályája 1907-ben kezdődött, autodidakta volt, Nagybányán tanult meg festeni barátjától, Ziffer Sándortól. Életműve meghatározó részét képezik grafikai és festett portréi. Párizsban lett Tihanyi jó barátja Tersánszky Józsi Jenő, a Kakuk Marci című regény írója, és ottani köréhez tartozott Virgil Ciaclan román ügyvéd, műgyűjtő is. Szerepel a kiállításon a Fülep Lajos művészettörténészről készült ismert alkotása és Tristan Tzaráról, a dadaista avantgárd művészet mozgalom vezetőjéről festett képe mellett több önarckép is. Szerelmét, Breuer Eta csellistát is megfestette, aki végül a társaságukba bekerült és jól zongorázó festő, Berény Róbert felesége lett.

Tihanyi nagybányai utcákat, házakat, a várost és a környező tájat is festett. A kiállításon egy olyan festményét is lehet látni, ami Ady Endre tulajdona volt. Két munka hátoldalán is festmény van, mert nem futotta több vászonra. Az egyik ilyen kép a párizsi Saint-Michel hidat ábrázolja, hátulján Ádám és Éva van megfestve a Paradicsomban. Tihanyi több csendéletét is bemutatja a KOGART. Eleinte Cézanne és a fauvok hatásat lehet látni a képeken, de később El Greco drapériaművészetét felhasználva dobott az asztalra fényes textilt, majd kép a képben alkotta meg csendéleteit.

Berlinben bontakozott ki igazán festészete, expresszív, monumentális képeket készített, például a vörös Híd című munkát, amely a kiállításra készült magyar-angol nyelvű monográfia borítóját is díszíti. A könyv szövegét Passuth Krisztina, a kiállítás kurátora írta és Danyi Orsolya, a kiállítás társkurátora szerkesztette. A KOGART Ház harmadik emeleti kis termében ceruzaportrék vannak. Alanyaik legtöbbje író, például Márai Sándor, Bölöni György, Tersánszky Józsi Jenő, Babits Mihály vagy a fiatal Déry Tibor, akinek a képről és a portré műfajáról alkotott véleményét felvételről meg is lehet hallgatni a kiállításon.