Vizuál

Boros Lili: "Kinyílik-e a mosógép ajtaja?"

2013.03.31. 06:58
Ajánlom
Kétnyelvű családban nőtt fel, multikulturális környezetben él és alkot, munkái pedig lokális és univerzális kontextusban is értelmezhetők. A Mélycsarnokban kiállító Sigalit Landau művészetéről Boros Lilivel, a Mozgástér című tárlat kurátorával beszélgettünk. INTERJÚ

- A napokban nyílt meg Sigalit Landau első önálló kiállítása Magyarországon. Mutasd be nekünk pár szóban az izraeli művészt!

- A jelenleg Tel-Avivban élő és dolgozó Landau nemzetközileg is elismert alkotó. Önmagát elsősorban szobrásznak tartja, de installációkat és videókat is készít. Állított már ki a New York-i MoMÁ-ban, szerepelt a kasseli Documentán, a Velencei Biennálén pedig két ízben képviselte hazáját. Attitűdjét jól jellemzi, hogy a 2011-es seregszemlén olyan anyaggal jelentkezett, ami szervesen összefüggött az izraeli pavilon építéstörténeti körülményeivel, illetve Velence vízhez való viszonyával. Míg a lagúnák városában az egyre növekvő vízszint jelent problémát, addig Izrael térségében a Holt-tenger folyamatosan csökkenő vízfelülete ad okot aggodalomra.

- Milyen gondolati szálra fűzhető fel a Mozgástér anyaga?

- A kiállítás a 2012-es Meszik-projekt köré szerveződik, ám a Revivim kibucban zajló olajbogyószüretet megjelenítő három videó néhány korábbi alkotással is kiegészül a Mélycsarnok termeiben. A tárlat az együttes munkára, az emberek közösségként való létezésére reflektál, de úgy - ezt tükrözi a cím is -, hogy a tevékenységek minden alkalommal szükségszerűen a térhez (a földhöz, a vízhez) kapcsolódnak. Ki lehet-e törni a körből, illetve ki és miért tartja egyáltalán mozgásban azt? Kinyílik-e a mosógép ajtaja, vagy a zárt ajtón is van esetleg egy rés, ahol kifolyhat a víz? A művek lokális és univerzális kontextusban is értelmezhetők, amelyben nem kis szerepe van az erős esztétikai megformáltságnak.

- A kiállítás nagyjából akkor nyílt meg, amikor a Műcsarnokban bezárt Bukta Imre tárlata, s néhány motívum mintha onnan vándorolt volna át a Mélycsarnokba. Úgy látom ugyanis, mindkét művész számára fontos például a modern ember és a táj megváltozott viszonyának bemutatása.

- Valóban lehet szó ilyen áthallásról, de Landau művészete összességében azért különbözik Buktáétól. Abban viszont tényleg találhatunk párhuzamot köztük, hogy mindkettejüket foglalkoztatja szülőföldjük mibenléte, valamint az is, mi zajlik napjainkban, mi maradt mára a hagyományból. A tradicionális szimbólumok használata, azok át- és újraértelmezése ugyancsak élénken érdekli úgy Buktát, mint Landaut.

- Az izraeli művésznő olyan intenzív, tiszta metaforákat használ, mint az érett termések, a só, a víz és a föld. Egytől egyig életünk meghatározói ezek, mégis mintha megfeledkeznénk a fontosságukról. A Mélycsarnokban kiállított videók egyfajta fenyegetettséget közvetítenek ezzel kapcsolatban. Úgy tűnik nekem, mintha mindeme javak elvesztésének rettenetét is éreztetnék.

- Sigalit Landau művészete az emberi létezés paradoxonjainak a közvetítésére is vállalkozik. Munkái azért is olyan megrázóak, mert triviális motívumok segítségével világítanak rá filozófiai mélységű kérdésekre. Átesztétizált látásmódjának köszönhetően képes drámaivá tenni a banalitást, a vizualitás erejével konkrét jelentésétől eloldani azt, s a megszokott látványt is kifejezővé változtatni így. A fenyegetettség egyébként pontos kifejezés e videók kapcsán és az (emberi) erőszak kérdésével gondolom összetartozónak. A kiállításon a leginkább harmóniát közvetítő mű a Hármas hullahopp című, 1999-es munka, amelyen három férfi igyekszik egységet alkotva, egy emberként mozdulni. Véleményem szerint ez a mű jól ellenpontozza a gépek és az ember által megerőszakolt természetet bemutató Meszik-projektet.

- Ahány videó, annyiféle szerepben tűnik fel az ember. Agresszor, közösségbe szerveződő munkás vagy alkalmazkodó, kontemplatív, természetbe simuló lény. Hogy látod, mi az ember szerepe, küldetése, végzete Landau munkáin?

- Egyértelmű választ nem tudok megfogalmazni ezzel kapcsolatban, hiszen Landau épp azt mondja a művein keresztül, hogy ilyen is, olyan is, ez is, az is a szerepe az embernek. Erőszak és megszabadítás, bezártság és kiszabadulás ugyanannak a körnek, az emberi létezésnek a része. Az olajbogyót betakarító férfiak például erőszakosan lépnek ugyan fel, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a fának szüksége van arra, hogy érett terméseitől megszabadulva tovább nőhessen. Ha megváltoztatjuk a nézőpontunkat, máshogy látjuk az emberi létezés lényegét. Erre világítanak rá Landau művei is.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

5+1 filmújdonság könnyű nyári estékre

Régen volt ilyen bőséges kínálat nyáron a mozikban, sőt őszre is számos filmbemutatót ígérnek a forgalmazók. Könnyű, nyári estékhez gyűjtöttünk össze néhány új filmet, amelyeket a kertmozik műsorán is érdemes keresgetni.
Zenés színház

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Klasszikus

Összművészeti esttel emlékeznek a legendás bűvészre

Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából, augusztus 8-án Zene+Bűvölet címmel rendeznek összművészeti estet a Várkert Bazárban, ahol fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Junior Prima Díjas zongoraművész, Vida Monika Ruth.
Könyv

A könyvek lapjain elevenedik meg Dante alakja

Az itáliai mester halálának évfordulója alkalmából Dante 700 címmel nyílik régi, muzeális könyveket is bemutató kiállítás július 30-án a szegedi Somogyi könyvtárban.
Zenés színház

„Azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk” – amerikai turnéra készül az Operettissima

Egyedülálló nemzetközi együttműködés jött létre az Operettissima és a legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, a PBS között, melynek eredményeképpen egy stream koncerten, valamint egy nagyszabású turné keretében ismertethetik meg az alkotók az operettet a helyi közönséggel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Enyedi Ildikó filmje meghívást kapott a Toronto Nemzetközi Filmfesztiválra

Szeptember 9. és 18. között tartják az amerikai kontinens egyik legnagyobb filmes seregszemléjét, melyre Enyedi Ildikó új filmje, a Feleségem története is meghívást kapott.
Vizuál hír

Nagyszabású Cézanne- és szürrealista tárlat nyílik a Tate-ben

Cézanne alkotásai mellett a Surrealism Beyond Borders (Határok nélküli szürrealizmus) című kiállításon a szürrealisták világába nyerhetnek betekintést a látogatók, de az egyik legjelentősebb brit kortárs művészeti díj, a Turner nyerteseinek műveit is bemutatják – adta hírül a The Guardian.
Vizuál ajánló

5+1 filmújdonság könnyű nyári estékre

Régen volt ilyen bőséges kínálat nyáron a mozikban, sőt őszre is számos filmbemutatót ígérnek a forgalmazók. Könnyű, nyári estékhez gyűjtöttünk össze néhány új filmet, amelyeket a kertmozik műsorán is érdemes keresgetni.
Vizuál hír

Liszt Ferenc miniszobra díszíti Szöul főutcáját

Új miniszobrot készített Kolodko Mihály, aki ezúttal egészen Ázsiáig repült, hogy leleplezze legújabb alkotását.
Vizuál interjú

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.