Vizuál

Bucsi Réka kozmikus vonzódásai

KULT50: Bucsi Réka
2018.10.19. 15:00
Ajánlom
Időről-időre felmerülő Oscar-esélyeivel és a legújabb kori magyar animációs színtér húzóneveként, állandó szereplője a kulturális híreknek. Bucsi Réka a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Bucsi Réka nevét valószínűleg sok olyan ember is ismeri, aki még egy kockát sem látott a filmjeiből, hiszen rangos fesztiváldíjaival, a minden alkotása esetében napirenden lévő Oscar-esélyeivel és a legújabb kori magyar animációs színtér húzóneveként állandó szereplője a kulturális híreknek.

1988-ban született Németországban, de családja hamar Ausztriába költözött, majd nyolcéves korában tértek vissza Magyarországra. Már gyerekként rajzolgatott képregényeket, de az animációs karrier gondolata csak az érettségi évében vetődött fel – elsőre ugyan nem vették fel a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, de miután egy évet töltött a Novus Művészeti Iskolában, másodjára már sikeresen felvételizett.

A MOME animációs alapképzésének elvégzése után a mesterszakos diplomamunkáját, a Symphony No. 42 című tízperces kisfilmet másfél év alatt készítette el, és hiába volt saját elmondása szerint megosztó a film puszta ötlete is az egyetemen, a MOME a Magyar Nemzeti Filmalappal közösen benevezte a 2014-es Berlinaléra. Az embereket és emberi képességekkel felruházott állatokat vegyesen szerepeltető rövidfilm 47 rövid, gegszerű, szürreális és gyakran morbid jelenetből áll, amelyek általában valamilyen társadalmi, környezeti problémára reflektálnak, nagy teret hagyva a néző asszociációs képességének. Miután a kisfilm Berlinben bekerült a rövidfilmes versenyprogramba, igazi sikerlavina indult el. Az alkotás szokatlan módon moziforgalmazást is kapott, felkerült az Oscar-jelöltek kihirdetése előtti szűkített, tízes listára, majd 2015 elején meghívták a Sundance Filmfesztiválra is.

A végső mérleg: több mint száz fesztivál, több mint harminc díj.

GettyImages-923841744-142910.jpg

Bucsi Réka (Fotó/Forrás: Sascha Steinbach / EPA / Pool / Getty Images Hungary)

Bár elmondása szerint nagyon szereti a lineáris történetet elmesélő, klasszikus narratívájú filmeket is, szerinte az animációs rövidfilm tökéletes felület arra, hogy előjöjjön a konvenciómentes oldala. Valahol erre utal első rendezése címében a szimfónia is: „Úgy éreztem, hogy a módszer, amit alkalmaztam, jobban hasonlítható a komponáláshoz, mint a rendezéshez” – mondta még az első berlini szereplés előtt a Magyar Narancsnak.

Második rövidfilmje, a 2016-os LOVE még mindig távol áll a klasszikus történetmeséléstől, de tematikájában már koherensebb. A színekkel, formákkal és hangokkal nagy magabiztossággal kísérletező Bucsi Réka ezúttal három részre osztotta a távoli bolygón játszódó, állatokban ismét gazdag filmjét: vágy, szerelem és magány, tizenöt percben.

A magyar–francia koprodukcióban, dán animátorral és német zeneszerzővel készült LOVE szintén a Berlinalén mutatkozhatott be a nemzetközi közönségnek, később pedig ugyancsak meghívták a Sundance-re, de a bő másfél évig tartó díjszezon során két új és fontos eseménnyel is megismerkedett Bucsi Réka. A magyar filmes fellegvárnak nem nevezhető South by Southwesttel megjárta a másik legmenőbb amerikai filmfesztivált is, az Európai Filmdíjakon pedig jelölték a legjobb európai rövidfilm kategóriájában.

2137-142725.jpg

Love

Sci-fiszerű világainak furcsán megnyerő hidegségéhez nagyban hozzájárul állandó alkotótársa, Lukács Péter Benjámin hangmérnök egyedi atmoszférateremtése is,

amely mára Bucsi dialógmentes filmjeinek egyik védjegye lett. Kozmikus vonzódásának legutóbbi eredménye a Solar Walk, amelyet a 2017-es európai kulturális főváros, a dán Aarhus finanszírozott. Eredeti formájában egy 50 perces, előadásain élő zenével kísért alkotás volt, de a Berlinalén már a 21 perces rövidfilmváltozatát mutatták be. Harmadjára már nem tért haza üres kézzel: a rövidfilmes programban kiosztott Audi Short Film Award nevű díjjal jutalmazták a Naprendszer rejtélyeit kutató filmet.

Ingyen megnézhető Bucsi Réka új filmje

Kapcsolódó

Ingyen megnézhető Bucsi Réka új filmje

A Solar Walk nemzetközi díjak sorát söpörte be és esélyes az Oscar-jelölésre is. Most néhány hétig bárki szabadon megnézheti.

A berlini díj után elárulta, hogy szeretne hagyományos, 2D-s animációs mozit rendezni, lehetőleg magyar produkcióban, nemzetközi csapattal. Utóbbi fontos elem Bucsi pályáján, mint aszt a Papageno.hu-nak elmondta, a fesztiválszerepléseket is a forgalmazókkal, producerekkel, de főleg az alkotókkal való találkozások miatt szereti: „Én nem hiszek abban, hogy egy barlangban ülök, és animálok. Szeretek részese lenni a korszellemnek, és szeretem, ha hatással vannak rám a kortársaim.”

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Slow Art Day a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán

A Ludwig Múzeumban áprilisban nyílt volna a Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítás, amely a koronavírus-járvány miatt csak később lesz látható. A veszélyhelyzet miatt a szombati nemzetközi Slow Art Day múzeumba meghirdetett programjai is elmaradnak, a Ludwig azonban két online programot kínál, amelyek a lassú élethez és a kiállításhoz kapcsolódnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.