Vizuál

Bojkottálják a fiatal képzőművészek az NKA-t

2016.01.28. 10:08
Ajánlom
A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesülete (FKSE) úgy döntött, hogy a január elejétől érvényben lévő, MMA térnyerését növelő változások fennálltáig nem pályázik a Nemzeti Kulturális Alaphoz.

Egy november elején benyújtott törvénymódosítás értelmében a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagyobb befolyásra tesz szert a kulturális finanszírozásban. Január 1-től a nagyjából tízmilliárd forint fölött diszponáló NKA bizottsági és kollégiumi tagságának harmadát a művészeti akadémia delegálja, harmadát az Emberi Erőforrások Minisztériuma és csak harmadát a szakmai szervezetek.

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület a módosítással kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tette közzé január 24-én:

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület álláspontja a Nemzeti Kulturális Alapról szóló, 1993. évi, XXIII. törvény módosításával kapcsolatban:

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület feladata tagjainak érdekképviselete a mindenkori magyarországi és nemzetközi kulturális intézményrendszer viszonylatában: a fiatal művészek munkafeltételeinek javítása, bemutatkozásának és szakmai fejlődésének elősegítése.

Ebben a feladatkörében a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület – ahogy azt már 2012. 12. 18-án is artikulálta a nyilvánosság felé – szakmailag indokolatlannak, átgondolatlannak, és a kulturális közéletre károsnak tartja a Magyar Művészeti Akadémia aránytalan térnyerését a kultúra támogatási rendszerében.

Álláspontunk szerint a hazai viszonyok sajátosságai alapján kiemelten fontos a kultúra, ezen belül a képzőművészet állami támogatása, az NKA-t érintő törvénymódosítás azonban olyan helyzetet eredményez, amelyben a közpénzek újraelosztásának mikéntjét elfogadhatatlannak és aránytalannak tartjuk.

A 2016. január 1-jén hatályba lépett, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi, XXIII. törvény módosítása szerint a kollégiumi tagok egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia delegálja, amíg a többi szakmai szervezetnek együttvéve van meg ugyanezen jogosultsága. Mindemellett az MMA elnöke további beleszólási jogokat élvez az Alap működésébe:

Az NKA művészeti főtematikájú kollégiumainak támogatási arányait illető döntésben az MMA elnökének egyetértési joga van. (9. § 3. bekezdés).

  • Az a döntési folyamat, amely a művészeti kollégiumok és az egyedi és meghívásos pályázatok közötti kultúrára fordítható pénzek elosztási arányait határozza meg, szintén az MMA elnökének egyetértésével történik. (9. § 3. bekezdés).
  • A törvénymódosítás értelmében az NKA Bizottság az MMA elnök (és a miniszter) által jóváhagyott éves munkaterv alapján dolgozik. (2.§ 2.bekezdés)
  • Továbbá az MMA elnökének egyetértésével nevezik ki a kuratóriumok vezetőit (2.§ 3.bekezdés), akik a páros számú kuratóriumban szavazategyenlőség esetén döntéshozó helyzetbe kerülnek.

Fent leírtak tekintetbe vételével az FKSE vezetősége úgy döntött, hogy a hatályba lépett törvénymódosítás fennálltáig nem pályázik a Nemzeti Kulturális Alaphoz.

Ez az elhatározás összefüggésben áll azzal a koncepciónkkal is, melynek értelmében hosszú távon igyekszünk szervezetünket új alapokra helyezni, az Egyesület fennállása óta megörökölt hagyományokat újragondolni és korszerűsíteni az FKSE intézményét.

2016.01.18-án a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kézhez kapta a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) meghívóját a kuratóriumi tagok delegálását megvitató találkozóra. A levélben az áll, hogy az FKSE képviselője delegáltat jelölhet a Képzőművészeti Kollégium kuratóriumának szakmai szervezeteket képviselő egyharmadára, valamint javaslatot tehet a miniszter által felkért kuratóriumi tagokra is.

A válaszlevélben a megjelenési szándékon kívül az FKSE-nek nyilatkoznia kellett arról, hogy miniszteri felkérés esetén elvállalja-e a Képzőművészeti Kollégium kuratóriumi tagságát.

Egyesületünk úgy döntött, hogy nem vállalja a kuratóriumi tagságot, ezáltal nem is jelöli magát a kollégiumba. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a rendszerbe kódolt erőfölény ellenére is konkrét javaslatokon keresztül, szakmai szempontokat érvényesítsünk a delegálási folyamatban.

Tehát annak ellenére, hogy Egyesületként nem kívánunk részt venni az NKA új kollégiumi rendszerében, a hazai kortárs művészeti színtér egészére való tekintettel, független kuratóriumi tagokat javaslunk, hogy megkíséreljük biztosítani az általunk relevánsnak tartott nézőpontok képviseletét a bizottságban.

Döntésünk hátterében egyfelől a rendszer működése iránti aggályunk és a szakmai érdekérvényesítésre való kötelezettségvállalásunk, valamint a többi intézménnyel, szervezettel való szolidaritásunk áll. Ugyanis számos, a kultúra területén felelős és szakmailag kimagasló munkát végző intézmény és szervezet továbbra is kizárólag az NKA pályázati rendszerén keresztül lesz képes programjait megvalósítani, azaz szakmai működését fenntartani.

Az FKSE vezetősége:

Básthy Ágnes, Don Tamás, Erlich Gábor, Gadó Flóra, Heszky András, Kozma Eszter, Kútvölgyi-Szabó Áron, Mucsi Emese, Pálinkás Bence György, Simon Zsuzsanna, Tulisz Hajnalka

Budapest, 2016. január 24.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Jazz/World

Tényleg segít a zenehallgatás a koncentrációban?

Miért segítene? Miért lenne jobb az agyunknak, ha egy dolog helyett rögtön kettőre kellene figyelnie: a zenére és arra, amit csinálsz?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Elkészült a Downton Abbey magyar nyelvű előzetese

Törvényszerű volt, hogy az egyik legsikeresebb brit sorozat, a Downton Abbey filmváltozatot kap, az viszont szerencsés meglepetés, hogy az alkotás nyolc nappal az amerikai bemutató előtt már látható lesz a magyar mozikban. Nézze meg a magyar nyelvű előzetest.
Vizuál Film

Akinek a dalai egy egész generáció gyerekkorát meghatározták

Az utóbbi évek új Disney-feldolgozásainál valódi színészek játsszák újra a meséket CGI állatokkal és környezettel, a királylányok feministák lettek, a dzsinn családot alapított. Egyetlen biztos pont van azonban az új verziókban: az eredeti zenék. Július 22-én lesz hetvenéves Alan Menken nyolcszoros Oscar-díjas amerikai filmzeneszerző, számtalan sikeres Disney-rajzfilm kísérőzenéjének komponistája.
Vizuál videó

Így nézett ki a Macskák stábja az animált szőr előtt

Ha már kiszörnyülködted magad az előzetesen akkor mutatunk egy kis videót a próbákról és a díszletekről.
Vizuál ajánló

Premier előtti vetítésekkel és tematikus napokkal vár a Vertigo Filmhét

A közelmúlt filmtermésének legjavából huszonnégy alkotást vetítenek az idei Vertigo Filmhéten, amely július 24. és 31. között várja az érdeklődőket a fővárosi Puskin moziban.
Vizuál divattervező

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.