Vizuál

Bostonban kutya, Oroszországban macskák óvják a múzeumi műtárgyakat

2018.01.15. 09:30
Ajánlom
Kártevőket kiszagoló kutyával védi gyűjteményét egy amerikai múzeum, ennek kapcsán összegyűjtöttünk néhány példát, milyen állatok kerültek még kapcsolatba a műtárgy-védelemmel.

Bemutatta személyzetének legújabb tagját szerdán a bostoni Szépművészeti Múzeum: a weimari vizslakölyköt arra fogják kiképezeni, hogy kiszagolja a rovarokat és más kártevőket.  

A Riley nevű ebet Nicki Luongo, a múzeum biztonsági szolgálatának igazgatója fogja kiképezni.

Katie Getchell, a múzeum igazgatóhelyettese a The Boston Globe napilapnak elmondta, hogy a rovarok folyamatos problémát jelentenek a múzeumnak, amely már terveket dolgozott ki az esetleges rovarirtási lehetőségekre. E tervbe illeszkedik Riley is, aki segíteni fog a személyzetnek kiszagolni az olyan kártevőket, amelyeket az emberek nem láthatnak.

"Sok olyan dolog van, amit behozunk a múzeumba és természeténél fogva kártevőket is behurcolunk vele" - magyarázta Katie Getchell, a igazgatóhelyettes. “Riley-t meg kell rá tanítani, hogy ha bogarakat észlel, amiket mi nem vettünk még észre, akkor üljön le az adott műalkotás előtt és jelezzen. Így meg tudjuk vizsgálni az adott tárgyat és ki tudjuk deríteni, hogy valóban kártevők garázdálkodnak-e benne és mit lehet ezzel kezdeni. Ez óriási lépés lenne az állományvédelem érdekében."

Getchell nem tud olyan esetről, amelyben múzeum hasonló munkára kutyát alkalmazna. A wiemari vizslával a múzeum látogatói nem fognak találkozni, a színfalak mögött fogja munkáját ellátni - tette hozzá.

Ha kutya nem is, de számos macska teljesít szolgálatot 1745 óta az Ermitázsban.

 A szentpétervári múzeumba Erzsébet orosz cárnő rendelte el, hogy tartsanak cicákat a palota egér-problémáinak megoldására. Az hivatalos macskák száma jelenleg 70 körül jár. Az alagsorban laknak és szabad bejárással rendelkeznek a múzeum raktáraiba - erre szükségük is van a munkájuk végzéséhez.

Három fős személyzet gondoskodik róluk napi 24 órában és van saját sajtósuk is.

Külön konyhában készül az ételük és egy apró kórházat is fenntartanak nekik - ahogy arról a The Telegraph is beszámolt.

A neves gyűjtemény az elmúlt évszázadok alatt mindössze egyszer maradt macska nélkül: a II. világháborúban, Leningrád ostroma alatt, amikor az éhező lakosonak áldozatául esett a város teljes macskapopulációja. A cicák azóta visszatértek és szinte már önálló látványossággá váltak a neves gyűjteményben, bár a kiállítóterekbe nem mehetnek be, a múzeum munkatársai szerint az egerek elriasztásához pusztán az is elég, ha a rágcsálók érzik a macskák szagát a környéken. 

Természetesen a brittek sem maradtak le: 

az angol múzeumi macskák azonban mára már eltűntek.

A British Museum  egyik lelkes korábbi alkalmazottja az egyik üzemi területen talált tábla nyomán fogott kutatásba. "Ezen a területen a macskák etetése szigorúan tilos! A kijelölt etetőhely a British Museum északkeleti sarkán található." 

British-Museum-cat-sign

British-Museum-cat-sign (Fotó/Forrás: blog.britishmuseum.org)

A férfi érdeklődését főleg az keltette föl, hogy három év alatt, amióta a múzeumban dolgozott, egyetlen macskát se látott még a környéken. Az archívumban ráakadt a bentlakó múzeumi alkalmazottak beszámolóira, akik az itteni cicákról is készítettek feljegyzéseket. Az 1860-as években például a kéziratok kezelője számolt be  naplójában  a  kedvenceiről - igen színesen. Ekkor még vidám anekdoták szóltak a múzeum saját névvel és személyiséggel rendelkező cicáiról. 

Az 1960-as években a macskák inváziószerűen tértek vissza.

 Az angol fővárosban mindenütt gondot okozott az állatok túlszaporodása. A múzeum alagsorába közel 100 cica vette be magát. A dolgozók kétségbeesett kérése ellenére - a macskák elég vadak voltak - sem a helyi állatmenhelyek, sem a minisztérium nem tudott segíteni azon kívül, hogy javasolták: ne etessék a macskákat. 

A helyzet vidám mellékterméke egy 1967-es cikk, amelyben azt taglalják, hogy

a British Museum szuperintelligens macskákat tenyésztett ki.

Az állatok állítólag nagyobbak és okosabbak, mint egy átlagos házimacska, mivel az egyiptomi részlegben, illetve a tudományos iratok közelében alszanak és ez hat rájuk. A cikk nyilvánvalóan áltudományos, de a dolgozóknak nem kevés vidám percet szerzett. 

A Macska Jóléti Szövetséget az egyik gondok, Rex alapította az akkorra 6 fősre leszorított macskapopuláció gondozására. A férfi jelenségnek számított a múzeumban, azonban az ő nyugdíjazásával eltűntek a macskák is 2000 környékén.

Jelenleg Stella, egy Harris-ölyv teljesít szolgálatot ugyanitt. A ragadozó elriasztja a galambokat és sirályokat az üvegtetőről. 

 Nagy előnye, hogy természetes megoldás.  A kártevőkért felelős munkatár szerint a madár nagyon hatékony is, amellett, hogy menő.

(via MTI,  The Boston GlobeBritish Museum - blog.britishmuseum.org, The Telegraph )

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Könyv

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Slow Art Day a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán

A Ludwig Múzeumban áprilisban nyílt volna a Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítás, amely a koronavírus-járvány miatt csak később lesz látható. A veszélyhelyzet miatt a szombati nemzetközi Slow Art Day múzeumba meghirdetett programjai is elmaradnak, a Ludwig azonban két online programot kínál, amelyek a lassú élethez és a kiállításhoz kapcsolódnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.