A koreai udvari hímzésről rendezett kiállítást a budapesti Koreai Kulturális Központ. A tárlat Lee Jungsook (Í Dzsongszuk) iparművész alkotásait mutatja be, aki több mint négy évtizedes pályafutása során a hagyományos koreai hímzés finom művészetét modern esztétikával ötvözte. „A koreai hímzés nem csupán dekoráció, hanem a történelem, a társadalmi státusz és a spirituális hitvilág tükre is” – vallja Lee, akinek célja, hogy a koreai hímzés esztétikáját és mély jelentéstartalmát a magyar közönség is felfedezze, és ezzel még szorosabb kulturális kapcsolat alakuljon ki Dél-Korea és Magyarország között.
A kiállításon több mint harminc egyedi műalkotás tekinthető meg, köztük királyi viseletek, paravánok, csomagoló kendők (bodzsági), függődíszek (norige) és buddhista szimbólumokat ábrázoló hímzések. Az aprólékos öltések és élénk színviláguk révén ezek az alkotások a Csoszon-dinasztia (1392–1897) udvari kultúrájába és a koreai népi hiedelemvilágba is betekintést nyújtanak.
A Koreai Kulturális Központ korábbi kiállításain már több hagyományos koreai mesterséggel ismerkedhetett meg közelebbről a magyar közönség. Legutóbb a koreai buddhista templomok és királyi paloták színes tartógerendáiról és ereszeiről ismerős tradicionális díszítés, a dáncsang művészete, valamint a koreai handzsi papírkészítés mestersége került bemutatásra Budapesten. A mostani tárlat a Csoszon-kor hímzőművészetére helyezi a hangsúlyt, amely szintén meghatározó szerepet játszott Korea kulturális örökségében.
A koreai udvari hímzésről rendezett kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Hirling Bálint / Koreai Kulturális Központ)
A Csoszon-dinasztia több mint ötszáz éven át határozta meg Korea társadalmi, politikai és kulturális fejlődését. Ez az időszak nemcsak a konfucianizmus elterjedését hozta magával, hanem a művészetek, köztük a hímzés virágzását is.
A koreai királyi udvari viseleteket és hagyományos használati tárgyakat díszítő hímzések a Csoszon-kori világba kalauzolnak.
A tárlat a tárgyakhoz és a mesterségekhez való sajátos kelet-ázsiai viszonyulásról is mélyíti a látogatók ismereteit. Az udvari hímzés ebben az időszakban vált a hatalom és a társadalmi rang kifejezőeszközévé, miközben a mindennapi életben is egyre nagyobb szerepet kapott. A Csoszon-kor hagyományai és esztétikai normái a mai napig hatással vannak a koreai vizuális kultúrára és kézműves művészetekre.
A koreai udvari hímzésről rendezett kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Hirling Bálint / Koreai Kulturális Központ)
A hímzés mint hatalmi szimbólum
A koreai hímzés a társadalmi rang és hatalom megjelenítésének egyik legfontosabb eszköze volt a Csoszon-korban. A királyi család és az udvari hivatalnokok viseletét hímzett sárkányok, főnixek, bazsarózsák és más szimbolikus minták díszítették, amelyek az uralkodói tekintélyt és az egyéni státuszt hangsúlyozták.
A kiállításon megcsodálható I Szonggje, a Csoszon-dinasztia alapítójának ötkarmú sárkányhímzése, amely a dinasztia védelmező és hatalmi szerepét jelképezte. A főnix motívumot a királyné viseletén láthatjuk, amely az előkelőség és méltóság megtestesítője volt.
A koreai udvari hímzésről rendezett kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Hirling Bálint / Koreai Kulturális Központ)
A kiállítás egyik különlegessége a buddhista motívumokat bemutató hímzések, amelyek szútra-részleteket, lótuszvirágokat és bódhiszattvákat ábrázolnak. Ezek a művek a koreai buddhizmus spirituális hagyományait és vizuális kultúráját közvetítik. Ezeket a hímzéseket gyakran használták templomi dekorációként, imazászlóként vagy rituális textíliaként, amelyeket szertartások során alkalmaztak.
A kiállításon látható buddhista hímzések nemcsak a vallási szimbólumok gazdagságát tárják fel, hanem a koreai kézművesség technikai kifinomultságát is bemutatják. Az aprólékosan kidolgozott öltések, a szimbolikus színvilág és a finom selyemfonalakkal készült minták mind arról tanúskodnak, hogy
a buddhista hímzés a hit és a művészet találkozásának egyik legszebb példája.
A kiállítás április 4-től július 3-ig minden hétköznap 12-20 óra között ingyenesen látogatható a budapesti Koreai Kulturális Központban.
Fejléckép: A kiállítás részlete (fotó/forrás: Hirling Bálint / Koreai Kulturális Központ)
hírlevél
