A Mohácsi busójárás ma már az UNESCO szellemi kulturális örökség része és a magyar népi kultúra egyik legismertebb ünnepe, amely egyben a kulturális együttélés, a hagyományőrzés, a közösségépítés és az értékmentés több rétegét is magába foglaló esemény. A Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításában is hangsúlyozza, a népszokásnak ezer arca van: egyszerre télűző karneváli hagyomány, tömegeket vonzó fesztivál, ugyanakkor bensőséges családi esemény is – emlékeztet közleményében az intézményy
Február 7-én Rosta Tímeával és Rosta Endre népi iparművésszel együtt élhetik át a látogatók a farsangi busó hangulatot. Délelőtt 11 órakor kézműves foglalkozással, faálarc festéssel, fakanálbábú készítéssel várják az érdeklődőket. A program során bemutatkoznak a „szép busók” is: arcukat fátyol fedi, ruházatuk a sokác népviselet gazdag hagyományát idézi.
Majd a délután 14 órakor induló tárlatvezetésen Rosta Endre személyes elbeszélésén keresztül mutatkozik be a mohácsi busójárás hagyománya. A 2001 óta busómaszkok faragásával foglalkozó művész érdeklődése gyermekkorától a busójárás világa felé irányult. Munkásságában a maszkfaragás nem csupán kézműves tevékenység, hanem hagyományőrző művészet. A most meghirdetett tárlatvezetés során
Rosta Endre saját alkotásain és tapasztalatain keresztül mesél a mohácsi busójárás élő hagyományáról, annak megőrzéséről és jövőjéről.
Az ezt követő hétvégén, február 14-én a Maszkok, szerelem és télűzés elnevezésű egész napos programsorozaton nemcsak a farsangról szól a mulatság, hanem az aznapra eső Valentin-nap is figyelmet kap. A gyerekeket a Kuttyomfitty Társulat Cirkusz Folklorikusz interaktív előadása, MÉTA 7 próba elnevezésű játékos felfedezés, valamint egész napos maszk- és télűző hangszerkészítő kézműves foglalkozások várják, ahol a farsang hangos, vidám és kreatív oldalát élhetik meg.
A kíváncsi kamaszok és felnőttek tematikus és zenés tárlatvezetéseken merülhetnek el a farsangi hagyományok sokféleségében: megismerhetik a maszkviselés európai és tengerentúli jelentéseit, a busójárás és az asszonyfarsang világát, vagy éppen azt, hogyan illeszkedett a farsang a paraszti év rendjébe. A szerelmi történetek iránt érdeklődőket különleges tárgyakhoz kapcsolódó anekdoták és emberi sorsok várják.
A közös élmények sorát filmvetítés és koncertek gazdagítják.
A farsangi népszokásokkal azok is mélyebben megismerkedhetnek, akik nem tudnak eljutni a programokra, hiszen a múzeum által összeállított digitális segédanyagok és archív felvételek részletgazdagon mutatják be az időszakhoz kapcsolódó hagyományokat – olvasható a Néprajzi Múzeum közleményében.
Fejléckép: Farsangi Méta játék a Néprajzi Múzeumban (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)


hírlevél








