Vizuál

Bostonban kutya, Oroszországban macskák óvják a múzeumi műtárgyakat

2018.01.15. 09:30
Ajánlom
Kártevőket kiszagoló kutyával védi gyűjteményét egy amerikai múzeum, ennek kapcsán összegyűjtöttünk néhány példát, milyen állatok kerültek még kapcsolatba a műtárgy-védelemmel.

Bemutatta személyzetének legújabb tagját szerdán a bostoni Szépművészeti Múzeum: a weimari vizslakölyköt arra fogják kiképezeni, hogy kiszagolja a rovarokat és más kártevőket.  

A Riley nevű ebet Nicki Luongo, a múzeum biztonsági szolgálatának igazgatója fogja kiképezni.

Katie Getchell, a múzeum igazgatóhelyettese a The Boston Globe napilapnak elmondta, hogy a rovarok folyamatos problémát jelentenek a múzeumnak, amely már terveket dolgozott ki az esetleges rovarirtási lehetőségekre. E tervbe illeszkedik Riley is, aki segíteni fog a személyzetnek kiszagolni az olyan kártevőket, amelyeket az emberek nem láthatnak.

"Sok olyan dolog van, amit behozunk a múzeumba és természeténél fogva kártevőket is behurcolunk vele" - magyarázta Katie Getchell, a igazgatóhelyettes. “Riley-t meg kell rá tanítani, hogy ha bogarakat észlel, amiket mi nem vettünk még észre, akkor üljön le az adott műalkotás előtt és jelezzen. Így meg tudjuk vizsgálni az adott tárgyat és ki tudjuk deríteni, hogy valóban kártevők garázdálkodnak-e benne és mit lehet ezzel kezdeni. Ez óriási lépés lenne az állományvédelem érdekében."

Getchell nem tud olyan esetről, amelyben múzeum hasonló munkára kutyát alkalmazna. A wiemari vizslával a múzeum látogatói nem fognak találkozni, a színfalak mögött fogja munkáját ellátni - tette hozzá.

Ha kutya nem is, de számos macska teljesít szolgálatot 1745 óta az Ermitázsban.

 A szentpétervári múzeumba Erzsébet orosz cárnő rendelte el, hogy tartsanak cicákat a palota egér-problémáinak megoldására. Az hivatalos macskák száma jelenleg 70 körül jár. Az alagsorban laknak és szabad bejárással rendelkeznek a múzeum raktáraiba - erre szükségük is van a munkájuk végzéséhez.

Három fős személyzet gondoskodik róluk napi 24 órában és van saját sajtósuk is.

Külön konyhában készül az ételük és egy apró kórházat is fenntartanak nekik - ahogy arról a The Telegraph is beszámolt.

A neves gyűjtemény az elmúlt évszázadok alatt mindössze egyszer maradt macska nélkül: a II. világháborúban, Leningrád ostroma alatt, amikor az éhező lakosonak áldozatául esett a város teljes macskapopulációja. A cicák azóta visszatértek és szinte már önálló látványossággá váltak a neves gyűjteményben, bár a kiállítóterekbe nem mehetnek be, a múzeum munkatársai szerint az egerek elriasztásához pusztán az is elég, ha a rágcsálók érzik a macskák szagát a környéken. 

Természetesen a brittek sem maradtak le: 

az angol múzeumi macskák azonban mára már eltűntek.

A British Museum  egyik lelkes korábbi alkalmazottja az egyik üzemi területen talált tábla nyomán fogott kutatásba. "Ezen a területen a macskák etetése szigorúan tilos! A kijelölt etetőhely a British Museum északkeleti sarkán található." 

British-Museum-cat-sign

British-Museum-cat-sign (Fotó/Forrás: blog.britishmuseum.org)

A férfi érdeklődését főleg az keltette föl, hogy három év alatt, amióta a múzeumban dolgozott, egyetlen macskát se látott még a környéken. Az archívumban ráakadt a bentlakó múzeumi alkalmazottak beszámolóira, akik az itteni cicákról is készítettek feljegyzéseket. Az 1860-as években például a kéziratok kezelője számolt be  naplójában  a  kedvenceiről - igen színesen. Ekkor még vidám anekdoták szóltak a múzeum saját névvel és személyiséggel rendelkező cicáiról. 

Az 1960-as években a macskák inváziószerűen tértek vissza.

 Az angol fővárosban mindenütt gondot okozott az állatok túlszaporodása. A múzeum alagsorába közel 100 cica vette be magát. A dolgozók kétségbeesett kérése ellenére - a macskák elég vadak voltak - sem a helyi állatmenhelyek, sem a minisztérium nem tudott segíteni azon kívül, hogy javasolták: ne etessék a macskákat. 

A helyzet vidám mellékterméke egy 1967-es cikk, amelyben azt taglalják, hogy

a British Museum szuperintelligens macskákat tenyésztett ki.

Az állatok állítólag nagyobbak és okosabbak, mint egy átlagos házimacska, mivel az egyiptomi részlegben, illetve a tudományos iratok közelében alszanak és ez hat rájuk. A cikk nyilvánvalóan áltudományos, de a dolgozóknak nem kevés vidám percet szerzett. 

A Macska Jóléti Szövetséget az egyik gondok, Rex alapította az akkorra 6 fősre leszorított macskapopuláció gondozására. A férfi jelenségnek számított a múzeumban, azonban az ő nyugdíjazásával eltűntek a macskák is 2000 környékén.

Jelenleg Stella, egy Harris-ölyv teljesít szolgálatot ugyanitt. A ragadozó elriasztja a galambokat és sirályokat az üvegtetőről. 

 Nagy előnye, hogy természetes megoldás.  A kártevőkért felelős munkatár szerint a madár nagyon hatékony is, amellett, hogy menő.

(via MTI,  The Boston GlobeBritish Museum - blog.britishmuseum.org, The Telegraph )

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Vizuál

A nap, amikor a Balatonnál nyaraló keletnémetekből nyugatnémetek lettek

A határnyitás és előzményeinek fényképes dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.
Könyv

Mesekönyv segít feldolgozni a legrázósabb témákat is

Válás, halál, internet, egy barátság dinamikája – Shona Innes könyvei kisgyerekeknek segítenek megbirkózni a felnőtteknek is nehezen emészthető kérdésekkel. A klinikai pszichológus szerző nemrég Magyarországon járt, hogy személyesen is meglátogassa kötetei illusztrátorát, Agócs Íriszt.
Jazz/World

A növények „énekéből” csinált zenét ez a férfi

Mit mondanának a növények, ha beszélni tudnának? Ismerd meg a kaliforniai Nico Georist, aki két évet töltött a növényvilág nyelvének megfejtésével egy olyan technológia segítségével, amely a növények rezgéseit zenévé változtatja.
Plusz

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Mi a Casablanca titka?

CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot címmel, Topolánszky Tamás Yvan rendezésében készült életrajzi film Kertész Mihályról, azaz Michael Curtizről, a Casablanca legendás magyar rendezőjéről.
Vizuál galéria

Pillants be Fábri Zoltán forgatására!

Olyan filmeket köszönhetünk neki, mint a Körhinta,az Édes Anna, az Isten hozta, őrnagy úr, A Pál utcai fiúk vagy Az ötödik pecsét. 1994. augusztus 23-án hunyt el Fábri Zoltán filmrendező.
Vizuál ajánló

A ma textilművészete

A Textile Art of Today (A ma textilművészete) nemzetközi művészeti projekt korunk textilművészetét mutatja be a budapesti Vigadó Galériában.
Vizuál hír

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Vizuál hír

Emberi jogi díjat nyert Szabó Réka filmje Szarajevóban

A balkáni térség elsőszámú nemzetközi filmfesztiválján, a Szarajevói Filmfesztiválon összesen öt készülő magyar filmet, filmtervet díjaztak.