Vizuál

Boszorkányszékek és lókoponyák nyomában – Interjú Zsoldos Anna kurátorral

2022.11.03. 14:20
Ajánlom
Öregszék, bábos szék, lassú deszkaszék – a Néprajzi Múzeum legújabb, Székátiratok című, időszaki kiállítása a kortárs építészet és design kifejezési formáit ötvözi a gyűjteményes tudással és a hagyománnyal. A tárlat egyik kurátorával, Zsoldos Annával beszélgettünk egyebek mellett arról, hogy milyen szerepet játszik a rítus a kiállítás koncepciójában, hogyan kerülhetett lucaszék a gyűjteménybe, ha azt el kellett égetni, és mit keres egy lókoponya a műanyagszék mellett.

A Székátiratok kiállítás tárgyai a Néprajzi Múzeum Bútorgyűjteményében található székek formai és gondolati teréből indulnak ki. Miért pont székeket mutatnak be, egyáltalán, mit nevezünk széknek?

Könnyű kérdésnek tűnik, de nem az. A kiállítás másik kurátorával, Molnár Tamással elméleti vitát folytattunk arról, mit tekintünk széknek. Neki etnográfusként, nekem pedig művészettörténészként mást jelent a szék, még ha abban meg is állapodhatunk, hogy egy olyan tárgyi forma, amely az ülő pozíciót segíti elő. Szerintem a fejalj is szék, amelyet a pásztorok használtak, és az egyik fő funkciója az volt, hogy éber álomban tartsa a rajta pihenőt. A Néprajzi Múzeum Bútorgyűjteményében azonban nem szerepel fejalj, mert az nem számít széknek. A tárlaton viszont megjelenik a gondolatisága egy filcszék formájában. A székeket készítő AU Műhely (Ghyczy Dénes Emil és Szederkényi Lukács) alkotói a fejaljat, mint tárgyat használták inspirációként. A kiállításon látható filcszék azért kapott hátizsák formát, mert a fejalj a vándorlást is szimbolizálja. Az anyaghasználat sem véletlen, utalás a jurtára, amely régen szintén nemezből és filcből készült.

zsoldos-anna_ok-142212.jpg

Zsoldos Anna és Molnár Tamás, a háttérben Frazon Zsófia (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum/Szász Marcell)

Sokfajta szék megjelenik a tárlaton, köztük az aprólékos munkával, meditatív állapotban készülő lassú deszkaszék, a kérges szék vagy éppen a bábos szék. Hogy fér össze az 1769-ből származó karosszék az 1970-es években elterjedt, ma már retrónak számító pilleszékkel?

A múzeum bútorgyűjteményében az óceániai, az afrikai és az ázsiai térségből származó székek is fellelhetők, ám a kiállításon a magyar paraszti kultúra székeit vettük alapul. A karosszéket – másnéven búslakodó vagy öregszék – például pusztán „ülésre” használták, ez volt a ház urának kiemelt ülőhelye, más funkcióval nem bírt.

A kiállításon láthatunk egy eredeti, többszáz éves karosszéket és egy általa inspirált vörösréz gondolkodószéket is.

A pilleszéket, azaz Tam Tam széket, Henry Massonnet francia tervező álmodta meg 1968-ban. Magyarországon az 1970-es és 80-as években meghatározóvá vált. Az összes, itt kiállított darab párbeszédben áll egymással, a gyűjteményi műtárgyak és a kortárs designtárgyak összeolvashatók. Mivel ez egy utazó kiállítás, vidéken és külföldön is bemutatjuk majd.

NM_InczeLaszlo-82_ok-140311.jpg

Vörösréz gondolkodószék (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum/Incze László)

Miért tartották fontosnak kiállítani az egyszerű, ma is sok helyen használatos műanyag kertiszéket?

A műanyagok megjelenése vérfrissítést jelentett a múzeum bútorgyűjteményében. Az intézmény már 2006-ban a Műanyag című kiállítás kapcsán és Frazon Zsófia etnográfus kezdeményezésére kezdett foglalkozni a jelenséggel. A székek a társadalmi státuszt is jelképezik, a műanyagszék pedig a szegénység egyik szimbólumának is tekinthető, amely tömegcikként jelenik meg, és megtalálható a balatoni büféktől kezdve mindenhol. Ez felveti azt a kérdést is, hogy a tömegtermelés hogyan szorította ki a szerzőiséget, a nemesebb anyaghasználatot, és ma miért csak a műanyag, fröccsöntött széket engedheti meg magának az átlagember.

Miért szerepel a kiállítás címében az „átírás”, mire utal?

Arra, hogy a projekt kísérleti jellegű, magában hordozza a gyors skiccelésből fakadó befejezetlenséget. A kiállítás egész koncepcióját nagyban meghatározták maguk az építészek, mivel gyakran a népi építészetből inspirálódnak, ám ez nem formai alapon jelenik meg, hanem gondolatiságban. Ha megnézzük a munkáikat, kortárs épületeket látunk, nincs rajtuk matyóhímzés vagy piros tulipán, mert nem az a fontos, hanem hogy mit jelent az ornamentika a paraszti kultúrában, mind a használónak, mind a készítőnek.

Azért aszimmetrikus például a parasztház oldalán megjelenő díszítés, mert azt nem egy professzionális kéz festette.

A hiba, az aszimmetrikusság vagy éppen a befejezetlenség, mint gondolat az AU Műhely építészeti munkáiban is erőteljesen megmutatkozik. Mindegyik szék rendelkezik etnográfiai- és ragadványnévvel, az átírásban így is hivatkozunk rájuk. Ez is hozzáad a karakterükhöz. Ezeket a bútordarabokat szeretem öregszéknek hívni, mert ezáltal felruházzuk őket egy bizonyos személyiségjeggyel.

A Néprajzi Múzeum Bútorgyűjteményben csaknem 1200 szék található. Milyen koncepció mentén válogatták ki a tárlaton látható néhány darabot, amelyek ihletőforrásként szolgáltak az új székekhez?

A projekt ötlete már jó néhány éve formálódik, az első válogatást maguk az építészek végezték a múzeum hatalmas raktárában. Kiválasztottak bizonyos típusokat, amelyekből inspirálódtak, és később elkészítették a maguk verzióját. A választásuk és érdeklődésük alapján ajánlottunk fel nekik újabb típusokat, a végső döntést azonban – hogy mely darabok kerüljenek be –, Molnár Tamással hoztuk meg. Az építészek, amit csak lehetett, mindent maguk készítettek el a műhelyükben. A régi világban mindegyik széknek megvolt a maga karaktere, funkciója, helye a házban. Erre az új székek megalkotásánál is törekedtek, igaz, a használatból fakadó karakter itt még hiányzik. Mivel azonban ezeket a látogatók is kipróbálhatják, hozzájárulhatnak az adott szék karakteréhez.

NM_InczeLaszlo-80_ok-140311.jpg

Bábos szék (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum/Incze László)

A tárlat koncepcióját meghatározza a varázslás és a misztikusság témaköre is, több, úgynevezett mágikus szék is szerepel, például a bábos szék, amelyet a boszorkány- vagy lucaszék ihletett. Honnan jött az elképzelés, hogy ezek a tárgyak is a kiállítás szerves részévé váljanak?

Az építészek részéről merült fel az ötlet, mivel érdeklődnek a rítusok iránt, olyannyira, hogy ők maguk is követnek néhányat, például minden évben elkészítik a Tavaszi Szél Házát, amelyet átlátszó textillel vonnak be, és kiviszik a Hármashatár-hegyre.

A népi ornamentikában gyakran megjelenik a teljesség, a fent és a lent, a nappal és az éjszaka gondolatisága.

Ennek átirata az építészek által alkotott bábos székben öltött formát: a szék alján sötét, felül pedig világosabb fákat használtak, amely az éjszaka-nappal, lent-fent ellentétpárokat szimbolizálja. Ez egy időigényes, hosszabb megmunkálási folyamatot jelentett, kilenc fajta fából faragták a széket. Ahogy a lucaszék is hosszabb idő alatt készül, december 13-tól 24-ig, azzal a céllal, hogy az éjféli misén ráállva a készítő megláthassa a falu boszorkányát. A babona szerint azonban, aki meglátja a boszorkányt, annak el is kell égetnie a széket, különben a boszorka – attól tartva, hogy felfedik a titkát – elkapja és széttépi leleplezőjét. Ami különösen érdekes, hogy a múzeum gyűjteményében hat darab eredeti lucaszéket találunk.

NM_InczeLaszlo-105_ok-140312.jpg

Lucaszék (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum/Incze László)

Hogy maradhattak fent, ha elvileg el kellett őket égetni?

Az itt őrzött boszorkányszékek az 1800-as évekből származnak, és az egyház foglalta le őket, hatóságilag. A tárlaton látható darab 1915-ből való, de az 1916-os dátum szerepel rajta. Feltételezéseink szerint készítője, Maci János földműves azért nem égette el, hogy szerencsét hozzon a következő esztendőben.

És hogy került a székek közé egy lókoponya?

A parasztkultúrában a lókoponyát hagyományosan a juhászok, a gulyások és a pásztorok használták, mintegy ülőalkalmatosságként. Ha jobban megnézzük az itt kiállított tárgyat, láthatjuk, hogy a homlokrésze lecsiszolódott a használat során. Nemcsak ülőkeként szolgált, hanem fejéshez és pihenéshez is alkalmazták, fejtámlaként. Emellett a földek sarkába szúrták vagy kiakasztották az istálló ajtajára, mert úgy tartották, elűzi a gonoszt. Az 1800-as években azonban született egy rendelet arra vonatkozóan, hogyan lehet használni az elhalt állatok tetemeit, ekkor tiltották be a lókoponya ülőkeként történő alkalmazását. Az itt kiállított darab egyébként pont az 1800-as évekből származik.

Székátiratok

Helyszín: Néprajzi Múzeum

Időpont: 2022. október 13. – 2023. január 13.

Koncepció, tervezés és kivitelezés:
Architecture Uncomfortable Workshop / AU Műhely (Szederkényi Lukács és Ghyczy Dénes Emil)

Kurátorok:
Zsoldos Anna, Molnár Tamás

Projektfelelős:
Frazon Zsófia

Támogatott tartalom.

 

Fejléckép: Székátiratok (Fotó/forrás: Incze László/Néprajzi Múzeum

 

A szibériai sámándob esete a biciklivel – Az új Néprajzi Múzeumban jártunk

Kapcsolódó

A szibériai sámándob esete a biciklivel – Az új Néprajzi Múzeumban jártunk

Futurisztikus hatást kelt a Liget-projekt részeként megvalósult, nemrég átadott új Néprajzi Múzeum épülete a Városligetben. A díjnyertes létesítmény a kiállítások mellett irodáknak, könyvtárnak, több kávézónak és egy étteremnek is helyt ad, nem beszélve az egyedi design termékeket kínáló Etnoshopról, könyvesboltról vagy közösségi irodáról.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Nem akarom elszpoilerezni a saját könyvemet!” – Mészáros Dorka a Lírástudók vendége

A fiatal író ifjúsági regények szerzőjeként kezdte karrierjét, most már felnőtteknek ír. Lendületes, vérfagyasztó krimije megjelenése alkalmából látogatott el a Lírástudók stúdiójába, ahol Grisnik Petra kérdezte.
Plusz

Tóth Krisztina, Székely Csaba és Erdős Virág kéziratára is lehet licitálni a Freeszfe aukcióján

A Freeszfe januárban ünnepli megalakulásának második évfordulóját. A támogatóik – színművészek, rendezők, írók, televíziós személyiségek, képzőművészek –felajánlásaiból az Egyesület online jótékonysági aukciót rendez december 17-én.
Vizuál

Elhúzza az aranycsíkot a legújabb Kolodko-mini

Satuba fogott Rejtő-kötet és egy 14 karátos kisautó szerepel azokon a képeken, amelyeket Kolodko Mihály osztott meg közösségi oldalán.
Színház

Deficit – Csurka István darabja a Vigadóban

December 5-én, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán tekinthetjük meg a Zentai Magyar Kamaraszínpad vendégelőadását, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Szilágyi Tibor rendezésében.
Vizuál

Wahorn András és Töttös Kata a Csokonaiban

A XV. kerületi Beszélgetések szabadon-program következő alkalmán, december 2-án egy különleges művészházaspár, Wahorn András és Töttös Kata lesz Benyó Rita vendége a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház kávézójában. A beszélgetést követően rendhagyó tárlatvezetést tart a művészpár Ketten a végtelenbe című közös kiállításukon.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Csaknem száz év után tért haza Rippl-Rónai remekműve

160 millió forintos kikiáltási árról indul a Virág Judit Galéria december 19-i aukcióján A geszti kastély kertje című alkotás, amely Rippl-Rónai egyik legmerészebb festménye. Az árverésen Vaszary János ritkán látható művét is bemutatják. December 17-én pedig kortárs festményekre licitálhatunk.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A modernista zseni

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal véletlenszerűen kiválasztott képe adott okot rá, hogy felidézze Brazíliavárosban tett látogatását és megossza velünk Oscar Niemeyer iránti rajongásának okát.
Vizuál ajánló

Jó hír a dokumentumfilmek szerelmeseinek: januárban jön a 9. BIDF

Január 21. és 29. között rendezik meg a 9. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF), amelyen mintegy kétszáz vetítéssel, sokszoros díjnyertes, a valóságot a művészettel ötvöző filmekkel várják a közönséget.
Vizuál ajánló

Banksy engedély nélküli kiállítása látható Bécsben

Már több mint egymillióan látták a „The Mystery of Banksy – A Genius Mind” című vándorkiállítást, amely most Bécsben látható. A tárlat a híres brit graffitiművész munkásságát mutatja be 150 graffiti, fénykép, szobor és installáció reprodukciója mentén – szigorúan engedély nélkül.
Vizuál gyász

Tragikus körülmények között elhunyt Frank Vallelonga Jr., a Zöld könyv színésze

Feltehetően drogtúladagolás miatt vesztette életét a színész, akinek holttestét egy autóból dobták ki New Yorkban, egy gyárépület közelében. A rendőrség őrizetbe vett egy férfit a térfigyelő kamerák felvételei alapján. Vallelonga 60 éves volt.