Vizuál

Boros Lili: "Kinyílik-e a mosógép ajtaja?"

2013.03.31. 06:58
Ajánlom
Kétnyelvű családban nőtt fel, multikulturális környezetben él és alkot, munkái pedig lokális és univerzális kontextusban is értelmezhetők. A Mélycsarnokban kiállító Sigalit Landau művészetéről Boros Lilivel, a Mozgástér című tárlat kurátorával beszélgettünk. INTERJÚ

- A napokban nyílt meg Sigalit Landau első önálló kiállítása Magyarországon. Mutasd be nekünk pár szóban az izraeli művészt!

- A jelenleg Tel-Avivban élő és dolgozó Landau nemzetközileg is elismert alkotó. Önmagát elsősorban szobrásznak tartja, de installációkat és videókat is készít. Állított már ki a New York-i MoMÁ-ban, szerepelt a kasseli Documentán, a Velencei Biennálén pedig két ízben képviselte hazáját. Attitűdjét jól jellemzi, hogy a 2011-es seregszemlén olyan anyaggal jelentkezett, ami szervesen összefüggött az izraeli pavilon építéstörténeti körülményeivel, illetve Velence vízhez való viszonyával. Míg a lagúnák városában az egyre növekvő vízszint jelent problémát, addig Izrael térségében a Holt-tenger folyamatosan csökkenő vízfelülete ad okot aggodalomra.

- Milyen gondolati szálra fűzhető fel a Mozgástér anyaga?

- A kiállítás a 2012-es Meszik-projekt köré szerveződik, ám a Revivim kibucban zajló olajbogyószüretet megjelenítő három videó néhány korábbi alkotással is kiegészül a Mélycsarnok termeiben. A tárlat az együttes munkára, az emberek közösségként való létezésére reflektál, de úgy - ezt tükrözi a cím is -, hogy a tevékenységek minden alkalommal szükségszerűen a térhez (a földhöz, a vízhez) kapcsolódnak. Ki lehet-e törni a körből, illetve ki és miért tartja egyáltalán mozgásban azt? Kinyílik-e a mosógép ajtaja, vagy a zárt ajtón is van esetleg egy rés, ahol kifolyhat a víz? A művek lokális és univerzális kontextusban is értelmezhetők, amelyben nem kis szerepe van az erős esztétikai megformáltságnak.

- A kiállítás nagyjából akkor nyílt meg, amikor a Műcsarnokban bezárt Bukta Imre tárlata, s néhány motívum mintha onnan vándorolt volna át a Mélycsarnokba. Úgy látom ugyanis, mindkét művész számára fontos például a modern ember és a táj megváltozott viszonyának bemutatása.

- Valóban lehet szó ilyen áthallásról, de Landau művészete összességében azért különbözik Buktáétól. Abban viszont tényleg találhatunk párhuzamot köztük, hogy mindkettejüket foglalkoztatja szülőföldjük mibenléte, valamint az is, mi zajlik napjainkban, mi maradt mára a hagyományból. A tradicionális szimbólumok használata, azok át- és újraértelmezése ugyancsak élénken érdekli úgy Buktát, mint Landaut.

- Az izraeli művésznő olyan intenzív, tiszta metaforákat használ, mint az érett termések, a só, a víz és a föld. Egytől egyig életünk meghatározói ezek, mégis mintha megfeledkeznénk a fontosságukról. A Mélycsarnokban kiállított videók egyfajta fenyegetettséget közvetítenek ezzel kapcsolatban. Úgy tűnik nekem, mintha mindeme javak elvesztésének rettenetét is éreztetnék.

- Sigalit Landau művészete az emberi létezés paradoxonjainak a közvetítésére is vállalkozik. Munkái azért is olyan megrázóak, mert triviális motívumok segítségével világítanak rá filozófiai mélységű kérdésekre. Átesztétizált látásmódjának köszönhetően képes drámaivá tenni a banalitást, a vizualitás erejével konkrét jelentésétől eloldani azt, s a megszokott látványt is kifejezővé változtatni így. A fenyegetettség egyébként pontos kifejezés e videók kapcsán és az (emberi) erőszak kérdésével gondolom összetartozónak. A kiállításon a leginkább harmóniát közvetítő mű a Hármas hullahopp című, 1999-es munka, amelyen három férfi igyekszik egységet alkotva, egy emberként mozdulni. Véleményem szerint ez a mű jól ellenpontozza a gépek és az ember által megerőszakolt természetet bemutató Meszik-projektet.

- Ahány videó, annyiféle szerepben tűnik fel az ember. Agresszor, közösségbe szerveződő munkás vagy alkalmazkodó, kontemplatív, természetbe simuló lény. Hogy látod, mi az ember szerepe, küldetése, végzete Landau munkáin?

- Egyértelmű választ nem tudok megfogalmazni ezzel kapcsolatban, hiszen Landau épp azt mondja a művein keresztül, hogy ilyen is, olyan is, ez is, az is a szerepe az embernek. Erőszak és megszabadítás, bezártság és kiszabadulás ugyanannak a körnek, az emberi létezésnek a része. Az olajbogyót betakarító férfiak például erőszakosan lépnek ugyan fel, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a fának szüksége van arra, hogy érett terméseitől megszabadulva tovább nőhessen. Ha megváltoztatjuk a nézőpontunkat, máshogy látjuk az emberi létezés lényegét. Erre világítanak rá Landau művei is.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A rezsiköltségek emelkedése miatt több színház is módosítja az évadát

A szombathelyi Weöres Sándor Színház egy hónapra felfüggeszti működését, Kecskeméten a következő évadra halasztanak három bemutatót, a Kaposvári Csiky Gergely Színház pedig módosított rendben működik tovább.
Színház

„Benett példája a követendő” – Janisch Attila is megszólalt a visszautasított díj kapcsán

Idén a Junior Prima Díj egyik idei kitüntetettje, Vilmányi Benett színművész személyes nézeteire hivatkozva nem vette át az elismerést. Az ügy kapcsán a kulturális élet több fontos szereplője is megszólalt, legutóbb Janisch Attila filmrendező.
Jazz/World

Soha nem látott képek kerültek elő a The Beatlesről

Bőrnadrág és fehér ing – egy szett, amiről valószínűleg senkinek sem jutna eszébe a legendás együttes, a The Beatles. A zenekarról nemrég felfedezett fényképek azonban újabb képet festenek a banda korai éveiről.
Színház

Tarr Béla a Freeszfe Egyesület elnökségének új vezetője

A Freeszfe küldöttgyűlése szeptember 29-én új tagokat választott, munkájukat külkapcsolatokért felelős tanácsadóként továbbra is Upor László dramaturg és Rihay-Kovács Zita jogász segíti.
Könyv

Nádas Péter: Ami ma Ukrajnában történik, azt Európa tovább fogja cipelni

„Az idővel a munka lett az otthonom. Más otthonom nincs, és nem is lesz" – jelentette ki Nádas Péter a születésnapja alkalmából rendezett háromnapos programsorozat záróeseményén. Az íróval egyebek közt Budapest dinamikájáról, írásról és emlékezésről beszélgettek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Blokád – új előzetes érkezett az Oscar-jelölt magyar filmhez

Október 20-án kerül a hazai mozikba az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József politikai pályafutásának és magánéletének két meghatározó korszakát bemutató film.
Vizuál ajánló

Évszázadok öröksége – kiállítás és tárlatvezetések a Vigadóban

A magyar műemlékvédelem 150 évét ünnepli az Évszázadok öröksége című tárlat, melyet november 20-ig láthatunk a Pesti Vigadóban. A kiállításhoz izgalmas tárlatvezetések is kapcsolódnak, amelyeken előzetes regisztrációval és a kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni.
Vizuál ajánló

„Az európai béke elkötelezett híve” – Az utolsó magyar trónörökös életét feldolgozó kiállítás nyílt

Habsburg Ottó születésének 110. évfordulója alkalmából nyílt szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban. A Habsburg Ottó Alapítvány nagyszabású rendezvénysorozattal készül, amelynek első állomásaként az érdeklődők egy, a trónörökös életét és munkásságát bemutató fotókiállítást tekinthetnek meg.
Vizuál ajánló

Maradjon köztünk – Kiállítással tisztelegnek Révész László László előtt egykori tanítványai

2021 márciusában hunyt el Révész László László festőművész, performer, díszlettervező, forgatókönyvíró. A nemzetközileg is elismert művész 2009-től haláláig tanított a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, mint a Festő Tanszék osztályvezető mestere, egyetemi docens, doktori témavezető.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Tanuljunk meg angolul!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a napokban elhunyt világhírű rapperről, Coolióról emlékezett meg, akit egy interjú során kapott lencsevégre.