Vizuál

Boros Lili: "Kinyílik-e a mosógép ajtaja?"

2013.03.31. 06:58
Ajánlom
Kétnyelvű családban nőtt fel, multikulturális környezetben él és alkot, munkái pedig lokális és univerzális kontextusban is értelmezhetők. A Mélycsarnokban kiállító Sigalit Landau művészetéről Boros Lilivel, a Mozgástér című tárlat kurátorával beszélgettünk. INTERJÚ

- A napokban nyílt meg Sigalit Landau első önálló kiállítása Magyarországon. Mutasd be nekünk pár szóban az izraeli művészt!

- A jelenleg Tel-Avivban élő és dolgozó Landau nemzetközileg is elismert alkotó. Önmagát elsősorban szobrásznak tartja, de installációkat és videókat is készít. Állított már ki a New York-i MoMÁ-ban, szerepelt a kasseli Documentán, a Velencei Biennálén pedig két ízben képviselte hazáját. Attitűdjét jól jellemzi, hogy a 2011-es seregszemlén olyan anyaggal jelentkezett, ami szervesen összefüggött az izraeli pavilon építéstörténeti körülményeivel, illetve Velence vízhez való viszonyával. Míg a lagúnák városában az egyre növekvő vízszint jelent problémát, addig Izrael térségében a Holt-tenger folyamatosan csökkenő vízfelülete ad okot aggodalomra.

- Milyen gondolati szálra fűzhető fel a Mozgástér anyaga?

- A kiállítás a 2012-es Meszik-projekt köré szerveződik, ám a Revivim kibucban zajló olajbogyószüretet megjelenítő három videó néhány korábbi alkotással is kiegészül a Mélycsarnok termeiben. A tárlat az együttes munkára, az emberek közösségként való létezésére reflektál, de úgy - ezt tükrözi a cím is -, hogy a tevékenységek minden alkalommal szükségszerűen a térhez (a földhöz, a vízhez) kapcsolódnak. Ki lehet-e törni a körből, illetve ki és miért tartja egyáltalán mozgásban azt? Kinyílik-e a mosógép ajtaja, vagy a zárt ajtón is van esetleg egy rés, ahol kifolyhat a víz? A művek lokális és univerzális kontextusban is értelmezhetők, amelyben nem kis szerepe van az erős esztétikai megformáltságnak.

- A kiállítás nagyjából akkor nyílt meg, amikor a Műcsarnokban bezárt Bukta Imre tárlata, s néhány motívum mintha onnan vándorolt volna át a Mélycsarnokba. Úgy látom ugyanis, mindkét művész számára fontos például a modern ember és a táj megváltozott viszonyának bemutatása.

- Valóban lehet szó ilyen áthallásról, de Landau művészete összességében azért különbözik Buktáétól. Abban viszont tényleg találhatunk párhuzamot köztük, hogy mindkettejüket foglalkoztatja szülőföldjük mibenléte, valamint az is, mi zajlik napjainkban, mi maradt mára a hagyományból. A tradicionális szimbólumok használata, azok át- és újraértelmezése ugyancsak élénken érdekli úgy Buktát, mint Landaut.

- Az izraeli művésznő olyan intenzív, tiszta metaforákat használ, mint az érett termések, a só, a víz és a föld. Egytől egyig életünk meghatározói ezek, mégis mintha megfeledkeznénk a fontosságukról. A Mélycsarnokban kiállított videók egyfajta fenyegetettséget közvetítenek ezzel kapcsolatban. Úgy tűnik nekem, mintha mindeme javak elvesztésének rettenetét is éreztetnék.

- Sigalit Landau művészete az emberi létezés paradoxonjainak a közvetítésére is vállalkozik. Munkái azért is olyan megrázóak, mert triviális motívumok segítségével világítanak rá filozófiai mélységű kérdésekre. Átesztétizált látásmódjának köszönhetően képes drámaivá tenni a banalitást, a vizualitás erejével konkrét jelentésétől eloldani azt, s a megszokott látványt is kifejezővé változtatni így. A fenyegetettség egyébként pontos kifejezés e videók kapcsán és az (emberi) erőszak kérdésével gondolom összetartozónak. A kiállításon a leginkább harmóniát közvetítő mű a Hármas hullahopp című, 1999-es munka, amelyen három férfi igyekszik egységet alkotva, egy emberként mozdulni. Véleményem szerint ez a mű jól ellenpontozza a gépek és az ember által megerőszakolt természetet bemutató Meszik-projektet.

- Ahány videó, annyiféle szerepben tűnik fel az ember. Agresszor, közösségbe szerveződő munkás vagy alkalmazkodó, kontemplatív, természetbe simuló lény. Hogy látod, mi az ember szerepe, küldetése, végzete Landau munkáin?

- Egyértelmű választ nem tudok megfogalmazni ezzel kapcsolatban, hiszen Landau épp azt mondja a művein keresztül, hogy ilyen is, olyan is, ez is, az is a szerepe az embernek. Erőszak és megszabadítás, bezártság és kiszabadulás ugyanannak a körnek, az emberi létezésnek a része. Az olajbogyót betakarító férfiak például erőszakosan lépnek ugyan fel, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a fának szüksége van arra, hogy érett terméseitől megszabadulva tovább nőhessen. Ha megváltoztatjuk a nézőpontunkat, máshogy látjuk az emberi létezés lényegét. Erre világítanak rá Landau művei is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Újabb nyílt levél az SZFE modellváltásáról szóló törvény kapcsán

Több mint hetven színész, rendező, színházi művész támogatta aláírásával a Színművészeti Egyetem modellváltását lehetővé tevő törvényt.
Színház

Megszavazta az Országgyűlés az SZFE modellváltását

Az Országgyűlés július 3-án döntött a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatról.
Klasszikus

Vasárnap kezdődik a 7. Budavári Bach-fesztivál

A Budavári Evangélikus Templomban rendezik meg július 5-17. között Magyarország első Bach-fesztiválját, kizárólag historikus, barokk hangszerek megszólalásával.
Vizuál

Dürer kora a Szépművészeti Múzeumban

A múzeum saját Grafikai Gyűjteményéből szemezgetett a kiállítás anyagának összeállításakor. Dürer munkái mellett a mester műhelyének tehetséges alkotóitól is láthatóak metszetek és rajzok a kamaratárlaton.
Plusz

Élménydús esték a Városmajorban

A rövidített évad ellenére minden eddiginél tartalmasabb nyári színházi évadra készül a Városmajori Szabadtéri Színpad: tíz hét alatt közel ötven színházi előadás és program közül válogathat a közönség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Hétfőn nyit újra a Louvre

A párizsi múzeum március közepén zárt be a koronavírus-járvány miatt. A világ leglátogatottabb múzeuma szigorú egészségügyi előírások mellett a tárlatok mintegy hetven százalékán fogad ismét látogatókat, de ismét lehet majd szelfizni a Mona Lisával.
Vizuál Film

Hét film premier előtt a Cirko Film országos fesztiválján

A Vissza a moziba! című, július 17. és 19. között rendezett fesztivállal arra emlékeztetnek, hogy filmet nagy vásznon, közösségi élményként érdemes nézni. A programhoz a főváros hat mozija mellett 16 vidéki város filmszínháza csatlakozik.
Vizuál hír

Újrarendezett emlékszobával tisztelegnek az anyák megmentője előtt

A járványhelyzetet követően a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum június 23-án ismét megnyitotta kapuit, a látogatókat pedig újrarendezett Semmelweis Emlékszobával várja.
Vizuál ajánló

Múltba nyíló kapuk Ország Lili alkotásain

Újra látogatható a Bozsó Gyűjtemény Kecskeméten, ahol október 4-ig meghosszabbították az Ország Lili alkotásaiból rendezett időszaki tárlatot.
Vizuál galéria

Dürer kora a Szépművészeti Múzeumban

A múzeum saját Grafikai Gyűjteményéből szemezgetett a kiállítás anyagának összeállításakor. Dürer munkái mellett a mester műhelyének tehetséges alkotóitól is láthatóak metszetek és rajzok a kamaratárlaton.